Szvjatoszlav Beszedin: A hegedűs, Csend, Ima

Szvjatoszlav Beszedin

A hegedűs

Az éjszakában a hold ösvényén baktattam épp
Hol szerte szétfröccsennek a kékség patakjai
Az erdőben a húrokra hárult mind a süketség
Míg hirtelen hangok raja rebbent fel az ég alatt.
Közel- még közelebb törekedtem a dalhoz
Oda, ahova csalogatott egy titokzatos hegedűs…
Előttem, egy meredek sziklán
Játszott Ő, nem hívva, nem várva-kívánva erőt.
A vonó a kezében tébolyodottan verdesett
Felreppent, majd aláhullt, addig keringve fent,
Míg a motívumok végül egymásba fonódtak,
Megszülve a lélekben a fényt és a szenvedélyt,
Amire odalent összesereglettek vadak s emberek
És rejtőzve, bújva elcsendesedtek a madarak,
A lángcsóvát vető prelúdium, terjedő hangjai előtt
S ott, hol hatalmukat vesztik az ösztönök
Ő csak állt – akár csak bármely „egy az ezerből”
Észre se véve bárkit is.
És az égi-magasságokon túl  
Meghallva őt, az előtte ismeretlent,
Megtorpant még maga az Isten is.
Én emlékezni már mindőrökké erre fogok
Hogy az éjben a sziklameredélyen milyen féktelenül
Játszott az a Hegedűs, a húrokon.

Fordította Gaál Áron


Szvjatoszlav Beszedin

Csend

Csend…  A Csend körülvette a racionalitásomat
Mélység… A Mélység magába szívta a pillantásomat
Megpróbáltam  ezt a világot újra és újra megérteni
Megint s megint fennakadva saját véleményemen

Megpróbáltam a némaságból elmenni az égbe
Belemerülve a föld felfoghatatlan jellegébe     
De mindenütt, ahol rejtőzködni próbáltam
Szemmel tartott egy résen át a Csend

Csend, én nem vagyok tied… én… nem vagyok halott
Mélység, mélység eressz el, hiszen én életben vagyok
Átkelek a kerek világon, büszkén és lelkesen
Átkelek, ha kell az időn is… sóhajtva egyet

Elutasítom az istenséget és emberséget egyaránt
Nem engedek a kétségeknek nem belegondolva: mért?   
Belélegzem a Napot, megérezve az örökkévalót…
És felragyogva, már semmin nem sóhajtozom a végén.

Fordította Gaál Áron


Szvjatoszláv Beszedin

Ima

Ó, Istenem, adj erőt nekünk
Az összetört törvények közepette
Ragyogó, égő oszlopként megmaradni.

Add, hogy ne rekedjünk meg szavainkban
Így mérgezve meg a lelkünket
A lelketlen szépség által ejtve rabul

Adj erőt embernek maradni itt akkor is
Amikor fölöttünk a rosszak kormányoznak
Amikor kicsorbul bennünk az acélos hit

Mindenekfölötti,  tudd meg, hogy vár
Bennünk a Magasztos Szó, hiszen azt
Irgalmas könyörületedként Te hagytad ránk.

Nem a Napért könyörgöm, Istenem
Nekünk egyetlen szikra ránk vetülő fénye elég
Hogy kiválasztódhassunk az eluralkodó sötétségből.

Fordította Gaál Áron

 

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf