Szeda Vermiseva: De minden nap, ami az enyém – csak egy nap, Ismét vigasztalan eső, Amire szükségem van, Örményország, az én nemzetségem, Téged szeretni
Szeda Vermiseva
De minden nap, ami az enyém – csak egy nap
De minden nap, ami az enyém – csak egy nap
Nem ütközet
Száz kompromisszum,
Rengeteg félszó.
Az ilyen napon is
Barátaim arca
Akár az ellenségeim arca is lehet
És viszont…
Donkihoteség,
Előítélet, érzelmi kitörés nélkül élek
Én is élek magamba
Rejtezve…
Mindent, de mindent ellenségeimmel hasonlóan érzek…
Fordította Gaál Áron
Szeda Vermiseva
Ismét vigasztalan eső
Ismét vigasztalan eső
Kopog az ablakomon
S az utcán nappal újra olyan
Mintha éjjel lenne,
Sötét van.
Ezek a gondolataim
Sötétség is, feketeség is –
Mi megszaggattuk az egységes ország
Térségeit…
Ezek a szavaim,
A válaszom számotokra.
Az örökkévalóságig kavarogniuk kell…
Ház,
Haza,
Örökkévalóság?
Fordította Gaál Áron
Szeda Vermiseva
Amire szükségem van
Amire szükségem van -
Egyszerű dolog…
Nem a jelen fölött
Nyugtalankodom,
A kenyérszükségletem,
Vízszükségletem,
Fényszükségletem
Nyugtalanít a jövendőben…
Minden fennmaradót sajnálkozás
És szégyen nélkül adok vissza Istennek…
De a földön maradnak
Az elveszett Utak
A rétek álmai
A kérődző és alvó
Gulyák
Fordította Gaál Áron
Szeda Vermiseva
Örményország, az én nemzetségem
Örményország az én nemzetségem,
Az én örökségem.
Az én címerpajzsom, a kardom
És ősatyáim keze…
Milyen messze már mindháromtól
Tisztásaid
Az én tisztásaim
Gyerekkorom,
Más nyelven szólnak
A soraim…
De én mégis tebenned élek,
A te fogantatásodban
A méhedben,
Az elgondolásban
És születésben
Veled.
Fordította Gaál Áron
Szeda Vermiseva
Téged szeretni
Szeretni téged,
Veled lélegezni,
Szemem szemedbe pillantva,
El nem szakadva…
Úgy, ahogy a sok fény kell, hogy velem
Ússzon
Más világokban
Érintve meg…
Micsoda fájdalom, ami a távolban virágzik,
Az alkonyi égen
Kezdetektől…
És ez csak –
Egy lépés a szerelemhez
A szerelem mintájának
Ős-örök kőbefaragásához…
Fordította Gaál Áron