Paul Verlaine: Az ártatlanok

Magas cipősarok és hosszú szoknya: baj…
A rossz út gödrein vagy pajkos szél során
A szoknya fönnakadt a villanó bokán, –
S ez kedves volt nekünk és olyan furcsa, – jaj!

Csápjával olykoron megcsípte csúf bogár
A szép hölgyek nyakát, az út lombos helyén,
S hogy szép fehér nyakuk megvillant könnyedén,
Szemük e látományt izgulva falta már.

Aztán leszállt az est, homályos őszi est:
A hölgyek álmodón kapaszkodtak belénk
S oly furcsa szép szavak susogtak ott felénk,
Hogy most is ámulunk s szívünk remegni kezd…

Fordította: Sajó Sándor

szozattv


szozat a tiszta hang Művészeti kapocs plakát szürke TérszínházTrianoni2018 trianoni szemle meghivo20180531 BGA meghivo 20180604 KJI éljszívbőlfesztivál lourdes trianon 768x432 magyarokogyűlése
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf