Szeda Vermiseva Konsztantinovna költő, publicista

Szeda Vermiseva Konsztantinovna költő, publicista, közéleti személyiség, a kortárs orosz-örmény irodalom  élő klasszikusa, aki Tbilisziben született 1932-ben, neves örmény hercegi család leszármazottjaként.  Családja II. Katalin cár idején nyert főnemesi rangot. Az Argutinszkij-Dolgorukij [Zaharovics] nemzetséget I. Pál cár hercegi rangra emelte. Szeda Vermiseva kisgyermekkorát Moszkvában töltötte. Amikor a német csapatok a Taifun hadművelet keretében, 1941 októberében Moszkvához közeledtek, édesapja a főváros népfelkelő csapataihoz csatlakozva, önkéntesként, frontszolgálatot vállalt.  A családot előbb Tbiliszibe, majd röviddel azután Jerevánba evakuálták. Szeda Vermiseva felső iskoláit és az egyetemet Örményország fővárosában, Jerevánban végezte el, diplomát a közgazdasági fakultáson kapott. Ezt követően az egyetem kutatócsoportja örmény fiókszervezetében dolgozott. Tudományos munkásságát több tematikus kötetben publikálta. Ezzel egy időben irodalmi pályája is kezdett kibontakozni. Második verseskötete megjelenésekor, 1974-ben, felvételt nyert a Szovjet Írószövetségbe. Az Orosz és az Örmény Írószövetségnek máig egyaránt tagja. Az Örmény Írószövetség Orosz Szekciójának elnöke, a Petrovszki Tudományos-művészeti Akadémia tagjaként az akadémián belüli Örmény-orosz Szövetség vezetőségének tagja, emellett a Moszkvai Örmény-orosz Baráti Társaság társelnöke. Tizenkét önálló verseskötetet jegyez, melyek Moszkvában és Jerevánban jelentek meg. Verseit külföldön lengyel, szlovák, francia, angol fordításokban is publikálták. Alkotásai orosz és örmény irodalmi lapokban rendszeresen olvashatóak. „Mjátezsnájá nézsnoszty” című kötete 2008-11 között a „Legjobb könyv” díjat nyerte el. Írásművészetét számos irodalmi folyóirat részesítette különféle kitüntetésekkel. Munkásságát több Állami Díjjal is el ismerték. Megkapta az egyik legrangosabb örmény irodalmi érdemérmet, a „Movszesza Korenaci” medált. A Karabahi köztársaságban „Blagodarnoszt” emlékéremmel köszönték meg az örménység képviseletében végzett munkáját. Az Oroszországi Örmény Szövetség társelnökeként folytatott munkásságáért „Ezüst kereszt briliánsokkal” kitüntetésben részesült. Az örmény Kulturális Minisztérium „Arany medállal” tüntette ki. A „Lermontov” és „Solohov Irodalmi Társaság” irodalmi munkásságát Lermontov és Solohov medállal ismerte el. Moszkvában és Jerevánban él és dolgozik. Fia a filológiai tudományok doktora, a kalinyingrádi Emmanuel Kant Egyetem filológiai karának kandidátusa, a „Szlovo” nyelvészeti folyóirat főszerkesztője. Lánya az Orosz Föderáció Képzőművészeti Szövetségének tagja. Néhány versét Magyarországon először, a költőnővel kapcsolatban álló Gaál Áron költő-műfordító tolmácsolásában a „Szózat” olvasói olvashatják.