Káloczi Kálmán: BADACSONY név eredete, legendái és az örökség

Bevezető

Lokálpatriótaként és a helytörténet kutatójaként hosszan kerestem szülőhelyem különös, tanúságtevő, áldott bazaltos magaslatának, Badacsonynak titkát. Kutattam a forrásokat ebben a földrajzi környezetben, az itt valaha megjelent kultúrák különböző rétegeiben, amelyeknek alapján eldönthető a Badacsony földrajzi név ezen belül hegynév, vagy helynév esetleg tájnév.
    Honnan eredeztethető az elnevezés, mely kultúra volt meghatározó a névadásban. Vajon milyen hatások, módosítások érték, mind hangalakjában, mind jelentésében az idők folyamán. Írásomban ezeket szeretném végig elemezni, természetesen a nyelvész, a történész szakmai tézisek, vélemények és állítások állandó szem előtt tartásával.


 bad1

1. ábra Badacsony és környezete és titkai
(Tapolcai Balázs fotója a Facebookról)

 

Történelmi előzmények

     A Kárpát-medencébe a honfoglaló magyarok a IX. században, jelentős számban találtak a Balaton környékén különböző népcsoportokat. A település és földrajzi nevek kialakulása azonban visszanyúlik mindazon népek kultúrájába, akik az adott területen képesek voltak hozzájárulni a névadáshoz és a már meglévő helynévi rendszer alakításához, módosításához.
    Tóth Valéria tanulmánya  a helyneveket a honfoglalást megelőző időszakból igyekezik rekonstruálni. A helynevek többségének eredete ugyan homályos, a jelentősebb földrajzi nevek viszont azt mutatják, hogy a folytonosság visszamegy a korai időkbe, a korábbi kultúrákhoz erős a kötődés.
     Badacsony szó jelentését keresve, azt vizsgáltam, hogy valóban hegynévként jelent-e meg először.  Az első közelítésre magától értetődő definíció, hegynévnek tekinthető minden olyan tulajdonnév, amely hegyet nevez meg, de további magyarázatokat is igényel, mert megköveteli egyrészt magának a hegy szó jelentésének az ismeretét, s feltételezi emellett azt is, hogy a kiemelkedés jelölésére használt nyelvi alakulat megfelel a tulajdonnéviség kritériumainak.  
      A névfajták különbözőségének kérdését vizsgálni kell. Kutatásokban a névélettani vizsgálatok  kiindulópontjához visszatérve: névszociológiai alapon, a nevekhez kapcsolódó névadói, névhasználói helyzetkülönbségekből kiindulva kategorizálhatunk. A helynevek két nagy csoportja különíthető el: a műveltségi és a természeti nevek, a fogalompárt azonban új tartalommal töltjük meg.
      A műveltségi nevek közé az emberek által létrehozott helyek nevei, ide jórészt a településnevek tartoznak.
    Ezek létrejöttében és használatában az általános nyelvi-kommunikációs igények mellett a társadalmi motívumok is jelentős szerepet játszanak. A természeti neveket ezzel szemben döntően a nyelvi-kommunikációs szükségletek hívják életre, tehát létrejöttükben a tudatosság, a társadalmi vonatkozások szerepe jóval kevésbé jelentős.  E típusba a vizek, vízparti helyek, térszíni formák, tájak nevei sorolhatók.  Például a szomszédságban Káptalantóti, s itt a Tóti-hegy, mint hegynév a településnévből származtatható.


Járjuk körbe Badacsonyt

      A hegynévvel kapcsolatban elsőnek az udvari kamara levéltárosa, Rupp Jakab kérdezi meg a XIX. század második felében, és teszi egyszerre bizonytalanná Badacsony kapcsán vélt egyértelműséget tanulmánya bevezetőjében:
„Vájjon a Badacsony név valamely hajdani hely saját neve volt-e, vagy már eredetileg azon egész bortermő vidékre kiterjedte, mely Balaton tava nyugati partjáig terjed? E helyen hajdan a pálosok sz. Imréről címzett rendháza létezett, mely egyike a veszprémi püspökség egyházmegyéjében keletkezett első nyolc pálos kolostornak.
Pázmán Péter bibornok szerint 1268-ban alapíttatott volna, jóllehet, Pál veszprémi püspök  rendelete nyomán, már 1263-ban laktak benne a pálosok. Egyébiránt keletkeztéről és viszontagságairól semmi biztos adataink sincsenek.”
     Sajnos továbbiakban Rupp nem foglalkozik a Badacsony névvel, a hegy névvel pedig egyáltalán nem. De a kérdés él.


Vajon helynév, vagy hegynév a Badacsony?

    Kalmár László Badacsonytomaj elismert helytörténésze, Badacsony környékének kiváló ismerője és lokálpatriótája egy monográfiát szentelt Badacsonytomaj történetének,  a Badacsony név etimológiájának vizsgálatára azonban csak utalásszerűen tért ki, különösebben a kapcsolódó Tomaj név, mint településnév elemzésével foglalkozott. Szempontjai a mű keletkezésének körülményeinek ismeretében teljesen érthetőek.  
    Kalmár könyvét megelőzően, legújabb kori történelműnk egy sajátos időszakát felidézve, ugyan 1986-ban még így olvasható: „A Badacsonyt - mint hegynevet 1344-ben említik először (sic!) az oklevelek „in latere montis Badacson” formában. Nevét az egykori, lábához épült falutól nyerte.”
    A nyelvtudós definíciója alapján földrajzi köznévnek csak azokat a helyjelölő szavakat tekinthetjük, amelyek helynévvel is megjelölhető helyfajtákat jelentenek, így például az dűlő ugyan egyértelműen földterületet jelöl, mégsem szokás földrajzi köznévnek tartani.
    A földrajzi köznevek nemcsak helynévalkotó elemként játszanak meghatározó szerepet, de a mindennapi környezetünkről beszélve szintén ezeket a szavakat használjuk.      BADACSON, főnév. Zala vármegyének legnevezetesebb hegye a Balaton mellett, mely jó bora, s Kisfaludy Sándor regéi által országos hírűvé lett, írja a Magyar nyelv nagy szótára.
    Gyakran előfordul, hogy kizárólag földrajzi köznevek használatával is jellemezni tudunk egy tájat úgy, hogy nem használunk egyetlen tulajdonnevet sem. A földrajzi köznév fogalmáról való gondolkodás, s annak újraértékelése tehát névtani szempontból különösen fontos. Jelentősége van egy-egy vizsgálat korpuszának körülhatárolásában, akár magával a földrajzi köznévvel, akár az általuk létrehozott helynevekkel kapcsolatos elemzésről van szó.      

       
Hableányról szóló legendák, mondák

    A Badacsony név keletkezésének megfejtéséhez segítségül hívjuk a helyben és a régióban ismert, régi gyökerekkel bíró mondákat: A Hableány elnevezés régen általános volt, ma alig használják a belterületre itthon, míg Nyugat-Európában, az irodalomban újra nagy reneszánsza van.
    A terminus eredetét a hegyre vonatkozóan több regével magyarázzák:
    Valamikor a Badacsony tűzhányó volt. A tűzhányó hegy ura egyszer a völgyben egy csodálatos leányt látott. Szerelmes lett belé, s a bérc oldaláról leste és csalogatta szerelmét. Hívására a leány megjelent, s a hegy ura ekkor látta, hogy sellő. Hogy elérje kedvesét, a sellő után a tóba vetette magát. így aludt ki a vulkán, és ezért Hableány a neve Badacsonynak.
    Másik rege a hableány, vagy sellő, azaz a vízi tündér személyét és emlékét a Balaton keletkezésével köti össze. Miközben Balaton leánya síremlékét építette egy nagy kőre lelt. Emlékezett rá, hogy valaha réges-régen ez a kő a sellők oltára volt. Amint megemelte, elveszítette egyensúlyát, és a súlyos teher maga alá temette. Az elmozdított kő alól víz tört föl és csak folyt megállíthatatlanul. Míg egy napon az emberek arra ébredtek, hogy a hegy lába előtt szelíden hullámzó tó ringatja lágyan a Nap sugarait. A nagy vizet az óta is Balatonnak hívják.
    A Tihanyi visszhang mondát Wass Albert is feldolgozta, ennek során a Badacsony hegy keletkezésével is foglalkozik, és a név jelzőjére is ad eligazítást.
    "Nemzeti identitás-tudatunk alapjai a mondák, amelyek szájról szájra továbbadva jutottak el hozzánk, hogy a legemberibb kérdésre adjanak választ: honnan jöttünk, milyen tapasztalatok formálták népünket nemzetté. Amióta csak folklorisztikai kutatás folyik Európában, minden nemzet tudós ébresztője a mondákat, ezt a népi örökséget tartotta a nemzettudat, összetartozásunk, közös emlékezésünk alapjának,"  de a névadásban is adhatnak tájékozódási kiinduló pontot.
       Az úgynevezett névélettani kutatásokban viszont már a nevek két nagy csoportját különítették el a szakemberek az ember és a táj viszonya alapján: a természeti nevek létrejöttében az ember csak elnevezi a helyet annak — az embertől független — táji adottságai alapján, míg a mesterséges nevek esetében az elnevezés alapja az emberi beavatkozás által többé-kevésbé megváltoztatott táj. A két típus kapcsán azonban elsősorban a nevek keletkezéséhez, változásához kapcsolódó lélektani helyzet különbségét igyekeztek rekonstruálni, a nyelvi és névrendszertani vonatkozások háttérbe szorultak.  
      Miként Kiss Lajos nyelvész fogalmaz akadémiai székfoglalójában: „az emberek, még néhány száz évvel ezelőtt is, a magas hegyekben (...)különös, titokzatos világot képzeltek el, ahol sárkányok, óriások, törpék őriznek hatalmas kincseket, s kőgörgeteget, hó lavinát zúdítanak a kincskeresőkre. De a vadászok és a vadorzók egyre beljebb merészkedtek a hegyek közé, és a legendák fokozatosan megkoptak,”  az emlékezet és hordozó közege átalakult.


A Badacsony név lehetséges kelta eredetének vizsgálata

    A hegy történetében a honfoglalás előtti korai időkből már akkor vannak emberre utaló nyomok, amikor a Balatonnak még nyoma sem volt, de a régészeti leletek, részletes tájékoztatást adnak egy, a hegyen hajdan kialakult közösség lakóhelyéről.
    A vaskorból és a bronzkorból már számos lelet került elő.  Az időszámítás előtt a IV. században egy fejlett kultúrájú és jelentősebb lélekszámú és számos törzsből álló nép, a kelta, a Balaton környékén is megtelepedett.
    A hegy kelta elnevezésének eredetét számos bizonytalanság övezi még, de nem zárja ki semmi, hogy a Badacsony hegy nevére úgy tekintsünk, mint olyan elnevezésre, amely ebből az időszámítás előtti kultúrából származik.
    Pannónia római tartomány - a mai Dunántúl - a pannon, kelta törzsről kapta a nevét. Balaton északi partját a bóitok törzse lakta még a római korban is hosszú ideig.   Nyelvük akkor még egységesen kelta, vagy gael. Számos görög és római forrás is maradt ránk róluk. Korán megismerték a vas használatát, más népekkel szemben ez jelentős gazdálkodási és harcászati előnyt biztosított. Sajátos társadalmi viszonyokat alakítottak ki, államszervezet nem jellemezte őket, vezetőik a druida papok. A nyelvük különböző változatokban a mai napig a brit szigeteken fenn maradt.

Badacsony-hegy és környékének kelta tárgyi emlékei

    Az előkerült vaseszközöket, jellegzetes kelta viseleti tárgyakat (pl. az ún. hólyagos kar- és nyakpereceket, fibulákat) tartalmazó sírok száma alapján jelentős kelta lakosságot tételezhetünk Badacsony környékén.  
    A korszak „vezérlelete”, a Badacsonylábdihegyi kétarcú fej  a kelta koponyakultusz egyetlen olyan hazai emléke, amely egyúttal a helyi, fejlett kőszobrászatra utal.  A fej formaadásában jól felismerhetők a kelta hagyományok. Az első ismert, bizonyíthatóan kelta kultúra, a La Tène  körébe tartozik. A maszkszerűen stilizált arcvonások - hosszúkás, ovális fej, háromszögletű orr, egyenes száj - a kelta kőplasztikához kapcsolják a darabot. A fejeket elválasztó varkocsszerű tag a dunántúli kelta pénzekről jól ismert motívum. A szobor előkerülése alapján biztosak lehetünk abban, hogy uralmi (igazgatási) vagy kultikus központ lehetett itt a Badacsony környékén.

Kelta mitikus emlékek Badacsony-hegy és környékének legendáiban

     A kelta vallási világkép természet közeliségével összefüggésben a kelták területük egyes tereptárgyait (pl. a folyókat, hegyeket, erdőket, mezőket) erősen tisztelt helyi istenségekként, illetve azok lakóhelyeként fogták fel.
    A kelta La Téne kultúra hosszú időn keresztül Pannoniát meghódító római birodalom társadalmát is áthatotta. Badacsonytomaj egykori testvértelepülése mellett, a Salzburg közeli Halleinben található Európa egyik, leletanyagban egyedülállóan gazdag kelta múzeuma, ahol magyar földről származó leletek is vannak.
     A kelták a férfi és a nő harmóniáját rendkívül fontosnak tartották, így mitológiájukban ugyanolyan fontos volt mindkét nem, sőt. Minden törzs életében léteztek a kisebb jelentőségű istenségek kultuszai, amikről a különböző tájegységekhez, egyes folyókhoz, sziklákhoz, hegyekhez és erődítményekhez tartozó történetek adnak képet.
    A Balaton-felvidéken kialakuló occidentalis szőlő és bor kultúra a kelta hatásnak köszönhető, ez a ligeti szőlőre alapozva teremtette meg a mai badacsonyi borvidék borászkodásának alapjait.
    Ha a kelta - gael nyelvben a Bodach (kiejtve: badacs) szó magyar megfelelője után keresünk, a mitológia világában találjuk magunkat. A kelta mitológia a vaskori keltáktól kiindulva, több istenhitűek vallásából eredő mítoszok gyűjteménye.
    A gael etimológiai szótárazás eredményeként;  A Bodach jelentése általános értelemben:
•    a masculin jellegűek: manó, tündérfi, öreg ijesztgető, magasból érkező kobold, lidérc, ludvérc, garabonciás diák,
•    szüzek, vagy feminin jellegűek: Tündérlány, vízi tündér, hableány, sellő,
•    de nem ritka a hermafrodita jellegű.

    A Balaton környék mondái körében ezek a tündérek gyakoriak. Badacsonynak és borának, mitikus világának nem csupán mindennapos látogatói, hanem állandó lakói, szereplői.
    Hamvas Béla borról alkotott világában így találkozunk velük: ”A bor spirituális olajtartalmú ital. Minden borban kis angyal lakik, aki ha az ember a bort megissza, nem hal meg, hanem az emberben lakó megszámlálhatatlanul sok kis tündér és angyal közé kerül. Amikor az ember iszik az érkező kis géniuszt a már bent lévők énekszóval és virágesővel fogadják. A tündérke el van bűvölve és az örömtől majd meggyullad. Az emberben ez az örömláng árad el, és őt is elragadja. Ez ellen nem lehet védekezni. Ezért mondom, hogy egy pohár bor az ateizmus halálugrása.”

bad2

2. ábra Egry József: Badacsonyi hegyoldal


    A tündérek és emberek kapcsolatának hosszú története alatt rengeteg hiedelem, elmélet keletkezett velük kapcsolatban. Számos változata fennmaradt mondáinkban. Ha a jelenség kicsit is egyértelmű lenne, akkor a felhalmozott anyag puszta terjedelme és alapossága miatt a tündérek legapróbb gondolatát is jól ismernénk. Ezek a szárnyas, repdeső lények, tündérek, néha angyalok itt vannak mindennapjainkban. A Badacsonyi Borrend címerében a huszonöt szőlőszemből álló heraldikai elemet, a szőlőfürtöt két tündér tartja. Kell-e jobb bizonyíték a fentebb leírtakra?
     A jelenséget azonban mindennek nevezhetjük, csak egyértelműnek nem, így valójában nagyon keveset tudunk róluk. Vizsgálatukat bonyolítja, nehéz azonosságaikat és különbözőségüket összevetni. Amit ma különbözőségnek gondolunk, az holnap már azonosság. Majd fordítva. Különösen így van, ha mát megittunk néhány pohár Badacsonyon termett szőlőből szűrt bort. A tündérvilágot mindig is bonyolult tilalmak, furcsa ceremóniák, megmagyarázhatatlan követelmények és hasonlóan megmagyarázhatatlan tilalmak övezték, ezért a fennmaradt mondák, mítoszok értelmezése sem könnyű.
    Ez mind arra utal, hogy valójában nem emberi lényekről van szó, hanem olyanokról, akik nem az emberi logika szerint cselekszenek vagy reagálnak. Ha valaki tündért lát, még ha csak távolról is, azt elkerülhetetlenül megérinti valami abszolút más világ szele,  s ehhez például segít az itteni mágnes vonalak sűrűsödése, és a Badacsonyi bor transzcendenciája. A szőlő megtöretett, meghalt, majd megforrt, megmámorosodott, és mint bor, feltámadott. A Metamorphosis. 


A tündérek világa

    Sokféle teória létezik, amely szerint a tündérek valamilyen változatban ma is léteznek, és minket, földi halandókat segítve vagy gátolva, köztünk élnek. Minden pohár borral befogadjuk őket. Más elméletek szerint a tündérek sok tekintetben a szellemekhez hasonlítanak

bad3

3. ábra  A tündérekre várva


    Ha a tündérek világát érteni akarjuk, felejtsük el, amit Arisztotelésztől tudunk, különösen Aquinói szent Tamás interpretációjában, helyette Hermész világát idézzük meg.
     A végtelen bűvöletében Hermész, a szárnyas, megfoghatatlan lény, atyja minden művészeteknek, de a tolvajok istene is. A Hermész-mítosz tagadja az azonosság, az ellentmondás mentesség és a kizárt harmadik elvét. Hermész világában az oksági láncok megcsavarodnak, hamarabb van az utóbb, mint az előbb, ez az isten nem ismer térbeli határt, és képes különböző formákban, különböző helyeken lenni egyugyanazon pillanatban,  mint a kelta mitológiában a tündérek.
    Talán szokatlan hogy mítoszokat idézek fel egy etimológiai témát tárgyalni kívánó írásban, ám szeretnék rámutatni, hogy régi korok hiedelmei mennyire élők, s az eseményeket, gondolkodásunkat formálóak lehetnek napjainkban is.
    A hagyományként elevenen élő „Badacsonyi Szüreti Mulatságok” felvonulásának elmaradhatatlan részei azok a vidám manók, tündér fiak, akik a bámészkodókat, főként a kis gyermekeket korommal, liszttel szórják meg. A kelta mitológiában olykor el is rabolták őket.
    De közelíthetjük lényüket ezoterikus értelemben úgy is, hogy a tündérek nem az emlékeinkben élő apró pillangószerű lények, hanem egy magasabb energiaszint erői, amelyek hatással vannak ránk, és környezetünk energiamezőjére. A görögök is sokat tanultak a keltáktól. A tündérek képesek voltak majd ezer éveken át őrizni ezt a világot itt a Badacsony-hegy lábánál, s hányszor elkápráztatnak, megtréfálnak bennünket még ma is. „Sehol ennyi nótázó emberrel, ennyi sajátos humorral, ennyi magányos bölcselkedővel nem találkoztam parasztok között, mint ezen a hegyen, de ennyi pusztító hatásával az alkoholizmusnak sem és kevésszer ennyi szegénységgel, mint ennek az áldott hegynek az oldalain. Csak egyet nem találtam bennük: kisebbségérzetet”, írja Tatay Sándor a „Gondolatok a Kőkeresztnél” című írásában.
    A Hableány, a tündérek Balatoni királynője magának a hegynek adott nevet, s a tündérek között már megteremtette a badacsonyiságot. De bármilyen megállapítást is teszünk velük kapcsolatban, azt máris megcáfolhatja a tündérvilág alapvető jellemzője az illúzió, vagy hagyományos nevén a bűbáj. A tündérvilág alapszabálya, hogy soha semmi sem az, aminek látszik. A tündérek az illúzió nagymesterei.

bad4

4. ábra Az éjszakai találkozás a tündérekkel


    Egyszer éjfél idején valahol egy Badacsony környéki úton autóztunk, előttünk apró fények tucatjai tűntek fel majd el a sötét éjszakában, ezek tündérek, - kiáltottam fel. Megálltunk. Addig sem én vezettem, gondolható miért. A bűbáj megzavart bennünket, mert csak a közeli birka akolból szabadultak el a juhok, s álltak össze az úttest langyosabb aszfaltján, s fejüket, hol felemelték, hol bólintottak, szemük tükrében az autó lámpa fénye hol felvillant, hol kialudt. Éjszakában, Újholdkor nagyon különös volt, de nem szokatlan. Biztos, hogy a tündérek bájoltak el itt a Badacsonynál. Aztán elillant minden.

           

Pannónia provincia idejének emlékei

    Pannoniát Augusztus uralkodása alatt Tiberius szállta meg. Balaton-vidék népességének zöme a római kor kezdetén is a meghódított kelta népekből állhatott. A római uralom közel fél évezrede részben rómaivá alakította a meghódított lakosság műveltségét, de az is visszahatott. A római kultúra tárgyi nyomait főleg a Balaton Nyugati és Északi partján találták, mert csak itt voltak adva a település leglényegesebb feltételei, a jó vizű források és kutak, a jól és mindig járható utak s a köves talaj, amely lehetővé tette a kőbányászatot az utak és lakóházak építése céljából.  A Badacsony hegy kövét ott találjuk számos rómaiak által készített út burkolatában, jó fagyálló képessége miatt, sőt a szombathelyi, Savariai Ízisz szentélynél lévő burkolat is a Badacsonyról származik, kiváló azonosító jele a rendkívül magas mágneses krisztalit tartalma. De a Badacsony lábánál a Papréten, régészeti feltárás során meglelték egy öntőműhely nyomait, ahol a lelet egy hagymafejes fibula gombja, valamint ólomolvadék volt, amelyet a kemencék környezetében találtak, egyértelműen fémfeldolgozásra utal. Az öntés kultúrája a kutatók szerint a kelta kézmű öntőipar fennmaradt folytatása.
    A szőlő kultúrára számos régészeti lelet utal. A vita ma is tart, vajon a rómaiak, vagy a kelták teremtették meg Pannoniában a szőlő kultúra alapjait. A néphagyomány őrzi a római kor emlékét, tud Probus császár uralkodásáról, arra is emlékezik, hogy Pannoniában, a Szerémségben született, trónra kerülését követően eltörölte Domitianus császár Itália földjén kívül a szőlőművelést tiltó törvényét, a béke napjaiban pedig katonáival Pannoniában szőlőt ültettetett, ám lehet, hogy csak folytatta a kelta hagyományt, mint annyi mást a rómaiak.  Én a tündérek okán a keltákra szavazok, mások Probus császár intézkedésével érvelnek.
     Egy kétes értékű latin elbeszélés szerint  már a Kr. utáni első században sok ezer ember járt a Balaton partjára üdülni Aquincumból, Scarabantiaból, Sabaríából, sőt Itáliából is. Különösen szerethették a patríciusok — nyilván borai miatt — a mai Badacsonyt, amelynek Nero alatt állítólag Bulea  volt a neve. Tanács, tanácskozást jelent a szó. A jó bor mellett jól lehet tanácskozni, ez biztos. De ez a tanácskozás a későbbi pinceszerek szokását is előrevetítheti akár.
    

bad5

4. ábra Kr. u. I. századi sírban talált kelta jellegű ampphora forma nyakán
latin nyelvű da bibere (adj innom) felirat 

    Ám lehet, hogy csak folytatták a kelta hagyományt, mint annyi mást, a rómaiak.  
    Lehet, hogy a rómaiak a szőlőtermelés mellett még hajóztak is a tavon, erre egy Zalaapátiban talált római oltárból következtetnek, amely Neptun istennek volt szentelve. 2002-ben a műemlékesek tudományos búvár csoportja a Balatonon, a Szántódi révtől nyugatra, az úgynevezett római úton végzett helyszíni szemlét, s bazaltkövekből összeállított mólót, vagy révátkelőhelyet fedezett fel.  
    Ezt hasonlóképpen támasztja alá a Badacsony-hegy keleti lábánál a Maróti Rév dombnál, az egykori Balaton-parton megmaradt, még kellően fel nem tárt római kori romok sajátos, esetleg kikötő szerű nagy kiterjedése. Aurélius Victor IV. századi történetíró Galerius Kr.u. 296-311. között uralkodó császárról említi, - aki a birodalom négy részre szakadásakor egyebek közt Pannóniát is megkapta, - hogy a Balaton parti rengeteg erdőket kiirtotta és a tó fölös vízét a Dunába levezette E tevékenység bizonyítására, 1962 őszén az Országos Vízügyi Főigazgatóság anyagi támogatásával a keszthelyi Balaton Múzeum régészei ásatásokba kezdett Siófokon, a feltételezett Galerius-féle Balatont lecsapoló árok és zsilip feltárására. A feltevést azonban sem az ásatások, sem a későbbi kutatás során átnézett történeti, térképészeti gyűjtemények nem igazolták. A Balaton lecsapolásának, a Sió szabályozástörténetének kezdete, csaknem másfél ezer évvel későbbre, a 19. század közepe tájára datálható,”  egyébként Aurélius Victor írása az első forrás, ahol a Balaton nevét latinul „lacus Pelso” olvashatjuk.  A jelenlegi kutatások a Pelso szót kelta eredettel is valószínűsítik

A lehetséges szláv hatások

    A Kárpát-medencébe érkező honfoglaló magyarok a Balaton nyugati medencéje körül ugyan szláv lakosságot is találtak, de már jelentős avar keveredéssel. Badacsony környékén egyes település nevek szláv népesség csoportokra utalnak, például Hosszútóti, Káptalantóti, Tóti-hegy földrajzi nevek, de a Balaton etimológiája is szláv gyökerekre vezet vissza..  

bad5a

5. ábra Cirill és Metód


    Az Északi - Kárpátokban találunk Bodács-nak nevezett hegyet, de ott a szó a bükkösökre utal, ami magas, nedves klímájú hegyek jellegzetes fája. Ma a Badacsony platóján ugyan egy jelentősebb kiterjedésű bükkös állomány növekszik, de ez mióta létezik, az nem ismert.

bad6

6. ábra A forrásoktól elfolyó vizek


     Badacsony nevében szláv hatás halványan ugyan mégis vélelmezhető. A hegy bazalt takarója alól a déli és keleti oldalon megjelenik számos forrás: Köbölkút, Gyula-kútja, Klastrom kút, Kanonok-forrás, Arany-kút, Kisfaludy-forrás. A sziklák alól, a kövek közt feltörő vizeknek sokan gyógyító hatást gondoltak. Boda pedig lehet hasonulása a szláv voda, víz szónak, a csony gyök, pedig tekinthető csoda szónak, együtt a csodatévő forrás. ez is lehet egy gyenge hipotézis.
    A hegy szakralítása, kisugárzása azonban olyan erősen hatott a lábainál élő népekre, - erősíti meg számomra egy belső sugallat, - hogy egy új név rámondását felvállalni sem merték, s maradt a kelta elnevezés.     A Balaton esetén az emléket a hullámok elmosták.

Árpádházi kapcsolódások, Szent Imre, Szent László és Somogyvár

    A késő római kortól a középkorig Badacsony környékén nincsenek régészeti leletek, amelyek a hegy elnevezésének alaposabb vizsgálatát segítenék. A hegy oldalán egyes, valami oknál fogva életképtelenné vált települések idővel elnéptelenedtek, és területük valamelyik közeli település határába olvadt. Ezen általános jelenség következtében mai településeink határában rendszerint több elpusztult falu nyomára bukkanunk. Ez a tény a helytörténeti kutatás gyakorlatában azt jelenti, hogy a helytörténésznek a kiválasztott mai település egykori és mai határában levő valamennyi elpusztult és fennmaradt középkori település múltját fel kell tárnia. A múlt kissé jelen is.  
    A Badacsony-heggyel kapcsolatban a rómaiak kora óta tudjuk, hogy az építkezésekhez kiváló építőanyagot, a lapra hasadó, fagyálló bazaltot biztosított. Szent László király akkor még a Balaton parton, Badacsonnyal szemközti oldalon, Somogyváron, egykori felmenője vára mellett francia honból érkezett Bencés szerzetesek segítségével építette a neves és gazdag Szent Egyed királyi alapítású kolostort. Az alapozásához követ Badacsony adott.
     A badacsonytomaji Szent Imre bazalt templom történetéről szóló írás állítja:„Már a honfoglalás korában betelepedett bencés szerzetesek Szent Imre tiszteletére templomot építettek az itt lakó szőlőművelők segítségével”  Lehetséges, hogy a templomot, esetleg kápolnát vagy oltárt építő bencések azonosak a somogyvári Szent Egyed kolostor építését felügyelő szerzetesekkel, akik egyben a Badacsony hegyen a bazalt építőanyag kifejtését, kiválogatását és szállítását is irányították.
    Hosszabb tartózkodás esetén a szigorú bencés regula betartásához kellett az a megáldott, vagy megszentelt hely, amiről a Badacsonytomaji templom történetében olvashatunk, és így már az is érthető, amiről Kalmár László írt monográfiája „Badacsonytomaj egyházai” fejezetben: „Badacsonytomaj első egyházát 1344-ben szentelték fel, Szent Imre tiszteletére. Ez a templom a török pusztítások áldozatául esett valószínűleg 1548-ban, és csak 1757-ben építettek helyette másikat, ugyancsak Szent Imre tiszteletére…(esetleg felújították?) Építése után egy évvel három oltára volt. A főoltár felett vászonra festett Szent Imre kép, két oldalt Szent István és László királyok valamint Szent Donát és Flórián aranyozott szobrai voltak.

Szent Imre kardja és a Badacsony-hegy

    1083-ban László király az államalapító István királyt, és annak fiát, az ifjan, összeesküvésnek áldozatául esett Imre herceget szentté avattatta. Gellért püspök és a két zobori remete, András és Benedek ekkor lettek formálisan is szentté.
     Eljárása erősítette külpolitikai koncepcióját, miszerint Magyarországot önálló szentjei révén méltó hely illeti meg a keresztény államok közösségében. Ezzel a cselekedetével a német- római császárságnak megmutatta, hogy Imre herceg elpusztításához hasonló eset az Ő királysága alatt nem ismétlődhet meg, Salamonnak és áruló utódjainak nincs hely a királyságban. Ebben az időben játszódhat Wass Albert által feldolgozott „Utolsó táltos”  monda története is.
    Bakay Kornél történész rámutat, hogy a vadkan által halálra sebzett verziót megörökítő német Hildesheimi Évkönyvnek ellent mond a Chronica Hungarorum mixta Polonorum forrásmű, mely szerint Henrik (Imre) Szlavónia nemes hercege súlyos betegségbe esve nyolcnapi haldoklás után a kilencedik napon 9 órakor a lelkét kilehelte.
    A tünetek és a betegség lefolyása inkább mérgezésre utal. Vajon kié lehettek a gyilkos kezek, akik a túlvilágra segítették a jövendő magyar királyt? II. Konrád német császár békét kérő küldöttségében lehettek az elkövetők, az 1030-as csúfos vereségét lezáró békével kapcsolatban magyar oldalról éppen Imre herceg folytatta le a tárgyalásokat. Avensbergi Aventinus német krónikás: a delegáció még Magyarországon volt, amikor bekövetkezett Imre halála. Már talán sohasem tudjuk meg, hogy miért is kellett meghalni a szentéletű hercegnek, talán a magyar trónt akarták megszerezni, avagy a Német-Római Császárság trónját nem akarták neki, egetlen élő örökösnek átengedni? Imre herceg halála után 1031-ben a béke megköttetett.
    Nemcsak a hazát eláruló főuraknak, de a régi rend híveinek sincs már helye László terveiben. S hiába őrizték az egykor a merénylet közeli színhelyéről, Bakonyban lévő, később Szentimrefalvának elnevezett helyről Bada hegyére, Badacsonyra menekített Imre herceget a megmérgezésből kigyógyítani eredménytelenül igyekvő népi orvoslók, bűbájosok, vagy magukat akár táltosoknak nevező füves emberek Imre herceg kardját, az már nem adott mentességet, védelmet az egyre erősödő keresztény királyi hatalommal szembe.
    A Kőkapú közelében az 1930-as években talált László korabeli pénzek vajon kinek az elhagyott kincsei voltak a menekülő régi rend embereié–e vagy a már kápolnát építő bencéseké, nem tudjuk.

Szent István kardja és a Badacsonyhoz kötődő monda

    A monda igazat szól,  amikor a „Magosan a Balaton kék vize fölött a Badacsony sziklái még ma is tele vannak titokzatos, sötét barlangi üregek”-ről beszél. Mikor menekült oda üldözői elől az utolsó magyar táltos, azt nem tudjuk meg. De szépen beszéli el, hogyan menekítette az „Utolsó táltos” a Badacsony-hegy sziklái közötti barlangjából az Isten kardját, amellyel István király már felövezte utódjának tekintett fiát, Imrét.
    Megoszlanak a tudományos vélemények arról, vajon mikor került cseh földre Szent István kardja. A magyar vélekedések is két időpontot említenek. Nevezetesen azt, hogy Nagy Lajos királyunk adományozhatta 1354 után IV. Károlynak. Ezt a nézetet azzal erősítik, hogy Nagy Lajos előzőleg is küldött már Szent István-ereklyéket a cseh királyi udvarba. A másik és általánosabban hitt elképzelés szerint Anna hercegnő, IV. Béla király leánya vitte magával a kardot, amikor apja halála után vejéhez, II. Ottokár cseh királyhoz menekítette a királyi kincstár nagy részét. A cseh történészeknek is van saját változatuk. Szerintük a kardot III. Vencel cseh király, akit korábban Magyarországon is királlyá koronáztak, vitte magával.
Az azonban tény, hogy a prágai Szent Vid-székesegyház 1368. leltárában már olvasható a jeles tétel: Gladius S. Stephani Regis
 

bad7

7. ábra A Prágai Szent Vid- székesegyházban őrzött kard,
rajta: Gladius S. Stephani Regis

Ungariae cum manubrio eburneo, azaz „Szent István magyar király kardja elefántcsont markolattal”. A neves kardot azóta is a Szent Vid székesegyház kincstárában őrzik. A kard kétszer járt már kiállításon hazánkban. Előbb 1970-ben Székesfehérvárott, majd 1988-ban a jubileumi Szent István-kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeumban. Most pedig jó néhány hónapig, november 26-áig ismét a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatjuk a magyar történelmi emléket.  
    Szent László király korának első részében a tudomány sem zárja ki, hogy az utolsó táltosok Badacsony-hegyi barlangokba élő táltosok birtokában lehetett a Királyi kard. Onnan hogyan és miként került Prágába, vagy előtte IV. Béla kezébe, az még további kutatásokat kíván.
Remeték és szerzetesek

        A középkor vallásos, istent kereső világában a szakrálisnak vélt helyek a Balaton-felvidék hegyei közt számos remete közösségnek adtak menedéket, lakóhelyet. A remete-élet jelszava és motívuma volt: "keresni a magányt, hogy az ember életét teljesen Isten töltse be.” Megtalálni azt a szakrális helyet, amely remete életét megszenteli, isteni útmutatásra, csodára van szükség.
 

bad8

8. ábra Szent Ferenc prédikál a madaraknak
by Frank C. Gaylord

        Kora hajnalban, a felkelő Nap fényében a Badacsonyon az egykori bányafal csodás sárgás, vöröses fényben csillog, s megláthatjuk, ha vesszük a fáradtságot a Nappal együtt kelni. Milyen fényjelenségek lehettek, amikor az egész keleti oldalt még magas szikla martok szegélyezték, amikor a bányászkodás még nem bontotta meg a természet alkotta eredetiséget? A tó vize, mélyen, valós öbölként nyúlt be a Badacsony és az Örsi hegy között, szinte a Gulács hegy lábáig.
        Együtt érkezni Somogyvár felől a hajnali fények pászmáival, látni a tükröződést egyszerre a sziklákon és a víz felületén.  Az a ragyogás maga volt a csoda.
         Isteni csodához kötődik egy népi etimológiai magyarázat: „Isten jó kedvében teremtette Badacsonyt, egy pohár bort tartott egyik kezében, másikkal a „CSODÁBAN” szó betűivel játszadozott. Egyszer aztán vidáman feldobta a levegőbe, s azok ebben a sorrendben hullottak alá: Badacson. Ez legyen akkor ennek a hegynek a neve, - ekként szólt az Úr.”

Az első írásos emlék

        A középkorban a legkorábbi időből fennmaradt írásos emlék II. Pál veszprémi püspök  1263-ban kelt oklevele. amelyben először találkozhatunk:.”Bodochun S.Emerici,”  névvel, majd az 1313-as és a 1344. évi, a Pálosoknak szóló, Gulácsi Ladomér adományozó oklevelének részletében olvasható: „in latere montis Badachon.”
 

bad9

9. ábra Ádám Iván kanonok 1886-os helyszín rajza
a Badacsony keleti oldalán meglelt Pálos kolostor alapjairól

        II. Pál veszprémi püspök oklevelét latin nyelven írta. A latin az „a” betűt nem ismerte, így a magyar nyelven kiejtett „a” megjelenítésére használta az „o”- t. Vélelmezhetően a földrajzi név első része magyarul halló embernek az érzékeiben BADA hangzásként jelent meg. A szó harmadik szótagja a „chun” hangzására nincs válasz, hacsak el nem fogadjuk Faragó Imre  tézisét:
        „A szlávok az alaplakosság nyelvéből átvették a „kész” földrajzi neveket, úgy ejtették ki, ahogyan hallották, és/vagy a saját nyelvhasználati törvényeik szerint alkalmazták. Például a rövid vagy redukált magánhangzókat a szláv nem hallja, így nem is ejti, ezért jöttek létre, a szláv nyelvekre nagyon jellemző, mássalhangzó torlódások. Továbbá az idegen k helyett bizonyos esetekben „cs” - t ejti.” A jelnévvé válás során a névnek megszűnik a korábban ismert (tulajdonnévi) jelentése, eredete elhalványul, az idő múlásával a név már önmaga, - állítja Faragó.
        Eredetileg mégis „k” hangot ejtettek az utolsó szótag elején, arra fenti megközelítés azt a választ adja, hogy az 1313.-as és 1344.-es oklevelekben szereplő Badachon lehetséges kiejtése badakon, tehát a bodomér, bodok szavak, tulajdon nevek nem jöhetnek szóba a név kialakulás során, Kérdés mikor lépett fel az a szláv hatás, amely a „k” hangból „cs” hangzást eredményezett?
    Megvizsgálva a nyelvészeti és etimológiai vonatkozású irodalmat, a Magyar Nyelv Nagyszótárban,  olvasható a Badacsony címszó, de eredetre utalást nem található. Másutt az áll: „Tátika és Badacsony - nyilván településnév-hegynév átvitellel - puszta személynévből keletkezhetett. A Tátika a Tádé, Taddeus képzett változata, a Badacsony pedig talán a régi Bodacs személynévből alakult szintén kicsinyítő becézéssel.”  A Bodacs helyett olvastam már Bodmér, Bodomér, sőt Bodok, és Bada neveket is.
      Kálmán Béla nyelvtudós a „Földrajzi nevek etimológiai szótára”-ról írt recenzióban kifogásolja Kiss Lajos eljárását, amikor is kellő bizonyíték nélkül puszta személynévi eredetűnek ítél hegyneveket. Ám e véleményében egyik-másik esetben mintha kissé maga a recenzens is elbizonytalanodna, és óvatosabban fogalmaz. A Badacsony névnél ugyan egyértelmű az elutasító állásfoglalása: „Hegynek nem szokás személynevet adni”.
      A településen szájhagyomány útján fennmaradtak a hegynek más elnevezései is, így például, a késő középkori vallásosság megnyilvánulásaként: Boldogasszony hegye, majd a badacsonyi borvidéken szent Donát kultuszát ápolták, Badacsony déli oldalán kápolna épült tiszteletére.  Erre kiváló példákat olvashatunk Tóth Valéria: „Földrajzi köznevek szóföldrajzi szempontú vizsgálata a korai ómagyar korban” című művében.

A Badacsony-szőlőhegyi önkormányzatai

    A badacsonyi borvidéken a legkorábbi adat (1604) után inkább a 18. század első felében dokumentálható a szőlőhegyi önkormányzat működése. Az 1715. évi országos összeírásban találkozunk a montanistákként összeírt badacsonylábdi és kisörsi hegybírákkal.     A badacsonyi borvidéken a hegytörvényes-hegybíróságos rendszer működött. A Festeticsek és az Esterházyak keszthelyi és csobánci uradalmaiban erős hagyományai voltak a szőlőhegyi önkormányzatoknak, de ezek a hagyományok a nagyföldesurak birtoklásánál régebbi időkre nyúlnak vissza, amikor a szőlőhegyeken még több földesúr volt. A közbirtokosságok kedveztek a szőlőhegyi önkormányzatok kialakulásának,  és a szőlős külterület hegyhez kötődő elnevezésének. A hegyközségek szinte kivétel nélkül falun belüli, különálló szervezeti egységet jelentettek, saját tisztségviselőkkel.  A Badacsonyi borvidéken az első hegyszabály 1756-ban fogadták el, első hegyelnök Hámos János, anyai ágon egy felmenőm, a hegymesterek egyike Kálóczy István lett, apai ágról.  A hegykönyvet Jankó János néprajz tudós 1902-ben magával vitte, azóta a Néprajzi Múzeum őrzi.

bad10

10. ábra A badacsonyi borvidék


    Kezdő gondolataink egyikének elindítója volt Rupp Jakab által megfogalmazott kérdés időben a fentiekhez, a hegyközségi önkormányzatokhoz kapcsolódik: „a Badacsony név valamely hajdani hely saját neve volt-e, vagy már eredetileg azon egész bortermő vidékre kiterjedte, mely Balaton tava nyugati partjáig terjed?” Ezt persze megkérdezhettük volna a keltákkal kapcsolatos fejtegetés során is. De magyarázatot a Badacsonyi hegyközség önkormányzatának megismerése ad, ennek jelen idejű értelmezése is szükségessé teszi a név értelmezés kiterjesztését.
    A névtudomány kutatói mindhárom idősík szerint vizsgálják a helyneveket akkor, ha a nevek régmúltjára is vannak írásos adataink. Ezt a munkát etimológusaink részben már elvégezték a helységnevekre, az ismertebb víz- és hegyneveinkre vonatkozóan. Sajnálatosnak érzem, hogy éppen a Badacsony hegynévvel kapcsolatban ezek a vizsgálatok kielégítően nem történtek még meg a szakma részéről. A helynevek használóit – általában – nem igen foglalkoztatja a helynevek múltja. A témában járatlanok csupán naiv és minden alapot nélkülöző névmagyarázatokat alkotnak.  

A Balaton irodalmában a tündérek megjelenése

    A barokk korban nem csak a hazai, de a külhoni költészetben is felértékelődik a magyar bor.  Gottfried Hancke német költő versében így ír:

    ” Én is azt hiszem: Kánában a menyegzői bor,
     az is magyar földön termett valamikor.”  

    Korábbra visszatekintve, az V. keresztes hadjárat során II. András király a fenti költemény szerint nem alap nélkül vette magához, és hozta magával a Szentföldről a Kánai menyegző korsóját, hisz csak a kölcsön vett edényt hozta vissza, hozta haza.
    
     A Badacsony és a Balaton világát az irodalom lelkesen emelte fel a XVIII. század második felétől, az ezt bemutató költeményekben sok-sok tündér fordul elő, s töltik ki a víz és az ég közt az ájert, s a tündéres Balatont.

bad11

11. ábra Mezőszegedi Szegedy család borháza,
 ahol Kisfaludy Sándor írta költeményeit

    Garay János versében olvashatunk a tündérekről a Balaton környékén:
    
        „Két tündér szózata csábít
        A hold s a kies Balaton;
        A hold egy ezüsthajú hárfás,
        A másik egy szép hajadon.”

Eötvös Károly így írt: „De Badacsony mellett továbbsiklik szemünk, s eljut Tihanynak kék vonaláig, s keletről és délről Somogy megye száz falutornya fordítja felénk mosolygó fehér arcát. A boglári és fonyódi halmokon egy pillanatig se tud megállni többé tekintetünk. Mit keressünk ott ezen túl, ha már előttünk áll Badacsony vidékének tündérországa? Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor én ezt a tündérországot először megláttam”.

    Mikszáth Kálmán szerint: „Hej, csakugyan gyönyörű erdő sötétedett a távolban! Rostó uram magyarázta: Az a Bakony. Ott laknak a híres zsiványok.
    A túlsó oldalon, messze, messze, ahova a szem már alig ér, kék selyemszövet látszott kiterítve a rétségeken. Rostó uram mondta: Az a Balaton. Ott laknak a vízi tündérek.”

„Árny vagyok, vagy fénysugárka? Tündér? Szellő? Kis virág? Nem tudom, csak egyet tudok: Élek s élni boldogság.” így írta meg Herczeg Ferenc a különös érzést a Badacsony-hegy lábánál lévő nyaralójában, 1930-as években.

E tájon írta Krúdy Gyula is Örsön (ma. Badacsonyörs) a saját leányszöktetése emlékére „A Balatoni sellő"   című, az egykori Purgly kastélyban játszódó, Szindbádot megörökítő, nagy hatású, szerelmes tárgyú novelláját.

A XX. század kezdetének viszonya a Badacsony név legendájához
    A Badacsony-hegy lábánál elsőként megépített Panzió-vendéglőt Hableány névre keresztelték. A Balatoni hajójáratok rendszeressé válását követően a kikötő is s végül az Északi vasút megépítését  közvetlen megelőzően a Vasúti megálló is a Hableány nevet  kapta a Badacsony hegy déli lábánál. Az I. világháborút követően a kikötő fejénél felállítottak egy bronz Hableány-szobrot, aminek a II. világháború vége felé a frontok közeledtével nyoma veszett. Tán átváltozott, s a víz mélyén készül, hogy visszatérjen majd az emberek közé, de lehet, hogy esténként ő kísérti az andalgó szerelmeseket, vagy a magányosan bort ízlelgetőket, ő, az idősödő hableány, a habasszony.  Újra a tündérek, hableányok, sellők, a mámorító bor, a csodás táj, mint Petőfi János vitézében, amikor a hős újra Iluskájára talál a Tündérországban.
     Ez nem mese, gyermek, ez egy olyan hely, amely nemcsak a mesékben létezik.

A jogszabályok szerepe, a törzskönyv bizottság és Trianon

    A XX. század elején a tapolcai járás helynevei között tárgyalta a Badacsony-hegyen lévő települések neveit az Országos községi törzskönyv-bizottság, tekintettel, hogy a Törvény  kimondta: Minden községnek csak egy hivatalos neve lehet, továbbá e bizottság feladata javaslatot tenni: a hivatalos helynevek helyes írására; a többnevű községek részére a hivatalos név kijelölésére; a többszörösen előforduló községnevek kiküszöbölésére.  Badacsony-Tomaj képviselőtestülete 1906. november 18-i ülésén kérte az Országos községi törzskönyv-bizottságtól, hogy a község neve csak Badacsony legyen.  Badacsony helyett a magyar nevet, a Hableányt, a tündérnek nevét kapta a kikötő körüli rész és a leendő vasútállomás. A Törzskönyv-bizottság a kérés teljesítéséhez, azért nem járult hozzá, mert Szilágy megyében is volt egy nagy lélekszámú, jelentős történelmi múltú Badacson nevű település. Ezt nem elleplezni kéne, hanem emlékezni rá, és ne akarjuk felejteni, mert a Trianoni szerződés elszakította. Egy emléktáblát tán megérdemelne az egykori rokon, névrokon, ma is létező Partium--béli, szilágysági város.

Történések a XX. században a nagy háború után

    Mezőszegedi Szegedy család XIX. századi leszármazottja, Szegedy Georgina, egyszerűbben Gina, a csillagkeresztes úrhölgy tovább fejlesztette a Badacsony-hegy keleti lejtőjén lévő szőlős kertet, s a benne lévő épületeket. Az I. világháború után megismerkedett a frontról hazatért katonaorvossal, dr. Pethő Ernővel, nagy szerelemre gyulladtak egymás iránt.
A szerelem nem ismert határokat semmilyen vonatkozásban, legyőzve mindent, összeházasodtak. Kórházat alapítottak Szombathelyen. Az új intézmény igazgatója dr. Pethő lett, az ápoló személyzetet, döntően annunciáta nővéreket Gina asszony irányította.
Közben még arra is volt Gina asszonynak figyelme, hogy 1931-ben az épülő badacsonytomaji Bazalt templom szentélyébe Szent Erzsébetet ábrázoló hatalmas üveg mozaik ablakot ajándékozzon.

bad12

12. ábra Badacsony keleti oldala - Kórház dűlő

 

A hihetetlen népszerű orvosi kar, - élén Pethő doktorral - sok beteget fogadott. Azt tapasztalták, ha a lábadozó betegeket Gina asszony Badacsony hegyen lévő villájában pihentetik a műtétek után, az ottani levegő, s talán a hegy kisugárzása, tündérei, és a mágneses tere a betegeket gyorsabban meggyógyítja, állítja talpra. Az a dűlő, ahol az Ápolási pavilonok álltak, ma is Kórház dűlő nevet viseli.
    Pedig hol vannak már a betegek, s hol van Gina asszony és Pethő doktor? Az ötvenes évek szörnyű világa nem elismerést, de megaláztatást, megnyomorítást adott osztályrészül ennek a két kiváló embernek.

Az ezredforduló körüli gondolatok a Badacsony név mítoszához

       A Badacsony elnevezés Laposa József tájépítész szíves közlése szerint közel negyven egykori, vagy jelenlegi szőlős termőhelyhez is kapcsolódik a Kárpát - medencében.  Ez a közlés is példa lehet arra, hogy a távol fekvő helyek metaforikus megjelöléseként: a Kisbakony erdőt jelent, a Gecemán bokros, fás legelő neve, bortermő terület a Kistokaj és a Kisbadacsony.
    Kálmán Béla nyelvtudós korábban idézett véleménye ellenére, Cey Bert Róbert vélelmezése szerint a Badacsony név a Bada tulajdon név és a „csony”, mint csoda szógyökének összevonásából keletkezett, ahol Bada egy honfoglalás korabeli Fő táltos neve volt, így a hegynév utal a természeti szépségre, a teremtés csodájára, a szakralitásra.
      Találkoztam olyan névmagyarázattal, ahol Bada, mint a Kál horka felmenője – az egykori főtáltos - jelent meg, a chun szógyök,  pedig a kunyhó, lak értelmezéssel. Ennek eredményeként Bada erődje, Bada vára, másik értelmezésként, ahol szógyök huny, elhunyt, hant, sírhant, értelmezést ad, mint Bada temetkezési helye jelenik meg. Érdemes összevetni a fenti gondolatívet Wass Albert: Az utolsó táltos című művével.  
    Szeremley Huba, a neves badacsonyi borász magyarral rokon nép országában, nyugat-Kínában lévő Ujguriában tett utazását követően arról tájékoztatott: az ujgur falvakban a lakóházhoz lugas szerűen bevezető utat „badacsony”-nak nevezik.
       Az 1980-as évek elején a Veszprém megyei Tanács foglalkozott azzal a település-szervezési megoldással, hogy a Badacsony-hegyen lévő települések összevonásával létre kell hozni Badacsony név alatt egy új, nagy települést, persze városi ranggal. Ez csak terv maradt. Az 1990-es Önkormányzatokról szóló törvény ellehetetlenítette.
    A rendszerváltást követően, 1992. március 25-én népszavazás kiírásával szándékoztak dönteni Badacsony néven új település létrehozásáról.  A kezdeményezők egy csoportja állította, hogy Badacsony települést kényszerrel egyesítették Tomajjal, és ezt kívánták megszüntetni. Egy másik csoportosulás az akkor zajló privatizációban volt érintve, érdekeik hatékonyabb érvényesítése végett így kívánt az önkormányzatra nyomást gyakorolni, illetve a privatizációs folyamatból azt kizárni. Az új település megalkotására a kezdeményező felterjesztést a Belügyminisztérium 1992. október 30-án elutasította.  A településszervezési anomáliákat a település 2004-ben történt várossá avatása felfüggesztette.
    Ezt azonban megelőzte a „Badacsony, a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa” rang 1987-es elérése, Jeck Tibor Rómában tett  kezdeményezésére. Igaz, ez nem közigazgatási város címet adott.  
    Milyen szándékok maradtak a nagy Badacsony álmára? Ha Badacsony szinte nemzeti jelképnek tekinthető név,  akkor csakis a táji, térségi, határon túli kisugárzás erősítése.


Badacsony, a bortermő vidék

    Rupp Jakabnak a tanulmány elején feltett kérdését megismételve: Vajon a Badacsony név valamely hajdani hely saját neve volt-e, vagy már eredetileg azon egész bortermő vidékre kiterjedt, mely Balaton tava nyugati partjáig terjed?

bad13

13. ábra a Badacsonyi borvidék


    A kérdés második felében szereplő „bortermő vidék” sikeresebb pályát futott be az elmúlt századok folyamán, minden nehézség és katasztrófa ellenére is.
    „A bájos balatoni táj, benne a Badacsonyi borvidék mediterrán-jellegű arculata elképzelhetetlen a domblejtők szőlőrendjei és messze fehérlő hegyi hajlékok nélkül, melyek kis kápolna körül csoportosulnak itt-ott. A kápolnák melletti öreg sírok régi szőlősgazdák, szőlőmunkások emlékét őrzik. A szőlő azonban több a balatoni tájban, mint egyszerű tájalkotó tényező.”  Vonzerő is, mert legjobb a bort megkóstolni termőhelyén, a pincénél, a diófa alatt - állítja Márai.


Badacsony név nemzeti jelkép, kulturális örökség

    Ha Badacsony szinte nemzeti jelképnek tekinthető név,  akkor csakis a táji, térségi kisugárzás erősítése, mint írtam fentebb. Itt van a lehetőség az ismertség erősítésére, ne csak itthon legyen világhírű a Badacsony-hegyen termett bor és az a sok szépség, rengeteg különös titok, amit e táj rejteget. Legyen végre olyan kisugárzása, mely messze ér, messzire hat. A ma valóságában élnek a múlt elemei, hol a maguk konkrétságában, hol csak burkoltan.
     A Badacsony egységes fogalom meghatározása helyett sokféle megközelítés létezik, amelyek mindegyikét az adott kor kulturális körülményeivel összefüggésben, örökségként lehet és kell értelmezni.
    Az örökség fogalmának elterjedését megelőzte, s bizonyos értelemben megelőlegezte az emlékezet szerepének felértékelődése. A két fogalom behatol többek között az történelem értelmezési mezőjébe. Ez az átrendeződés fontos indikátora a régi/új közösségi identitások kialakulásának, s nemcsak a szőlő és bor kultúra révén.
    Az egyéni emlékezet, korábban nem látott autonómiára és érdeklődésre tett szert, szervesen beépült a történelembe.
    Ezen értelmezés szerint persze mind a tárgyi (sziklák, barlangok, régészeti leletek, víz alatti építészeti emlékek, szobrok, kolostorok, vagy más ingók, vagy ingatlanok), mind az immateriális emlékek (szóbeli hagyományok, írásos emlékek, oklevelek, irodalmi alkotások, mondák, mesék, archaikus imák, zarándoklatok, mulatságok, mutatványok, szertartások) együttesen, mind kulturális örökségként jelenik meg.
    Az egyéni és a különböző méretű és szervezettségű közösségekhez kapcsolódó emlékezet és tanúságtétel a megemlékezés folyamatát is módosította. A megemlékezés eredendően vallási jellegű volt, majd a nemzetállam-építés folyamatában laikussá, nemzetivé vált, melynek során az állam egyedül kívánta megállapítani és biztosítani a nemzeti emlékezetet.
    A nemzeti történelem ebben játszott döntő szerepet. Ma már Nyugaton a megemlékezés egyre inkább az „örökség” köré szerveződik, ami a megemlékezések formáinak megsokszorozódásával és bizonyos értelemben elnemzetietlenedésével jár együtt, de érzékelünk itthon is törekvéseket. A nemzeti történelemként megszületett diszciplína pedig egyre kevésbé vonzó egy kulturális örökség alapon emlékező közösség számára.
    Az „örökség” a nemzetépítés folyamatában a XX. század közepén beállt hiányt tölti ki, illetve magát a folyamatot állítja új pályára, ami akár annak felszámolásával is járhat.
     A XX. század közepéig két nemzettudat-felfogás létezett,
➢    az első, egy nemzeti „szellem” meglétét feltételezte, mely a nemzeti közösség minden tagját áthatotta és megszabta gondolkodásukat,
➢    a második felfogás egyfajta öröklődő nemzeti „karakterrel” számolt, melynek jól körülhatárolható fizikai és viselkedési jegyei vannak.
➢    A nemzeti identitás e két felfogása közötti ellentét már a XVIII. században is megfigyelhető, majd felerősödik a XIX. században, illetve a múlt század első felében, amikor több nemzetet polgárháború formájában oszt meg.
    A kulturális örökség mindkét tábor szempontjából másodlagos maradt a nemzeti „szellemet” megtestesítő hagyományos intézményekhez, illetve a nemzeti „karakter” lenyomatának tekintett fajhoz képest. Az előbbi képviselői a szellemi fensőbbség megnyilvánulását, az utóbbié a többi nép alacsonyabb rendű voltának kifejezését látták benne.     A második világháborút követő évtizedekben mindkét nemzeti identitás-felfogás fontossága csökkent, mind a politikai, mind a tudományos diskurzusokban. Azóta a nemzet azonosságát nem a közös „szellem” vagy „karakter” jelenti, hanem a megélt múlt és a közös jövő, ami az egyén, illetve a kisebb közösség választása során jelenik meg. A kulturális örökség meghatározásának elve ugyanis nem a kifelé hirdetett azonosság, hanem a felvállalt belső különbözőség, ami indokolja e fogalom jelenkori nyugati sikerét.

bad14

14. ábra Nagy Imre emléktáblája a Badacsony-hegy oldalán
(Szántó László felvétele)

    Az itthoni eltagadott múlt tör elő a legújabb kori emlékek éledése során, így került Emléktábla annak a háznak a falára, melynek lakója, Zabó János szőlősgazda hívására Nagy Imre az 1956-os Forradalom jelképes alakja, majd mártírja Badacsony-hegy oldalában szüretelt, egy nappal a Forradalom kirobbanása előtt. Az emlékezet kapcsolta más, a hegyen történt eseményekhez, emlékhelyekhez, s lett sok-sok ember számára Nagy Imre Emléktúra az őszi napokban 1996 óta.


Kihatás a nemzeti identitásra

    Az örökség által közös nevezőre hozható a helyi és a nemzeti, a saját és a közös, az egyedi és az általános: a helyi közösség megtalálhatja a maga örökségét, ezt szeretnénk elérni szűkebb pátriánkban a Balaton-felvidéken, az állam pedig a nemzeti léthez elidegeníthetetlennek tekintett kulturális javakat és jelképeket rendezheti el a nemzeti örökség szellemében. A nemzet az általa megörökölt hagyományt szinte kosárként kínálja fel, melyből mindenki tetszése szerint válogathat az eddig eltagadott, vagy félre magyarázott örökség bőségét megismerve, nagyobb egységként jelentkezik az Európai örökség, vagy az UNESCO világörökség intézményében.
    Eredményeként a közösnek mondható identitás állhat össze az (újra és újra elrendezhető) mozaikdarabkákból. A „nemzet” maga is örökséggé válik, ami megint csak egyfajta társadalmi konszenzust teremthet,  s lehet így Badacsony is kultúrtáji kategóriában világörökség helyszín részévé,  ahol fontos értékké vált az egykori Badacsonyi Szőlészeti Borászati Kutatóállomás, amely 2014. január 1-étől a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete.
    A Badacsony hegyen lett közösségi központtá, s társadalmi értékké a Badacsonyi Borvidék Hegyközség köztestületének és a Badacsonyi Borvidék Vinum Vulcanum Borlovagrendjének központja, s e hegy hírnevét öregbíti hagyományként számos fesztivál, rendezvény a hegy mindenik oldalán.

bad15

15. ábra Badacsony-hegy keleti magaslatán a Pálos kolostor alapjaira épült
 Szent István király kápolna

    Így éledt fel tetszhalott állapotából a Badacsony-hegy keleti magaslatán a Klastrom forrás közelében az egykor volt Pálos kolostor szakrális emléke. Az egykori épület alapjaira Jankovics építőművész tervei alapján, Makovecz mester motívumainak közvetítésével, megidézve a hajdan volt ír szerzetesek „Gallarus” kolostorának kubatúráját, megépült a Szent István király kápolna, ahova elindult évente ismétlődően a pálos értékeket tisztelő zarándokok serege.
    A zarándoklat olyan intenzív „vándorlás” ahol sűrítetten átélhető személyes életünk mindhárom aspektusa és a fizikai aktivitás, az átélt, megragadott élmény megadhatja annak az esélyét, hogy a zarándoklat folyamata megmozdítsa a lelki és szellemi síkon lévő „megakadtságainkat” is.
     Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam, - mondá nékünk Jézus.
    Elakadásainkban a szemlélődés, a kontempláció felé tett lépések – hitem szerint – talán a legnagyobb, legelmélyültebb lehetőséggel bírnak. Ezen az – alapvetően belső – úton „segítőink” lesznek: a Természet és a Hegy, úgy ahogy van; a Gyaloglás és a Csend és az Úr.
    A Badacsony-hegy keleti lábánál a középkorban megépült templom oltára felett lévő szentek, Szent István, Szent Imre, Szent László képei sugalltak tájnak egy testamentumot, amely a XX. és XXI. század egymást követő évtizedeiben kiteljesedett, valóra vált.
    Áll teljességében a Szent Imre templom Badacsonytomajon, a filiáléban, Ábrahámhegyen Szent László temploma, építést vezette Szerenka atya Badacsonytomaj korábbi plébánosa, Badacsony-hegy keleti oldalán felépült Szent István király kápolna Földi atya áldott munkája jóvoltából. Testamentumban felmutatott teljesség megvan.
    Egy kérdés megoldása az újabb kérdések exponenciálisan növekvő megjelenését vonja maga után, míg nem a folyamatok összeérnek, s kioltják egymást. Még nem tartunk itt, még tükör által homályosan látjuk.
    A helynév jelentősége ugyan csökken, ez érzékelhető a tanulmányból, mert mind jobban egy egész táj, egy vidék megkülönböztetéseként és sugárzásaként jelenik meg a név, hogy Badacsony.
    . Ellentétben Wittgenstein  osztrák filozófus, a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodója kijelentésével, „Ne keresd a szó jelentését, keresd a szó használatát!” A használat keresése és annak megmutatása mellett a szó jelentésének kutatása is hozott új eredményeket.

V e s z p r é m, 2015. 10. 01.

Az írás teljes, hivatkozási listával, lábjegyzettel ellátott változata letölthető itt.

szozattv


szozat a tiszta hang PozsonyiCsata Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo