Jelena Seremlet: Zene

Elcsendesednek a teremben a félénk zörejek,
Félrevonulnak a mindennapi élet gondjai,
S bár a fekete zongora hangjain kívül vagyok,
Senki sem létezik már – csak a zene és én
Miféle csoda történik – a hangok életre kelnek?
Hol madarak trilláznak, hol versenyló dobbant…
A zenészek keze lelket lehel bele és
Kicsalja a húrokból a hangok énekét, ahogy
A hófehér mandzsetták futnak, repülnek
A billentyűk lépcsőin keresztül – felfele – és le
És az ujjak pontosan, sorra-rendre veszik át őket,
Akár a rózsafüzért, egyet sem kihagyva belőlük.
Az érintés hol óvatos, hol indulatos,
Hol a felszínen teljesedik ki, hol lent a mélyben,
Hol lágy és reszkető, hol ideges, felhergelt
A basszusok menydörgése, hol magasra tör,
Felhőkig hatol a moll! Mosoly, könny, hang valahol
Mind - a szépséghez való letisztult viszony is,
Gyönyörű gyámoltalansága a mimóza ágnak,
A vízesés zaja is, ugyanúgy, ahogy a hegy némasága…
S az utolsó akkord. A kezek, mintha fennakadnának,
Ahogy a madarak két szárnya együtt csap utolsót,
De a zene még keringve lebeg tovább –
Én pedig hozzáérek, és íme… újjászülettem.   

Fordította: Gaál Áron

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf