Moravcsik Jenő: Paraszt
Paraszt vagyok.
Nyáron izzadok. Télen majd megfagyok.
Dolgozgatok.
Kitartóan. Szeretettel.
Ha rám íratnák a földtekét,
még sem cserélném el az ekét.
Paraszt vagyok.
Reggel nótás a kedvem. A mezőn hangos.
Dalolgatok.
Lovam cifrázza. Járása délceg. Rangos.
Ha rám íratnák a földtekét,
még sem cserélném el az ekét.
Hű barátom, juhászkutyám, Bodor,
csahol, morog,
fürjet zavar, ürgét keres. Kotor.
Száz juhomat rendben tartja nyájam.
Velem járkál tél-tavasszal, nyárban.
Ha rám íratnák a földtekét,
még sem cserélném el az ekét.
Paraszt vagyok.
Este az asszony a tűzhelynél sürög-forog.
Örül; mert előhasink megellett.
Kis cselédeim: a három gyerek,
találgatnak a bocinak nevet.
Ha rám íratnák a földtekét,
még sem cserélném el az ekét.