A történelmi Magyarország 64 vármegyéje: Abauj-Torna [V. rész]

64 varmegyeA történelmi Magyarország észak-keleti részén elterülő megye, kiterjedése közel háromezer-háromszáz négyzetkilométer. Fő folyója a Hernád, amely széles völgymedencében folyik, hasonlóan a másik jelentős folyóhoz, a Bódvához. A megyében dombvidék és hegység is megtalálható, a legmagasabb csúcs a Kloptanya, 1153 méterrel a tengerszint felett.

    A megye hat járásra oszlott. Az egykori Torna megye alkotta a tornai járást, Torna székhellyel, a csereháti járásnak Szepsi volt a székhelye, a kassainak, a füzérinek, a göncinek és a szikszóinak a névadó település.

    A megyének a millennium idején 180 ezer lakosa volt (1414-43 ez a szám kétszázezer fölé emelkedett), közülük 120 ezer magyar, 10 ezer német, 48 ezer szlovák s 2500 rutén. Foglalkozásuk szerint túlnyomóan földművesek és állattenyésztők voltak; a kereskedelem fő tárgyai a gabona, bor és bányatermékek.    

    Története

    Abauj és Torna 1782-ig két külön megyét képezett. A kettő közül Torna az ország legkisebb megyéje volt a maga 612 négyzetkilométerével, benne egyetlen város sem volt található, székhelye, Torna is csupán község volt. II. József közigazgatási reformjai során az apró megyét Abaujjal egyesítették, ám később újra különváltak. A szabadságharc leverése után az osztrák kormány egyesítette a két megyét másodszor, de az alkotmányos élet beálltával ismét különszakadtak. Az 1881. évi LXIII. tc. egyesítette azután harmadszor Tornát Abaujjal. Mind a két megyének viharos a múltja, és az ország történelme sok nevezetes eseményt említ, melyeknek epizódjai itt játszódtak el. A csaknem lépten-nyomon előbukkanó várromok olyan sziklavárak maradványai, melyek hajdan csaknem megvíhatatlanok voltak, és amelyek közelében bőségesen áztatta a földet ellenség és honfi vére egyaránt. E várak egyikétől, az Alsó-Kéked mellett fekvő Abaujvártól, melyet a harmadik magyar királyt, Sámuelt is adó Aba nemzetség 1038-ban épített, kapta a megye is a nevét.

    Az Árpád-ház kihalása után a magyar trónra emelkedő Károly Róbert hadai többször megütköztek a megye területén a királyi hatalmat megkérdőjelező Csák Máté csapataival. A döntő rozgonyi csata Abauj megye területén vívítván, a megye pusztulását idézte elő 1312-en és a következő években. I. (Nagy) Lajos 1374 szeptemberében, mint lengyel király Kassán lengyel országgyűlést tartott, melyen a trónöröklési jog a leányágra is kiterjesztetett. Erzsébet özvegy királyné építtette a manapság is fennálló gyönyörű gót Erzsébet-templomot Kassán. A lutheránus vallást Kassán 1512-ben John Kox angol születésű iskolaigazgató kezdte terjeszteni. I. Ferdinánd és Szapolyai János több véres ütközetet vívtak egymással Abauj és Torna területén, mely területek későbben Izabella kezére kerültek.

    Kassa város 1604. október 28-án a meghívott Bocskai István pártjára állt, aki itt tartotta azután udvarát. Utána a város és a megye Bethlen Gábor birtokába jutott, aki 1622 márciusában Kassán országgyűlést tartott. 1631-ben a város I. Rákóczi György kezére került, és ezután a Rákócziak birtoka marad a család lehanyatlásáig. Ez idő alatt bő része jut mindazokból a viszontagságokból, melyek a Rákócziakat érték. Abauj megye 1647-ben tette meg állandó székhelyéül Kassát, ahol a város beleegyezésével székházat épített városterületen kívüli joggal. Thököly Imre mozgalmaiban Kassa város, valamint Abauj megye sokat szenvedett.    

    Gazdasági élet az előző századfordulón

    A megye földje közepes és jó minőségű, helyenként gyenge. Legtermékenyebb a Hernád, a Bódva és Ida völgye; a Szárazföld és Cserehát már jóval hátrább áll, de szegénynek nem mondható, fát pedig legtöbbet e két terület szolgáltat, míg a Hernád völgyét szegényező hegyek inkább szőlőben és gyümölcsben gazdagok. Legszegényebb a tornai mészkőfennsík.

    Főbb mezőgazdasági termékei a búza, melyet főleg a szikszói, kassai és csereháti járásban termelnek, rozs, árpa, őszi repce (a csereháti járásban), zab és kukorica (a szikszói és tornai járásban). Ma is igen jelentékeny a bortermelés, mely tekintetben egykor Aszaló vált ki, ahol jó aszú- és szamorodni bor termett; az utóbbit Árka, Bodókő-Újfalu, Bodókő-Váralja (ma Boldogkő) és Erdő-Horváti is termelte és termeli. Nevezetesebb bortermő helyek és vásárok még Hejce, Abaujszántó, Szikszó, Forró, Torna, Devecser és Fancsal. Nevezetes gyümölcstermő hely volt Gönc, az itteni cseresznyét és kajszibarackot a termelők messze földre elfuvarozták.

    Jelentékeny volt az állattenyésztés, mely kiterjedt lóra, szarvasmarhára, juhra és sertésre egyaránt, habár a juhtenyésztés újabb időkben hanyatlásnak indult. A méhészetet leginkább a csereháti járásban űzték.

    Az ásványok közt ismert volt a vasért (Alsó- és Felső-Mecenzéf, Rákó, Stósz), rézérc (Felső-Mecenzéf), ezrüstérc (Telkibánya, Aranyidka), antimon (Jászó-Mindszent), továbbá kisebb mennyiségben jáspis, kalcedon, karneol, agát, valamint jó cserepesagyag, kályhásagyag, porcelánagyag s föld (Hollóháza), kvarc, tűzkő, azbeszt, mészkő, márvány (Jászó), malomkő (Nagy-Szalánc, Ránk). Építőanyagul a trachit, mészkő és dolomit szolgált.

    A bányászatot leszámítva az ipar Kassán összpontosult. A város fejlődését nagyban segítette, hogy már az 1860-as években Miskolcon át kiépült a vasútvonal, az innen kiinduló további vonalak révén pedig Kassa a régió közlekedési csomóponttá lett.    

    Nevezetes települései

    A megyében az előző századfordulón összesen 264 község és egy szabad királyi város (Kassa) volt, mindösszesen 26 ezer házzal. A községek többnyire aprók voltak, kétezernél több fő csak öt községben lakott.    

    Abaújszántó

    Nagyközség a millennium idején négyezer-ötszáz magyar lakossal, posta- és távíróval. Lakóinak negyede ekkor zsidó volt, aki a hegyaljai borkereskedést irányították.    

    Bodókő (Boldogkő) vára

    A XIII. században épült, szabálytalan alaprajzú, belső tornyos vár közel 400 méter magas helyen. A század végétől már királyi vár, majd adományképp jut a Drugethek, utóbb a Cudarok birtokába. 1422-1459 között Brankovics György rác despota birtoka, ezt követően ismét királyi tulajdon. Mátyás halála után, a XVI-XVII. században többször gazdát cserélt, egy időre Thököly is bírta. Lipót császár parancsára 1702-ben lerombolták, és jelentőségét többé nem nyerte vissza. A millennium idején a Zichy család birtoka volt.    

    Gönc

    Nagyközség a millennium idején háromezer magyar lakossal, takarékpénztárral, postahivatallal s posta-takarékpénztárral, tanonciskolával, jó gyümölcstermeléssel és élénk vásárokkal, Hajdani pálos kolostorát 1371-ben I. Lajos király alapította. A XVIII. században nevezetes református tanintézet volt itt, s itt működött Károlyi Gáspár, az első magyar bibliafordító. Hajdani vára, valamint a tőle délkeletre eső Amadévára romokban hever.    

    Kassa

    A millennium idején önálló törvényhatósági joggal felruházott szavad királyi város, a vármegye székhelye. A vizek szelte lapályon meglehetős szabályosan épült, s a Belvárosból és a 4 külvárosból, úgymint Ferencváros, Józsefváros és Tábor, Erzsébetváros és Újváros állt. Központja a Belváros volt, mely hosszúkés négyszög alakjában északról dél felé terült el. Fő közlekedési vonala a Csermelytől végigszelt Főutca volt, melyen nemcsak Kassa legnevezetesebb középületei, de legszebb magánházai, legkiválóbb üzletei és szállodái is voltak, illetve vannak ma is. Itt központosult az üzleti és a társadalmi élet.

    A Főutca dél felében áll Kassa legnevezetesebb épülete, a Szent Erzsébetről címzett katolikus püspöki székesegyház, Magyarország egyik legnevezetesebb gótikus építménye. A templom építését Nagy Lajos idején kezdték, és Hunyadi Mátyás idején fejezték be. Mátyás király idejéből valók a székesegyház legszebb építészeti remekei, mint az orgonakórus, a sekrestyeházikó s az úgynevezett királylépcső. A három főkapuzat a középkori szobrászat mesterművei közé tartozik. A templomot a millenniumot közvetlenül megelőzően Steindl Imre tervei alapján bővítették. A kriptában helyezték el 1906-ban a vezérlő fejedelem, Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvait.

    A székesegyház közelében áll a XIII. századból való Mihály-kápolna és az Orbán torony. A Főutca keleti oldalán található a Balassa Zsuzsánna által 1650-ben alapított konviktus, a ferencrendi és a jezsuita templom, a városháza (1790) és a vármegyeháza. A Főutcával párhuzamos utcák közül a Kovács utcában a községi elemi iskola és tanítóképző, a katolikus főgimnázium és a királyi jogakadémia (1732), a Fazekas utcában a református templom, a Mészáros utcában a honvéd gyalogsági kaszárnya, a domonkos kolostor és templom említendő; a keresztutcák közül legszebb a Kossuth Lajos (előbb Malom) utca a királyi tábla épületével s az evangélikus templommal s számos szép magánházzal. Kassa utcáit, különösen a belvárosban általában véve csinosnak mondták, a külvárosoknak azonban ekkor még kevésbé városias jellegük volt.

    Lakóinak száma a XIX. század során rohamosan emelkedett; míg 1850-ben csak 13 ezer és 1857-ben 16 ezer lakosa volt, addig 1870-ben már 22 ezer, 1881-ben 26 ezer és 1891-ben 29 ezer lakost számlált, 1910-re pedig elérte a 44 ezret. Lakói fele a millenniumkor magyar, harmada szlovák és nyolcada német volt, a többiek más nemzetiségekhez tartoztak. A magyarok aránya 1910-re 75 százalékra emelkedett. Hitfelekezet szerint Kassa lakói között 1890-ben húszezer volt római katolikus, kétezer görög katolikus, kétezer ágostai evangélikus, ezerkétszáz református és háromezer-háromszáz izraelita.

    A várost magyarok alapították a XIII. században, első írásos említése 1203-ból való. A tatárjárás a magyar lakosságot kipusztította, ezért szász telepesekkel népesítették újra. A királyi birtokként említett település mellett egy ideig létezett egy nemesi kézen lévő úgynevezett Felkassa is, mely utóbb a királyi településsel egyesült.

    Az Árpád-ház kihalása után Kassa először a cseh Vencelt ismerte el, de utóbb Anjou Károly mellé állt. Amikor azonban a király az Aba nembeli Amadé nádornak adományozta a várost, a tulajdonát bortokba venni érkező nádort a kassai polgárok megölték. Az Amadék erre Csák Máté oldalára álltak, kiknek hadát Károly a kassai polgárok segítségével verte le. A hatalmában megerősödött király számos kiváltsággal jutalmazta a hűséget, és ezek a kiváltságok megalapozták Kassa jövőjét.

    Kassa 1347-ben lett szabad királyi város és kapta a budai jogot, ugyanekkor árumegállító hellyé lett vásártartási joggal. E kiváltságokkal rangban Buda után a második helyre emelkedett az országban. Már a XV. században, mint a felvidéki szabad királyi városok feje, Felső-Magyarország fővárosa szerepel.

    Lakossága már az 1520-as években csatlakozott a reformációhoz. A mohácsi vészt követő pártharcok nagyon emelték fontosságát. Aki bírta Kassát, Erdélytől föl Bécsig és onnan vissza Erdélyig jóformán nyitva állott az útja. Ezért helyeznek rá mindkét részről nagy súlyt. Noha 1552-ben a felvidék többi német városához csatlakozva buzgó híve volt a Habsburg-háznak, Belgiojoso 1604-i híres templomfoglalása a már ekkor egészen protestáns várost Bocskai István táborába vitte. Ettől kezdve sorsa szorosan összefügg a nemzeti küzdelmekével. Bocskai innen intézi hadjáratait, a bécsi béke megkötése után ide tér vissza, és itt éri el 1606-ban halála. Bethlen Gábor felső-magyarországi hadjáratainak alapja szintén Kassa, amint ezt tartja a magyar részek fölötti uralma legfőbb biztosítékának. 1657-ben, Rákóczi György halála után került csak vissza véglegesen a magyar király uralma alá. Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc elődeikhez hasonlóan igyekeztek Kassát bírni. A szatmári béke megkötése után III. Károly Kassa erődítményeit is leszereltetvén, hadi és politikai fontosságának véget vetett. A várost kedvező helyzete ugyanakkor nagy kereskedelmi központtá tette.    

    Mecenzéf

    Alsó-Mecenzéf nagyközséget 1890-ben kétezer-hétszáz német polgár lakta. A millennium idején iparos község volt, mely nagymérvű ásó- és kapagyártás által tűnt ki. Ezt a sajátos ipart 70 hámortulajdonos űzte, s ezen hámorokban évenként több mint kétmillió ásót és kapát állítottak elő. Volt ezenkívül itt vasöntő, vasipariskola, tanonciskola, vasúti állomás, posta- és távíróhivatal és posta-takarékpénztár. Felső-Mecenzéf 1066 német és szlovák lakossal bírtm gatérébab ezüsttartalmú rézérceket bányásztak. A két község német lakói türingiai vagy sziléziai eredetűek, kik valószínűleg a XIII. században telepedtek be.    

    Szalánc

    Kisközség a millennium idején kilencszáz magyar és szlovák lakossal, vasúti állomással, posta- és távíróhivatallal és posta-takarékpénztárral. A falu fölött emelkedő hegykúp tetején egy Árpád-kori vár vadregényes romja van, távolabb a magas Kerekhegyen Forgách István gróf messze vidékre látható szép vadászkastélya. A hegyek között nyugat felé, Pusztafalu határában van egy bájos tengerszem, az Izra tava, melyhez egy honfoglalás-korabeli monda fűződik, mely szerint Izra leánya lett volna Zaláncnak, kit a honfoglaló magyarok Alpár mezején legyőznek, s a hegyek közé menekült szép Izra atyja sorsa fölött hullatott könnyeiből támadt az Izra tava. Mígnem egyeik magyar vezér rábukkanván egymásba szerettek, s férj és feleség lettek. Szalánc vára sokszor szerepel történetünkben. Valószínűleg a tatárjárás után építtette az Aba nemzetség, a honfoglaló nemzetségek egyik legelőkelőbbje. A jelentős vár az évszázadok alatt sokszor gazdát cserélt. Utoljára Thököly ellenében vívta meg I. Lipót hadvezére, és ekkor le is romboltatta, azóta romokban hever. Donjonja az előző századfordulón még ép volt, és régi képekkel bútorokkal volt berendezve.    

    Szikszó

    Nagyközség 1890-ben négyezer magyar lakossal, a járási szolgabírói hivatal széke, járásbírósággal és adóhivatallal, iparostanonc-iskolával, hitelintézettel, élénk gabona-, bor- és gyümölcstermeléssel, vasúttal, posta- és távíróhivatallal és posta-takarékpénztárral.    

    Vizsoly

    Kisközség a Hernád mellett 1890-ben ezerkétszáz magyar lakossal, postahivatallal és posta-takarékpénztárral. Egykor vámmal bíró mezőváros volt. A XVI. század végén itt nevezetes könyvnyomda állott fenn, melyből többek között az első magyar protestáns biblia került ki (1590).

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf