Stefan George: Goethe-nap

                    Goethe-tag

Kora hajnalban párás nyárutói
mezőn át mentünk az Ő városába.
Még embertől szabadon állt a lompos
fal s a dísztelen állvány, – földietlen
tiszta volt a nap és csaknem magasztos.
Elértük néma házát; hódolattal
néztünk föl rá s búcsúztunk. Ma, mikor
minden kiált, nem szól üdvözletünk.

Pár óra még: a szent hely megcsikordul;
akik tapintanak, hogy higgyenek…
Rikoltó színek lobognak az utcán;
tolong az ünneplő tömeg, amely
szeret díszelegni a Nagy díszében
s pereputtya pajzsát keresi benne –
a leghangosabb hangot hallja csak
s nem ismer lelki magasságokat.

Mit tudtok a dús álomról s a dalról,
ti álmélkodók! Kín már a gyerekben,
ki a Falon megy, a Kúthoz hajol;
kín s nyugtalanság az ifjúban; és kín
a férfiban, bánat, melyet mosoly fed.
Ha most, élve s még szebben, megjelennék –
ki tisztelné? fel nem ismert királyként
haladna el soraitok előtt.

Tiétek volt, ujjong hozzá a hála –
Igen, ösztöne részesei vagytok,
csak alsóbb minőségben, mint az állat –
És ma csupán a koszos nép ugat…
De nem sejtitek, hogy Ő, aki por lett,
még mindig mily sokat rejt számotokra
s hogy rajta, a tündöklőn, megfakult
sok minden, amit öröknek neveztek.

Fordította: Szabó Lőrinc

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf