Szvetlána Szuprunova: /Senkinek nem mondom és elmegyek…/

Senkinek nem mondom, és elmegyek,
Se barátoknak, se szeretőknek ne legyek megtalálható
És megyek a bőröndömmel, elindulok,
Az eső nyomsávában lépkedve, a mezőn.

A búzavirágok nem maradnak közömbösek irántam
És a kamillavirágok megajándékoznak melegükkel
Minden, ami él itt, oly szív-közeli lenne,
Így mennék el, észre se vennék, s már elmentem.

Mellettem lesznek a naplementék, a napfelkelték is,
Oly bensőséges lenne így – egy, az egyben.
Hozzászokom majd egy hét alatt, egy év alatt
A bogyók és a vékony rezgőnyárfák között.

Az, hogy betéved ide valaki, meglehet,
Egy pillanatig hallgat e helyütt, elnézeget.
„Milyen ott a világ?” – kérdezek rá óvatosan.
„Igen, hogy milyen lett számára? – álldogál.”

Így válaszol – könnyedén, közömbösen,
Ezért is hiszek neki.
Mire is vágyna egyáltalán? – semmi sem kell,
Ott, ahol a házban bőség és csend honol.

Fordította Gaál Áron

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf