Mindszenty József: A felvidéki magyarok kitelepítése

A második világháború végén Benes elnök az új csehszlovák kormány ideiglenes székhelyén, Kassán kijelentette, hogy „Csehszlovákia a csehek és szlovákok állama és senki másé.” Ebben a szellemben határozták el a csehek a szudétanémetek és a szlovákok, a magyarok kitelepítését. Dél-Szlovákiában, a történelmi Magyarország területéből kiszakított széles határsávban, mintegy 650000 magyar élt akkor. A csehszlovák kormány ezeket akarta eltávolítani. Az volt a terv, hogy 100000-et ad cserébe a magyarországi szlovákokért, 200000-et „visszaszlovákosít” és a maradék 400000-et pedig szétszórja az országban, hogy beolvadjanak.
    Első lépésként megfosztották a magyarokat kollektíve csehszlovák állampolgárságuktól, közhivatalaiktól, nyugdíjuktól és mindenfajta állami vagy községi járulékaiktól. Minden kártérítés nélkül elvették vállalataikat, üzleteiket s megtiltották, hogy iparral vagy kereskedelemmel foglalkozzanak. Kilakoltatták őket házaikból, vagyonukból és azokba szlovák partizánokat ültettek bele. Bezárták az összes magyar elemi és középiskolákat s az állami iskolákban megtiltották a magyar nyelv használatát. Még hitoktatást se lehetett végezni magyar nyelven. Feloszlatták a magyar egyesületeket, betiltották a magyar lapokat és megakadályoztak minden magyar könyvkiadást. Több helyen üldözték a magyar nyelv használatát még a magánérintkezésben is; sok templomban megtiltották a magyar igehirdetést és a magyar egyházi énekeket. Magyar papokat nagy számban utasítottak ki, pásztorok és vezetők nélkül hagyva a népet. A zaklatásokat csak azok kerülhették el, akik megtagadták magyarságukat és szlovák nemzetiségűnek vallották magukat. Ezt nevezték akkor „visszaszlovákosítás”-nak.
    A csehszlovákok 1945 nyarán a Potsdamban ülésező nagyhatalmaktól kérték, hogy hagyják jóvá a szudétanémetek és a magyarok kitelepítésére előterjesztett terveket. A konferencia hozzájárult a szudéták eltávolításához, de nem engedélyezte a magyarok kitelepítését. E nagyhatalmi döntés ellenére mégis, ezen az egy nyáron mintegy 20000 magyart üldöztek át a határon.
    „…A nyár és ősz folyamán sűrűn érkeztek főhatóságomhoz megrázó jelentések a kiutasítások, bebörtönzések, gyűjtőtáborba utalások, az embertelenségek beláthatatlan sorozatáról. Beteg asszonyokat csendőrök visznek el ágyukból, tüdőgyulladásos öregekkel szemben sem gyakorolnak kíméletet, nem maradhatnak, még orvosi bizonyítvány bemutatása esetén sem. Okot nem mondanak, kihallgatás nincs. Sem bőrbaj, sem vérmérgezés, sem az új helyzetben szerzett gyomorfekély nem mentesít. Ártatlan csecsemők halnak meg internálótáborokban.
    Fegyveres csendőrök falvakban és városokban szerzetesnővéreket és papokat tartóztatnak le, börtönbe viszik, vagy a fegyverszüneti szerződés által meghúzott új határok felé hajtják őket. Eddig 37 magyar papot űztek ki. Mindmáig nem ismeretes azoknak teljes száma, akik koncentrációs- és büntetőtáborokban sínylődnek.
    Hónapok óta, a nap minden órájában, különösen pedig éjnek idején, ezrek és ezrek feszült idegekkel várják, mi lesz velük. Egy híradás szerint egyedül Ipolyság környékéről több mint 500 üldözöttnek kellett elindulnia a bizonytalanság felé. Voltak csecsemők és aggok közöttük, szülők négy-öt kicsiny gyermekkel, ugyanakkor nem engedték meg nekik, hogy tulajdonukból valamit is magukkal vigyenek.
    A templomok istentiszteletébe templomkerülő emberek közbejöttével belenyúlt a politika; elveszik a katolikus és magyar iskolákat és idegen iskolákba erőszakolják a gyermekeket. Megszentelt szobrokat döntenek le templomok előtt és házak ormán. Családi vagyonokat lefoglalnak, egyesületeket oszlatnak fel, magyar cégtáblákat törnek-zúznak, felforgatják ősi plébániák levéltárait és széthordják berendezését. Nemzedékek hosszú sorának öröme és szenvedése által megszentelődött családi szentélyeket feldúlnak és lakóit üldözött vadakként hajtják el.”

[Kivonat a hercegprímás emlékirataiból]

szozattv


szozat a tiszta hang szentkorona OMLI Meghívó Hazatért liliomok aversereje Horthy szobor avatás arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo