Jelena Szuodiene: Összevissza levelek hevernek… [Ложится листя хаотично...]
Összevissza levelek hevernek
Vagy van ebben valamiféle rend
Ami ne legyen (könnyen) kiszámítható
Legyen számunkra feladvány…
Repülnek, szállnak valahová az életben,
Az idő determináltjaiként…
Mi is tartunk valahová, valami felé
Akár a vékony ágról a levél…
A légáram magával ragadja
S a levél lehet, hogy így lesz képes
Egészen az ég közelébe kerülni
Minél közelebb a végtelenséghez.
Fordította Gaál Áron