Műfordítások Gyóni Gézától, Gyóni Géza verseiből angolul, oroszul. XIII. rész
Géza Gyóni
Send them away just for one night
Send them away just for one night
The dissenters, the pretend-heroes
Just for one night:
The ones that openly declare, that we won’t forget,
When the death machine plays music above our heads;
When the fog bears invisible seeds,
And murderous lead-birds fly around.
Send them away just for one night
Who look for splinters when beams are breaking,
Just for one night:
When granades deafeningly begin to yell
And the bloody earth groans as if her stomach would be cut;
When exploding bullets light road
And the bloody waters of old Vistula overflow.
Send them away for just one night:
The ones who hang on to every penny.
Just for one night:
When in the glowing center of granade-volcanoes
Men twirl like leaves;
And when they fall, oh what terrible fall,
Of beautiful, red hero only a black skeleton remains.
Send them away just for one night:
The doubters and speculants.
Just for one night:
When the flaming throat of hell opens up,
And blood flows on the ground and blood flows from the tree
When the ragged tent whimpers in the wind
And the dying soldier sighs: my son… my wife…
Send them away just for one night:
Who love their country with long, babbling tongues.
Just for one night.
When the stars bear blinding light,
May they see their faces in the waters of San river,
As it rolls Magyar blood along,
So they must call out crying: My God, no more.
Send them away just for one night
So they may remember their mothers’ pain.
Just for one night.
How they would huddle scared and cold;
How they would roll about, with mea culpa;
How they would tear their shirts, how they would bang their breasts,
How they would cry yelling: My Christ, what’s next!
My Christ, what else should my brethren give
For the blood, so at least I can remain!
How they would swear, all of them;
How they would call Christ, how they would call God
Whom they never knew in their arrogant disbelief:
Against my Magyar brothers never-never more!
... Send them away just for one night
Translated by Zsuzsa Tomory
Tomory Zsuzsa magyarságkutató 1930. szeptember 11-én, polgári családban született Budapesten. 1945 után átélte a kitelepítés megszégyenítését, majd forradalmi részvétele miatt 1956-ban menekülni kényszerült. Az Egyesült Államokban talált új otthonra és orvosként tervezte jövőjét, azonban az akadályok a magyarságkutatás felé terelték pályáját. Családalapítás és három gyermek mellett a tudomány szintjére jutott, jelentős írói, publicisztikai, műfordítói, lapszerkesztői tevékenységgel. Az október 23-i felvonulás lelkes résztvevője még megérte a forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját, majd 86 évesen, 2016. november 6-án a reggeli órákban elhunyt. Szellemi hagyatéka azonban továbbra is elérhető: http://tomoryzsuzsa.weebly.com/
Гейза Дьони
Тише...
[Из цикла «В рабстве», 1915 – 1917 г. г.]
Живые, ходите тише!
Пойте вполголоса тихую песню!
Стоят тысячи надгробных плит
Над могилами на чужой земле.
Проливают слезы тысячи невест,
И будут плакать они теперь вечно:
Вдалёких могилахбеспробудноспят
Тысячи красивых женихов.
Девицы, соберите букеты на лугах,
Украсьте ими могилы!
У вас больше нет женихов,
Некомуваснежно приголубить.
Все павшиебыли настоящими мужчинами,
О них слагают легенды….
И из их глазництеперь глядит на нас зима....
Тише ходите, живые!
Перевод с венгерского на русский язык Арон Гаал
Корректор Кселена Литвинова
Magyarból oroszra fordította Gaál Áron
Korrektor Kszelena Litvinova
Gyóni Géza
Halkabban…
[Rabságban 1915-1917]
Halkabban járjon, aki él,
S dúdoljon csöndes éneket.
Messzi sírdombok fejénél
Ma ezer gyász-szobor mered.
Ezer menyasszony könnye hull,
S eztán már mindig sír szegény.
Mély sírban álomtalanul
Alszik ezer szép vőlegény.
Lányok virágot szedjetek,
Díszítsétek a sírokat.
Nem lesz már vőlegényetek,
Ki oly szelíden simogat.
Mind hű volt, s pompás férfi mind,
Kikről legendát sző a tél.
Szemük a sírból ránk tekint.
Halkabban járjon aki él.
