A Volga „Anyácska” termékeny síkságának központja, Szimbirszk

Mai Szimirszk 3   a városalapító bojár Bogdán Hitrovo emlékműve   hátterében a VolgaA Volga és a szamarai víztározó partján elterülő közel hétszázezres várost 1648-ban alapították, de mint település már a VIII. században is létezett. Mivel az Ural és a Közép Oroszországi térség közötti fontos kereskedelmi úton fekszik, az orosz állam megszilárdulása előtt több más nép is lakta. Erre utalnak azok a teóriák is, melyeket a város nevének eredetét kutatók állítottak fel, ugyanis a város első neve 1648-1780 között Szinbirszk volt. Egyesek szerint a név a csuvas син бирен – fehér hegy, mások szerint a mordvin сююн бир –zöld hegy, míg megint mások szerint egy bolgár kán nevéből ered. Későbbi és jelenlegi neve Szimbirszk 1780-1924 között volt érvényben. 1924-ben a Szovjetunió alapítójának Vlagyimir Iljics Uljanov, (Lenin), nevét kapta meg: Uljanovszk. Mindössze hat éve, 2008-ban döntött úgy az akkori városvezetés, hogy a város visszakapja régi, történelmi nevét. Szimbirszk nem csak jelentős kereskedelmi, ipari központ, de történelme során a térség egyik oktatási, kulturális, művészeti, tudományos központjává is vált. Itt nyitotta meg kapuit Oroszország egyik első kőszínháza 1789-ben. Első nyilvános könyvtára 1893-ban nyílt meg. Fiúgimnáziuma 1809-ben, lánygimnáziuma 1864-ben, kadétiskolája 1863-ban alakult. Az 1930-as években gyönyörű templomai nagy részét lerombolták, a történelmi városmag több része is erre a sorsra jutott. Ugyanakkor, szerencséjére, a Lenin múzeum-komplexum miatt a turisták számára nyitott város maradt, szemben sok, a világ számára zárt történelmi várossal. A döntő többséget adó orosz lakosság mellett, számos, nem egy esetben jelentős lélekszámú kisebbség is él a városban. Így a sajtó- orgánumok között csuvas, tatár, német nyelvű lapokkal is találkozhatunk. A pravoszláv templomok mellett, katolikus, protestáns templomot, zsinagógát, és mecseteket is találunk. Számos az orosz tudományban, kultúrában, művészetben jelentőset alkotó szülöttjére lehet büszke a város. Közülük is kiemelkedik I. A. Goncsarov (1812 Szombirszk-1891 Szentpéter-vár),  író, kritikus, publicista, műfordító, A. F. Kerenszkij (1881 Szimbirszk-1970 New York), politikus, Lenin egyik politikai ellenfele, és magáénak vallja a város az Orjolban született világhírű írót N. I. Turgenyevet (1818 Orjol – 1883 Párizs), aki megteremtette a „nihilista” jelzőt és életművével jelentősen hatott többek között Ernst Hemingwayre is.  

A régi szimbirszki képeslapokat a városi múzeum archív anyagából Ivan Szivoiljasz, a mai Szimbirszkről készült fotókat Alexszander Lajkov a Szimbirszk folyóirat főszerkesztő helyettese bocsájtotta rendelkezésemre. 

 {gallery}kitekinto/szimbirszk{/gallery}

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf