Victor Hugo: A lába csupaszon

A lába csupaszon, a haja szétziláltan,
kákasátorban ült, térdéig meztelen;
azt hittem hirtelen, hogy tündérre találtam,
s szóltam: A rétre, mondd, eljönnél-e velem?

Szeméből rámsütött az a parázs tekintet,
amely, ha enged is, szép és győztes marad,
s szóltam: A szerelem hónapja hív ma minket,
mondd, járnál-e velem a sűrű fák alatt?

Akkor lábát a part füvében megtörölte,
másodszor is reám emelve a szemét,
s ült a virgonc leány váratlan eltűnődve.
Ó! hogy zengett, zúgott madárdaltól a rét!

A partokhoz a víz mily édesen csapódott!
S zöld, hosszú nád között láttam: felém siet,
láttam a gyönyörű, boldog, riadt vadócot,
haja szemébe hullt, s azon át nevetett.

Fordította Nemes Nagy Ágnes

szozattv


szozat a tiszta hang szentkorona OMLI Meghívó Hazatért liliomok aversereje Horthy szobor avatás arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo