Friedrich Klára: A székely-magyar rovásírás kőkori előzményei, mint a Kárpát-medencei őshaza bizonyítékai

A magyar rovásírás betűivel alakilag azonos jeleket már a kőkortól ismerünk a Kárpát-medencében. Ez az alapja annak a feltételezésemnek, hogy a magyarság kárpát-medencei ősnép. Ezt Magyar Adorján a néprajzi kutatások alapján vetette fel, jómagam az írásemlékekkel - melyek egyúttal nyelvemlékek is - igyekszem alátámasztani. Itt ezeknek csupán a töredékét van hely bemutatni. Bár a kőkori jeleknek a hangértékében nem lehetünk biztosak, de az alakilag azonos betűk többségét folyamatosan, a mai napig használjuk, székely-magyar rovásírás néven.

A tudományosság szerint egy jelsor hangértékeit és nyelvi hovatartozását akkor tudjuk csak megállapítani, ha a jelsorból értelmes olvasatot kapunk. Ennek megfelel a bajóti és a kisunyomi felirat, de a Bánáti (Tordos-Vinca) műveltséghez tartozó több felirat is. Ezért feltételezhetjük, hogy rovásírásunk leszármazottja ezeknek a kőkori írásjegyeknek.

Erre nem csak a jelek alaki azonossága, a néhány magyarul olvasható szó, hanem a szinte kizárólag csak a magyar rovásírásra jellemző összerovások (ligaturák) jogosítanak fel.  

 

  1. 1.Bajóti pálcavég

Hillebrand Jenő ősrégész ásatásán 1925 táján került elő a bajóti Jankovich barlangban. A különböző kormeghatározások alapján kora 25 és 10 ezer év közötti. Mérete: 38 mm.

Ez a „pálcavég” valószínűleg egy csont ár vagy bogozó, fapálca nem maradt volna fenn ennyi ideig. Az „A” oldal (fent) jelei jobbról balra az első jel: ötletes SK, KAS, VAS vagy SAS összerovás, továbbá G vagy BG összerovás és BO vagy BSO összerovás, valamint két ötös és V, vagy egy ötös számjegy és VS.

A „B” oldal (lent) jelei jobbról balra: V, L összerovás, S, V és két S összerovás („vess ?, véss”?) , majd RB vagy RD összerovás a törés előtt.

 fried1.

  1. 2.Lepenski Vir

Ez az őskori telep a Vaskapu szoros erőművének építésekor került elő 1965-ben, 1966-ban már Szerbia kulturális emlékének is nyilvánították.

Legérdekesebb lelet egy „kőtojás”, a kiterített rajzon lévő jelekkel. A jelek a ma székely-magyarnak nevezett rovásírásunkhoz és számrovásunkhoz hasonlóak. Alakilag megfelelnek a rovás B, C, D, GY, Ö, R, S, T betűknek; több pedig a magyar rovásírásra jellemző összerovásnak, pl. DB, DZS, ST; és a 2-es, 10-es, 50-es rovás számjegyeknek. De a 9C kockában lévő három betűből, balról-jobbra kihozhatjuk a TáBoR szót.

Feltételezésem szerint ezt a kőtojást gyermekek oktatására használták. Tréfából azt is mondhatnánk, innen ered a magyar „okostojás” kifejezés.

 fried2

        

  1. 3.Tatárlakai Korong

1961 ben, több más lelettel együtt került elő Nyikoláj Vlassza ásatásán.

A Kolozsvári Múzeum régészeinek állásfoglalása a koráról, „… jól megalapozott kormeghatározási módszerek alapján a tartáriai lelet együttes kora, a táblákat is beleértve a Kr. e. 6. évezred végére, a „tordosi írás” pedig a Kr. e.5. évezred közepére helyezhető.” (The Danube script…2009/24. Angolból ford: F.K).

Forrai Sándor szerint a korongon 3 jel a magyar rovásírás Z, NY, GY betűjének megfelel. A bal alsó negyedben ND, a jobb alsó negyedben BP összerovást vesz észre.

Jómagam a korongot négy részre osztó keresztet F rovásbetűnek tartom. Itt most nem térek ki a képírásos jelek magyarázatára, Tatárlaka titka c. 2004-es tanulmányomban ezt bőségesen megtettem.

A románok emlékművet készítettek a tatárlakai agyag táblácskáknak, a Magyar Tudományos Akadémia és követői viszont elhatárolódnak attól, hogy 896 előtt éltek magyarok a Kárpát-medencében.

 fried3

 

  1. 4.Kisunyomi kerámiatöredék Vas megye   

fried4 

Károlyi Mária régésznő 1983-ban ismertette, szerinte egy agyagkanál töredéke, a Kr. e. 5. évezredből. Megállapítja, hogy írásjelek vannak az agyagkanál töredéken, de hangértékeket nem ad nekik. (Károlyi, 2004/120, 121.)

Véleményem szerint a ma székely-magyarnak nevezett rovásírás összerótt betűit hordozza a kisunyomi töredék, mivel nem csak alaki hasonlóság áll fenn, hanem több szót is ki tudunk olvasni belőle. Egy Vinca arcot is felfedeztem a kerámiatöredéken, mely a kiterített és felbontott ábrán jobb oldalon látható.

 fried4a

A jelsor felbontása után a következő hangértékeket kapjuk: A Vinca arc után a 2: A, 3-4: lehet két 10-es számjegy vagy két B, illetve egy 10-es és egy B. Azonban lehet H betű is. Ebben a formában látható a Nikolsburgi ábécé H betűje. Az   5: 5-ös számjegy, 6: I vagy D, 7: L, 8: Ü,   9: SZ vagy 1-es számjegy, 10: S, 11: T. Fontos tény, hogy az 5-6., 7-8., 10.-11. jel összerovás, ez szinte kivétel nélkül csak a magyar rovásírásra jellemző. A 10.-11. jel, mint a töredék rajzán látjuk, S-T összerovás, ez ugyanígy jelenik meg a Nikolsburgi Ábécében. Jobbról balra olvasva a 10. és 11. jel kiadja az eSTe szót, a 9. lehet egyes számjegy is, tehát EGY ESTE. Balról jobbra olvasva a 8. és 7. az ÜL szót adja ki, a 4. 3. 2. jel pedig a HA szót. Valószínűtlen azonban, hogy ezek a régi írástudók összevissza írtak volna, így legbiztosabbnak az ESTE szót tartom.

Patakfalvi T. betű

A kerámiatöredék a szombathelyi Savaria Múzeumba került, néhány év szünet után ismét kiállították.

 

  1. 5.Torma Zsófia leletei   1870-1890 között

Torma Zsófia a világ legelső régésznője (1832-1899). Munkásságának igazságos értékelése a hivatalos tudományt képviselők többségének részéről még várat magára.  Az újkőkori tordosi műveltség és a tordosi írás felfedezője, leletmentője. Lássuk gyűjteményének néhány fontos darabját, ezeknek készítési ideje tehát a Krisztus előtti 5. évezred közepe.

5.1. Tordosi cseréptöredék, edényfenék. A rajzon egy K és B betű tűnik fel először. A mester neve talán KaBa volt. Kaba a Csaba név egyik régi változata és napjainkban egy alföldi település neve is. A rajzon valójában 5 rovás K betűt látunk, egy nagyot és a benne lévő 4 kicsit, az edény készítőjének ötletességét bizonyítva.

 fried51

5.2. Tordosi cseréptöredék, jobbról balra Ö, bizonytalan karcolat, majd szép L-O (LÓ) összerovás és S.

 fried52

5.3. Tordosi cseréptöredék, jobbról-balra az ÍZ szó vagy I-R-Z összerovás, ha megfordítjuk Z-D vagy Z-R, azaz eZeR. Lehet névjel is.

 fried53

5.4. Tordosi váza töredéke, jobbról balra BO összerovás, T, SZ , B, SZ. Lehet a BOT szó is.

 fried54

5.5. Tordosi cseréptöredék, edényfenék. Jobbról egy rovás L, majd BA összerovás. Mivel balról-jobbra is BA összerovás, jelentése lehet BAB, sőt az L-el összeolvasva LóBAB, vagyis ennek tárolására szolgálhatott az edény. A Tolnai lexikon írja, hogy a lóbab az emberiség legrégibb termesztett növényei közé tartozik (1928/198)

 fried55

5.6.   Szintén Torma Zsófia lelete, orsógomb töredéke Nándorvályáról. Jobbról-balra Ü, L, G rovásjelek. ÜL vagy LeG, vagy LéG   balról jobbra: GÁL (név).

 fried56

5.7. Néhány további jel Torma Zsófia gyűjtéséből, feltűnő alaki azonosság a magyar rovásírás betűivel, számaival.

 fried57

 

6. Szegvár-Tűzkövesi váza vagy urnácska egy kedvenc kismadár porainak? Mindössze 8 cm. magas, 6500-7000 éves. Rajta betűk, rovás V, S, N, SZ, T, 5-ös számjegy. Szerintem jelentéssel bíró szöveg, nem csak díszítés.

 fried6

 

7. Tálka Szászdályából (Maros-megye), 6.4 cm. széles, 6500-7000 éves. Úgy tűnik rovás számok vannak rajta és egy rovás P betű, mely ebben a formában többek között Telegdinél, Kájoninál, a Marosvásárhelyi kéziratban (Udvarhelyi névtelen) jelenik meg később.

 fried7

 

8. A Tászok-tető Erdélyben található. Az 1013 méter magas fennsíkon és környékén a leírások szerint több száz írásos kőtömb volt. Átlagos méretük: 180 x 140 centiméter.   Kettő a Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban és néhány összetörve a fennsíkon. A karcolatok és vésetek kora a Kr. e. 3-4. évezred és a XIII. sz. közé tehető. (Bővebben: Friedrich Klára: Megalitok a Tászok-tetőn, tanulmány, 2007). A lenti ábrán Kémenes Antal tanár gyűjteménye Balról az első mindjárt egy összerovás, mely már a 11. ábrán is látható. A BAB vagy BABA szó olvasható ki belőle. További hangértékek balról-jobbra, felső sor: R, T, D, ZS-D-C összerovás, K vagy R, I, D, I-O összerovás és G. Alsó sor: Forgó kereszt, C, A, B, V, K vagy Ö, ZS-K összerovás (esetleg ZSáK) és J. Mivel ez válogatás több kőről, nem olvassuk össze a betűket. A folytonosság gyergyói sírköveken, szintén Kémenes A.

 fried8

 

Az eddig bemutatottak csupán töredékei a Kárpát-medence kőkori írásjeleinek. Kutzián Ida pecsételőiről a Körös műveltségből még szót sem ejtettem. Egyetlen kivételtől eltekintve (E betű) rovásírásunk minden betűjének megtaláltam az alakilag azonos párját a kőkori kárpát-medencei műveltségekben. (Bár az É-hez hasonlót találtam.) Nem csak az önálló jelformák esetében, hanem ami még döntőbb, sok összerovás esetében is. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Nemzetünkkel és anyanyelvünkkel szemben nagy felelőtlenségnek tartom az elhatárolódást korai kárpát-medencei írásemlékeinktől. A jelek folytonosságot és alaki azonosságot mutatnak az őskortól napjainkig. A nyelv és az írás szorosan összefügg. Amilyen hangokat tartalmaz a nyelv, olyan betűket alakítanak hozzá írásban. A rovásírás a magyar nyelvvel együtt fejlődött, mert nyelvünk minden hangjára van benne jel. Latin betűkkel a magyar nyelvet nem lehetett lejegyezni, mert 11 vagy 13 hangunkra nem volt jel.

Míg az akadémiai tudomány kidobja ezeket az írásemlékeinket a szemétbe, mások kapva kapnak rajta. Erről szól Szakács Gábor: Román rovás? (Magyar Demokrata 2010. augusztus 31.) és a Román írásemlék-e a Tatárlakai korong (Magyarságtudományi Füzetek, 7. kötet, 2010.) c. írása.

Ugyanilyen felelőtlenségnek tartom a hivatalos tudomány elhatárolódását a magyarság kárpát-medencei eredetétől, kárpát-medencei őshazájától. Emiatt engedheti meg magának Bakó Krisztina PM-es politikus a következő sértő kijelentéseket, arra utalva, hogy a magyarok is csak bevándorlók saját hazájukban: „ha az ezer évvel ezelőtt történtekre gondolunk, akkor Európában egy egészen messziről, keletről, Belső-Ázsából érkező idegen kultúrájú, erőszakos nép végigdúlta Európát, lopott, csalt, hazudott, mindent bevetett, majd ráadásul még földet is, azaz hont foglalt magának.” (Magyar Nemzet/2016/2/29.) Bár jogosan nagy felháborodást váltott ki, a politikus asszony csak a Magyar Tudományos Akadémia, a hivatalos történettudomány véleményét mondta fel.

A mellékelt ábrák csupán töredékét mutatják a Kárpát-medencében a kőkor óta folyamatosan használt jeleknek. Ezt az írásműveltséget mi magyarok több százezren ismerjük, használjuk még napjainkban is. Ezért ne feledjük, amit Magyar Adorján mondott: Minden műveltség ott marad fenn legtovább, ahol keletkezett!”

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf