Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben /Primăvară în cimitirul Hajongard, románra fordította Csata Ernő/

Áprily Lajos:

Tavasz a házsongárdi temetőben


    A tavasz jött a parttalan időben
s megállt a házsongárdi temetőben.
    Én tört kövön és porladó kereszten
Aletta van der Maet nevét kerestem.
    Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom,
s tudtam, elmúlt nevét már nem találom.
    De a vasárnap délutáni csendben
nagyon dalolt a név zenéje bennem.
    S amíg dalolt, a századokba néztem
s a holt professzor szellemét idéztem,
    akinek egyszer meleg lett a vére
Aletta van der Maet meleg nevére.
    Ha jött a harcok lázadó sötétje,
fénnyel dalolt a név, hogy féltve védje.
    S a dallamot karral kísérve halkan,
napsugaras nyugat dalolt a dalban,
    hol a sötétség tenger-árja ellen
ragyogó gátat épített a szellem.
    Aletta van der Maet nevét susogta,
mikor a béke bús szemét lefogta.
    S mikor a hálátlan világ temette,
Aletta búja jajgatott felette,
    míg dörgő fenséggel búgott le rája
a kálvinista templom orgonája.
    Aztán a dal visszhangját vesztve, félve
belenémult a hervadásba, télbe.
    Gyámoltalan nő - szól a régi fáma -
urát keresve, sírba ment utána ...
    A fényben, fenn a házsongárdi csendben
tovább dalolt a név zenéje bennem.
    S nagyon szeretném, hogyha volna könnyem,
egyetlen könny, hogy azt a dallamot
Aletta van der Maet-nak megköszönjem


Lajos, Áprily

Primăvară în cimitirul Hajongard

 

    Primăvara veni în timp infinit
Ș-în Hajongard, la cimitir s-a oprit.
    Un nume căutam pe cruce spartă,
Aletta van der Maet să apară.
    Știam, c-aici are somnul etern,
Și nu-i găsesc numele efemer.

Dar duminică fiind, în liniște,
Tonul numelui cânta în mine.
    Cât cânta, eu meditam la trecut,
citam spiritul profului defunct,
    inima căruia s-a încălzit,
când Aletta van der Maet l-a zărit.
    Când veni bezna luptelor curmându-l,
numele cânta cu fast, apărându-l.
    Și acompaniind în tihnă cântul,
vestul însorit a cântat în versul,
    unde contra valului de beznă
crezul a pus o stavilă imensă.
    Tot pe Aletta van der Maet șopti,
când duhul sfânt i-a închis ochii.
    Când lumea ingrată îl înhuma,
tot Aletta plângea deasupra,
    cât i-a răsunat cu măreție
orga bisericii calviniste.
    Cântul pierzând ecoul, apoi,
amuțind în pălire cu orori.
    Femeie slabă - este o vorbă -
căutând soțul, l-a urmat în tombă...
    Sus în Hajongard, în tihnă, sclipire,
glasul numelui cânta în mine.
    Ași dori, să am lacrimă,
ce să-i mulțumească acest cânt
Alettei van der Maet, din inimă.

Traducere de Csata Ernő


 

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf