Hajdu Imre: Egy almafa árnyékában

A pincém előtt, egy öreg, permetlevet talán sohasem látott almafa alatt ülök. Hogy pontosan hány éves lehet ez a fa, nem tudom, még a nagyapám ültette, akitől előbb a nagybátyám, majd aztán mi örököltük a pincét.
Mindenesetre kellemes árnyéka van, ami örömforrás ebben az iszonytató kánikulában. Még akkor is az, hogyha ez az árnyék nem olyan mély és hűvös, mintha egy diófáé lenne, de mit tegyek, ezzel kell beérnem!
    A diófa ugyanis, amit viszont már én ültettem közvetlen az almafa szomszédságában, még olyan kicsi, csenevész, hogy legfeljebb a még óvodás és kisiskolás unokáim ülnek majd az árnyékába, miközben elmondhatják azt a kedves kis mondókát, amit jómagam is a nagyapámtól tanultam: „ezt a diófát nagyapám ültette, árnyékában nem ült, gyümölcsét nem ette…”
    Nekem viszont most, e kánikulás napokban, amikor 38 fokot is mutat a hőmérő, be kell érnem az almafával, de ezt véletlenül sem panaszként mondom, hisz nekem épp oly kedves, mintha diófa lenne, sőt! Eszembe jut egy régi kínai bölcselet, miszerint: „a harmadik évezredben nem az lesz boldog ember, aki bányát, gyárat, bankot birtokol, hanem az, aki magáénak tudhat a Földön néhány négyzetméternyi földdarabot, s almafái alatt ülve gyönyörködik a csillagokban.”
    A naptár szerint éppen a harmadik évezredben járunk, egy saját tulajdonú almafa alatt ülök, s bár még négy órát kell várnom, míg felragyognak a csillagok, a kínai bölcsesség szerint nekem most boldognak kell lennem. Ezen, mármint hogy az vagyok-e ott az almafa alatt üldögélve, miközben laza és hideg rizlingfröccsöt kortyolgatok, sokáig eltűnődöm. Végül is arra a következtetésre jutok, úgy is mondhatnám, meggyőzöm magam arról, hogy a kínaiaknak igazuk van, s én ebben a szituációban nem is lehetek más, csakis boldog.
    Ráadásul egyik rendszerváltó országgyűlési képviselőnk – civilben kolléga, mert ő is firkász –, egykor régen azt mondta nekem, amit azóta sem felejtettem el, hogy nincs kellemesebb a kánikulában, mint üldögélni dús lombú fa árnyékában, és laza fröccsöket kóstolgatni.
    Ezek után nincs is más teendőm, mint, hogy összefoglaljam a nyári kánikulás időszak boldogság receptjét! Kell hozzá egy fa (dió-, alma-, meggy-) árnyéka, egy pad vagy szék, egy asztal, kb 1 liter félszáraz, száraz, magyarul savanykás rizling, valamint két üveg szódavíz és egy 3-5 decis pohár.
    A fröccs (vagy hosszúlépés) elkészítésének módját nem részletezem, mindenki olyan keverési aránnyal dolgozik, ahogy úri kedve diktálja. Legfeljebb szerény tanácsként annyit ajánlanék, harminc fokon felül mindig a szikvízből legyen több a pohárban! A mámor (boldogság) élvezetéhez ugyanis feltétlenül szükség van a tényeket, élményeket rögzítő tudatra is. Mert egyébként mi értelme volna az egésznek? „Eszeveszetten” nincs boldogságérzet, csak kábulat!

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf