Árpás Károly: Kölcsey Ferenc nemzetfelfogása és hatása

Alapozás

A 18. század végén a történésznek tekintett protestáns lelkész, Herder először kialakította az ún. állam-nemzet elképzelést. Tekintettel volt a spanyolokra, angolokra és a franciákra: az adott államhatalom, akár gyarmati birodalom kapcsolatban volt a nemzeti léttel. Csak hogy a német olvasói azért bírálták, mert a németek esetében ilyen elmélet valóságáról nem beszélhettek, mert nem volt német önálló állam.

A 18. század végén a protestáns lelkész, Herder tekintettel lévén az őt ért kritikákra, meg a létező rész-államokra, a sok nemzetiségre, de mégis fontosnak tekintette a közösségi egységet: kialakította az ún. kultúr-nemzet fogalmát. Nem az államhatalom a fontos, hanem az egynyelvűség és a közösségi lét történelmi múltja, valamint a közösség bizonyításának kulturális, azaz művészeti alapja!

Kölcsey Ferenc nemzetfelfogásának kialakulása

A jeles személy debreceni középiskolásként megismerkedett a latin, görög és héber nyelvvel.

Ám a jegyzetelése bizonyítja, hogy nem csupán megismerkedett a más nyelvű közösségek történelmével és a kultúrájukkal, hanem azt is megismerte, hogy a Judea, a hellenisztikus állam és a Római Birodalom soknemzetiségű állam volt.

A korabeli középiskolai történelmi oktatásban nem csupán az derült ki, hogy az Árpádháziak kihalása után többször előfordult a perszonál-unió, azaz a Magyar Királyság csatlakozott más államokhoz. Ám közfelfogássá vált a Habsburg osztrák vezetés 1526 ősze után.

A török hatalom felszámolása után a 18. században kialakult soknemzetiségű lét hatásárára Kölcsey tanulván német nyelvet megismerte és elfogadta Herder lelkész-történész kialakított új nemzetfelfogását: a kultúr-nemzet létet.

A jeles történész, nyelvész, irodalmár, költő, író nem lehetett újságíróvá. És miután segített nevelnie elhunyt testvérének a gyermekeit 1827-től kezdett gondolkodni és foglalkozni a politikusi léttel.

Először a nemesi vármegyében volt sikeres személy, majd később a parlamenti képviselők vezetőjévé lett az 1832-os országgyűlésen.

A megjelent írásaiban, beszédeiben és szépirodalmi alkotásaiban kialakította a herderi alapozású magyar nemzetfelfogását:

a)) A politikai hatalmi elvárásokat részben tagadva nem tekintette fontosnak csak a nemesi létet! A magyar jobbágyokat és polgárokat a leendő állampolgárság résznek tekintette, mert fontosnak tartotta a többség kialakítását.

b)) A soknemzetiségű társadalom részleges javítása szándékából fenntartotta, hogy nem a vérségi származás a jelentős! Az tekinthető magyarnak, aki magyarnak vallja magát! Ez a felfogás azt jelenti, hogy:

b-1.: a magyarnak valló megtanul magyarul beszélni, írni;

b-2.: a magyarnak valló megismeri a magyarság történelmét;

b-3.: a magyarnak valló megismeri és elfogadja a magyar szépirodalmi, zenei, és képzőművészeti kulturális alkotásokat;

b-4.: a magyarnak valló elfogadja és támogatja a magyar közösségi és politikai események elvárásait!

         Kölcsey mindezt megalapozta a Parainezis esszéjében, tanulmányában.

         Kölcsey jelentősnek tekintette a nemzetiségi lét megalapozásához a romantikus népiességet, mert ez lehetett a magyar közösség alapja. A nemesek, mint földesurak nem lehettek kritikusai a jobbágyaik kultúrájának!

A népiesség támasza volt a kultúr-nemzet létnek. Hiába hunyt el Kölcsey 1838-ban, a kortársai példásnak tekintették nézeteit és követték cselekvésükben, alkotásaikban tanácsait. Roppant jeles magyar irodalomtörténetből a népiesség!

Napjaink problémás világa

Korábban említettem, hogy a 19. század eseményeihez képest gondot jelentett 1920 változása!

         Ám a magyar nemzetiségek akár Ausztriában, akár Csehszlovákiában, akár Romániában, akár Jugoszláviában, meg később Szovjetunióban éltek, mégis szorosan követték Kölcsey Ferenc példáját, tanácsait.

Azaz nem csupán a magyar nyelv tanulását tekintették jelentősnek, hanem a magyar történelem és kultúra ismeretét! Noha nem mentek szembe az idegen államhatalommal, de fontosnak tartották a közösségi lét térbeli és időbeli megtartását! Ezt közzé tették az újságokban.

         Az 1930-as évektől szinte az 1980-as évekig kialakult egy migrációs, disszidálós cselekvés: sokan nem tudták elviselni a szélső-jobboldali és szélsőbaloldali hatalmi léteket. Ugyanakkor külföldön – Kanadában, USA-ban, a dél-amerikai államokban, Ausztráliában, NSZK-ban, Angliában, Franciaországban, és más gyarmatokon a magyar kisebbség vezetése nem szállt szembe az őket befogadó politikai hatalmakkal.

Ugyanakkor részben elfogadták, hogy kapcsolódniuk kell az idegen-nyelvűséghez, nem csupán politikai, gazdasági okból, hanem esetenként családi okból is. Ám követve Kölcsey példáját, tanácsát mindent megtettek azért, hogy megőrizhessék nemzetiségi létüket:

a)) Nem csupán az adott vallás kötötte össze őket.

b)) Követték a cserkészet lehetőségeit.

c)) Fontosnak tartották a magyar nyelvi ismereteket:

c-1.: tartattak magyar tanítást;

c-2.: gyermekeik egy részét elküldték a magyarországi debreceni, pécsi továbbképzésekre;

c-3.: kialakítottak magyar nyelvű újságokat, rádiókat, könyvkiadókat.

Következésképpen példás volt a tevékenykedésük, hasonlított a nemzeti kisebbségek életfelfogására és cselekvésére.

         Érdekes módon a kialakult Európai Unió soknemzetű államszövetségének a vezetése fontosnak tekinti a helyi kultúrák követését! Valószínű, hogy szorosabban kapcsolódnak Herder nacionalista felfogásához, mint Kölcsey Ferenc nézeteihez. Ám ennek jelentősége a magyar ügyben kevés!

         A magyar állam a rendszerváltás után sokkal szorosabban kapcsolódott a nyugati fogyasztói, kapitalista társadalomhoz. 2004-től csatlakozott az Európai Unióhoz, és a nyugatinak tekintett közösség gazdasági, hatalmi elvárásait olyan erős példának tekintette, hogy a nemzetiségi léte problémássá lett:

a)) Nyomtatásban nem követik a hagyományos magyar nyelvet (a 2015-ös új Helyesírási Szabályzat csak a jelenhez kapcsolódik).

b)) Kiejtésben nem követik a hagyományos magyar nyelvet – jelentős az anglicizmus érvényesülése.

c)) Szókincsben nem követik a hagyományos magyar nyelvet, a szleng fontosabb, meg jelen vannak anglicizmusok:

c-1.: oktatásban az diákok nem tudnak olvasni;

c-2.: oktatásban a diákok alig tudnak magyarul írni;

c-3.: a tévéadásokban angol nyelvvel keveredik a magyar előadás.

d)) Nem tartják jelentősnek a magyar kultúrához kapcsolódást:

d-1.: nemcsak a diákok, de a felnőttek sem szoktak énekelni;

d-2.: hibásnak tekintik a magyar memoriterek tanulását (annak idején engem is feljelentettek, mert a nem tudóknak elégtelent adtam).

d-3.: esetenként átalakítják a magyar történelmet.

Megjegyzésem

A korábban írt ÍR MODELL című cikkemben beszámoltam arról, hogy miképpen veszítették el az írek a nemzetiségüket.

         Példás a létük: nem tudnak írül beszélni, olvasni, és nem ismerik a múltjukat! Fontosnak tekintik a zöld szint, a wiskyt és az ír táncot.

         A magyarok közelednek hozzájuk: jelentősnek tekintik a globalitás szempontjából az angol nyelvet. Fontos a paprika, a gulyás, a pálinka és a tokaji, meg a csárdás. Félőnek tekintem, hogy elveszhet a magyarság.

         Nem tudják elviselni a nemzeti kisebbségeket, akik nem követik őket.

A tömegkommunikációban a szlovákiaikat szlovákoknak, az ukrajnaikat ukránoknak, a romániaikat románoknak, a szerbiaiakat szerbeknek, a szlovéniaikat szlovéneknek, a horvátországaikat horvátoknak tekintik – annak ellenére, hogy létrehozták az új állampolgársági létet.

         Mindent elkövetnek, hogy az Unió részállamának polgárai példás követői legyenek a fogyasztói társadalomnak! Ám nem arról van szó, hogy változtatni kellene a gazdasági-társadalmi helyzeten, de fontos lenne megőrizni a nemzeti létet!

         Engemet azért kritizáltak, vádoltak, támadtak, mert fontosabbnak tekintettem a nemzeti létet. Ám félek attól, hogy követni fogjuk az íreket – elveszítjük nemzetiségünket.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf