Johann Wolfgang von Goethe: Vadrózsa
Rózsát lát meg egy legény,
vadrózsát a réten;
szép, akár a hajnalfény,
fut a fiú könnyedén:
erre vágyik régen.
Piros rózsa, rózsaszál,
vadvirág a réten.
Fiú szól: Letörlek én,
vadvirág a réten!
Rózsa szól: Megszúrlak én,
nyúlhatsz százszor is felém:
nem szakítsz le mégsem!
Piros rózsa, rózsaszál,
vadvirág a réten.
A fiú letépi már
a rózsát a réten;
jajgat, szúr a rózsaszál,
tolvajával szembeszáll,
nem menekszik mégsem…
Piros rózsa, rózsaszál,
vadvirág a réten.
Fordította: Képes Géza