Vasile Dan: A szív valahol fenn dobog, arc, Panta rhei

Vasile Dan
A szív valahol fenn dobog*

Megérkeztél, holott el se mentél.
Alászálltál, holott fölötted volt a föld.
Ordítottál, holott nyelvedet elharapta
a rettegés.

Kezedet kinyújtottad, holott görcsberándult.
Verőered nem pulzál már a test
Homokjában.

Nézd,
magam előtt látlak,
mert követsz.

*A vers címe románul: „Inima sună undeva sus” A szavak kezdőbetűit összeolvasva: Isus, azaz magyarul a Jézus szót kapjuk.

 
Vasile Dan
arc

előttem ülsz bár nem látlak
morajló tenger a sivatagban
felfordult ég
mint edény a homokban

beszélsz hozzám bár nem hallom szavad
fagyott láva a kőben
vér a partnál
törött körömben

a szavak csak hidegben virágzanak
a szivárványhártyán
lélegzeted
száj a szájnál


Vasile Dan:
Panta rhei

Reggel, éppen a napfelkelte pillanatában,
abban a pillanatban, melyben a csillag kibújt a földből,
hogy más körvonalat adjon szembogaramnak,
s a kéregnek, amely csillog, s az érintetlen víznek, amelyet iszom
[Ikrek havában voltunk, míg éjjel meztelen merültünk meg,
akárcsak este az óceánba, mint tengeri növény és állatvilág].

Reggel, követve egy isteni szélfuvallatot
a kizöldült, de még kábult, bódult városrész felett
[hol tisztviselők álmukban végezték el a felbonthatatlan
házasságszerződések formaságait].

Reggel, mint egy bűvös, üdítő légörvény lelked a testben,
mint egy forradalmi megmozdulásban az örvény, felette
Szél,
mint egy fagyos ing megborzongatja érzelmeimet,
ami egybehangzó szavak sokaságába zuhant,

Reggel egy tojásban az ég,
míg az idő egy énekesmadár
amit néha-néha meghallgatsz.


 

szozattv


szozat a tiszta hang Lábdi Búcsú 2017. 07. 28-29. SZENT LÁSZLÓ arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo