A Volga „Anyácska” termékeny síkságának központja, Szimbirszk
A Volga és a szamarai víztározó partján elterülő közel hétszázezres várost 1648-ban alapították, de mint település már a VIII. században is létezett. Mivel az Ural és a Közép Oroszországi térség közötti fontos kereskedelmi úton fekszik, az orosz állam megszilárdulása előtt több más nép is lakta. Erre utalnak azok a teóriák is, melyeket a város nevének eredetét kutatók állítottak fel, ugyanis a város első neve 1648-1780 között Szinbirszk volt. Egyesek szerint a név a csuvas син бирен – fehér hegy, mások szerint a mordvin сююн бир –zöld hegy, míg megint mások szerint egy bolgár kán nevéből ered. Későbbi és jelenlegi neve Szimbirszk 1780-1924 között volt érvényben. 1924-ben a Szovjetunió alapítójának Vlagyimir Iljics Uljanov, (Lenin), nevét kapta meg: Uljanovszk. Mindössze hat éve, 2008-ban döntött úgy az akkori városvezetés, hogy a város visszakapja régi, történelmi nevét. Szimbirszk nem csak jelentős kereskedelmi, ipari központ, de történelme során a térség egyik oktatási, kulturális, művészeti, tudományos központjává is vált. Itt nyitotta meg kapuit Oroszország egyik első kőszínháza 1789-ben. Első nyilvános könyvtára 1893-ban nyílt meg. Fiúgimnáziuma 1809-ben, lánygimnáziuma 1864-ben, kadétiskolája 1863-ban alakult. Az 1930-as években gyönyörű templomai nagy részét lerombolták, a történelmi városmag több része is erre a sorsra jutott. Ugyanakkor, szerencséjére, a Lenin múzeum-komplexum miatt a turisták számára nyitott város maradt, szemben sok, a világ számára zárt történelmi várossal. A döntő többséget adó orosz lakosság mellett, számos, nem egy esetben jelentős lélekszámú kisebbség is él a városban. Így a sajtó- orgánumok között csuvas, tatár, német nyelvű lapokkal is találkozhatunk. A pravoszláv templomok mellett, katolikus, protestáns templomot, zsinagógát, és mecseteket is találunk. Számos az orosz tudományban, kultúrában, művészetben jelentőset alkotó szülöttjére lehet büszke a város. Közülük is kiemelkedik I. A. Goncsarov (1812 Szombirszk-1891 Szentpéter-vár), író, kritikus, publicista, műfordító, A. F. Kerenszkij (1881 Szimbirszk-1970 New York), politikus, Lenin egyik politikai ellenfele, és magáénak vallja a város az Orjolban született világhírű írót N. I. Turgenyevet (1818 Orjol – 1883 Párizs), aki megteremtette a „nihilista” jelzőt és életművével jelentősen hatott többek között Ernst Hemingwayre is.
A régi szimbirszki képeslapokat a városi múzeum archív anyagából Ivan Szivoiljasz, a mai Szimbirszkről készült fotókat Alexszander Lajkov a Szimbirszk folyóirat főszerkesztő helyettese bocsájtotta rendelkezésemre.
{gallery}kitekinto/szimbirszk{/gallery}