Andrej Leontyev: Befogva, elhallgatva, elutazva

Munkába befogva, elhallgatva, elutazva
Az égő ajkak, és a komoly arcok
A sok nehézség eljut-e a nevetésig
Ha elkoptatják láncolatukkal a tavaszok?  

Tudj elszámolni a gyerekévekkel
Mind gyorsabb járművön hajszolódunk
Visszatérni az útra kevés lehet
Az észrevehetetlen lelkiismeret, ha feledésbe borul

Nem, nem azonnal: ahogy a morzsák, a magocskák    
Az elkopott zsákból - a kalász alatt…
És a homályban, ahogy rézsútosan bevág
A nap és bizalmatlanul megsimogat

A szemekből az, ami gondatlanságból kihullik   
S az út sarába kerül, nem vesszük észre
Hogy az érzéketlenség, ami hirtelen kicsírázik  
S a földi bánatot sokszorozva indul növekedésnek

…De ezen az úton, bár minden utazás elhúzódik
Az utasok, ha közelednek a célhoz, az, az összegezésé  
És a jármű – amin a vándor jussa a szomorúság –    
Fékez egy kevéssé

S a céllövölde-eee, íme, megérkezett! Bevégeztetett
És poros hátunk mögött, ugyan mi maradt még?
Gizgazok, a föld megnyomorított sávjain
S a bevehetetlen sötétség.

Fordította Gaál Áron

szozattv


szozat a tiszta hang Ősök Napja 2017 plakat 660x929 Esztergom-Nagyboldogasszony templom Shakespeare Szentivánéji álom1 Shakespeare Szentivánéji álom színlap aug202017bazilika vacsztistvan arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo