Kalinyingrád a magányos /sziget/ erőd

Königsberg A város viharos és változatos, időről-időre tragikussá váló történelme messzire nyúlik vissza. Königsberg néven /a »Jégmezők Lovagja« című Eisenstein filmből elhíresült/ teuton lovagok alapították 1255-ben. /Magyarország trónján ebben az időszakban IV. Béla ült./ Külön érdekesség, hogy amikor a lovagrend meghódította a balti poroszokat, akkor neveztél el a várost a „Király hegyének” II. Ottokár cseh király tiszteletére, aki a rend támogatója volt. Később Königsberg, már a Hansa /a XIII-XVII sz. között Brugetól-Novgorodig több mint 220 kereskedőváros szövetsége/ tagjaként a történeti Poroszország és Litvánia fontos kikötőjévé vált. Az irodalomból is ismert a lengyel korona és a lovagok állama közötti 13 éves háború, aminek eredményeként 1466-ban a város és az általa irányított terület a lengyel király fennhatósága alá került, 1701-től viszont már porosz királyi székhely, 1724-től pedig Kelet-Poroszország fővárosa lett. A történelem, a Balti-tengeri térséget érintő forgatagában, 1807-ben, Napóleon csapatai szállták meg. Történetének legnagyobb veszteségét a II. Világháború során szenvedte el, amikor a háború előtti lakosság 88%-a életét vesztette a harcok során! Az 1947-es Párizsi Béketárgyalások a Szovjetuniónak ítélték, de a megszálló csapatok már korábban, 1946-ban Königsberget a szovjet politikus Mihail Ivanovics Kalinyin nevére keresztelték át. Majd 1991-ben a Szovjetunió felbomlásával létrejövő Orosz Föderáció exklávéjává vált. A város békés időszakaiban nem csak a kereskedelem, de a kultúra egyik központjaként is működött. Híres egyetemét 1618-ban »Albertinum« néven alapították. A XVI. században a Litván kultúra legfontosabb központjának számított. Itt jelent meg az első litván nyelven írt könyv.