Jelizavéta Ovodnyéva: Nem hiszem

[V.G. Raszputyin – gyerekkorom, kamaszkorom, ifjúságom - emlékére]

„És nem rakja össze a folyó századokat                                                               
A nyoma, azt meghagyva nekem.”
                                     Johann Goethe

Először is – én nem hiszek Önnek.
Először is – én elátkozom a végzetet            
Így – meg nem értve az állat ketrecét,
Így – nem értve a rabságban az életet.     

Kinek mondjam most a villamoson:       
„Ébredjetek, Rudik eltűnik!”                                    
Én – Io* vagyok. Márciusban, májusban siratom…                                 
De nekem nem lehet őt elfelejteni...

E pillanatban az átrendezés megoldást nem ad
A zseb létezésének távcsövén át
Csomóba gyűjtve nézem saját magamat             
És hallom: „Elmegyek, Igaz…”

És zizegve, mint szél a fa koronájában
Ő halkan, csendesen kopogtat az ajtómon is:
„Mit adsz manapság a hollónak?
Amióta mi halandóként… de te – el ne hidd.          

*Valentin Raszputyin, Irkutszkban született neves orosz regényírónál használt női név.

Fordította Gaál Áron

szozattv


szozat a tiszta hang arany arssacra Meghi vo Mindhala lig 1 Meghi vo Mindhala lig 2 Czigány György-Simon Erika Könyvbemutató arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo