Márai Sándor: Szegény Villon

VillonNincs értelme bújócskát játszani a tényekkel, nézzünk férfiasan szembe a valósággal: Budapesten elterjedt a Villon-járvány, s nap mint nap szedi áldozatait. Ma a Zeneakadémián szavalják Villon verseit, kitűnő művésznők közbenjöttével, zsúfolt ház előtt. Tegnap a Kis vagy a Nagy Testamentum egyik újabb magyar fordítása látott napvilágot, tegnapelőtt parázs vita keletkezett valamelyik Villon-fordítás hitelessége miatt, holnap új fordításban jelenik meg a Nagy Testamentum, lényegesen kibővítet kiadásban, szakszerű szövegmagyarázatokkal. Legkitűnőbb tudományos és kritikai szellemeink tanulmányokban és cikkekben kénytelenek kardot rántani Villon mellett vagy ellen. Villon divat. A világháború közepén úgy habzsolja a város Villont, mint valamilyen pogány kinyilatkoztatást. Nincs intellektuális estély Villon nélkül, csőbútoros öröklakásokban, empire-sasos és máriateréziás szalonokban gyertyafény mellett szavalják Villont, fiatalemberek lemásolják a sikerültebb fordítások sikerültebb szakaszait olyan hölgyek számára, kiknek nem merik szabadon és nyíltan megmondani azt, amit Villon – igaz, hogy Párizsban és a XV. században – szabadon és nyíltan megmondott; fiatal hölgyek folyékonyan hivatkoznak a Nagy Testamentumra társalgás közben. Pesten kitört Villon, nézzünk szembe a valósággal. Vita van körülötte, divatban van, nem hiszem, hogy akad még egy város a világon, Párizst is ideértve, melynek olyan szívügye és elsőrendű gondja lenne e kissé zavaros időben Villon, mint Budapestnek. Látnok vagyok, este hattól nyolcig általában ez a dolgom hétköznapokon, s nem hiszem, hogy tévedek, mikor – kissé sápadtan és belső izgalomtól remegő kézzel ütögetve az írógép billentyűit – kimondom, hogy nem vagyunk messze egy esetleges, véres és végleges Villon-revíziótól, az Ady-revízió mintájára. Férfiak vagyunk, ne áltassuk magunkat.

    Szellemi járványok ellen nem lehet védekezni. Igaz, magyarázni sem lehet az ilyen heveny tömegizgalmakat. Villon a francia irodalom egyik legszínesebb egyénisége, költészete úgynevezett határkövet jelent, általában Villon verseivel kezdődik a francia vers időszámítása. A XV. század Párizsában élt ez a nagy költő, aki volt tyúktolvaj, hölgyek hivatásos barátja, kocsmák lovagja, mindig az akasztófa árnyékában sündörgött, legalább annyit ült börtönben, mint kocsmákban, s eredete, mint halála, elvész a történelmi homályban. „Szegény Villon”-t – mint ő nevezte magát verseiben – minden valószínűség szerint végül is felakasztották. Verseiben világi hangot ütött meg, a párizsi utca és sikátor nyelvén verselt, erősen, jóízűen, érzékletesen, teljes pátosszal, s mindig a középkor emberének mély áhítatával hajolva meg a Végzet fintorai és kegyetlen sorscsapásai előtt. Verseiben nemcsak a középkori, alvilági Párizs argója él, hanem a legtisztább alázat is sugárzik e hívő lélekből. Villon gyakran volt részeg, sokszor lopott, valószínűleg galád és aljas is volt, de közben mindig tiszta hangú költő és hívő, alázatos lélek volt. A franciák elismerték nemzeti költőnek, kedvelik mint zseniális kuriózumot, becsülik mint vérmes és vérbeli költőt, de Villon-lázról beszélni sem lehet Párizsban. „Villon-láz” csak Budapesten tört ki, körülbelül esztendeje. A kór heveny, a tünetek aggasztóak. Most már naponta fordítják, szövegmagyarázatok kíséretében. Szegény Villon!

    E fordítások között vannak kitűnőek, aztán vannak önkényesek… mindez kevéssé fontos. De érdekes a tünet, Pest Villon-éhségének tünete. Mi lehet mögötte?… Talán valamilyen menekülésvágy a jelenből, talán a költő-csavargó szomorú és áhítatos zendülésének megérzése, talán csak sznobság. Társadalmak ritkán őrülnek meg költőkért; legtöbbször csak divatból teszik ezt, mert egy költő – tíz vagy ötszáz év előtt – kimondott valamit, amit és ahogyan ma nem szabad kimondani. „Villonnak könnyű volt” – mondja a pesti rajongó – „őt végül is felakasztották. De mi lesz velem?…”

 

Pesti Hírlap, 1940. április 4.    

szozattv


szozat a tiszta hang 
szozat a tiszta hang szozat a tiszta hang
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf