Paul Verlaine: Alkonyat

Vöröslő hold a fátylas ég tövén.
Imbolygó ködtől ittasult a rét.
Álmát száz béka kunkogatja szét.
Borzongás kél a nádas zöld ölén.

Virág a kelyhét mond lezárta már.
Távolból szálas sűrű jegenyék
Sejtelmes képe árnyéklik feléd.
Bokrok közt bolyg a szentjánosbogár.

Kuvik is ébred, szárnyán nesz se kél,
A lég sötétjén lomhán átevez.
Ott fönt ezernyi halk fény ébredez
S fehérlőn gyúl a Vénusz. Itt az éj.

Fordította: Sajó Sándor

szozattv


szozat a tiszta hang GYG átad4 3 1 Gyóni 2. 170620GyoniGeza Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo