Árpás Károly: Kölcsey Ferenc nemzetfelfogása és hatása

Alapozás

A 18. század végén a történésznek tekintett protestáns lelkész, Herder először kialakította az ún. állam-nemzet elképzelést. Tekintettel volt a spanyolokra, angolokra és a franciákra: az adott államhatalom, akár gyarmati birodalom kapcsolatban volt a nemzeti léttel. Csak hogy a német olvasói azért bírálták, mert a németek esetében ilyen elmélet valóságáról nem beszélhettek, mert nem volt német önálló állam.

A 18. század végén a protestáns lelkész, Herder tekintettel lévén az őt ért kritikákra, meg a létező rész-államokra, a sok nemzetiségre, de mégis fontosnak tekintette a közösségi egységet: kialakította az ún. kultúr-nemzet fogalmát. Nem az államhatalom a fontos, hanem az egynyelvűség és a közösségi lét történelmi múltja, valamint a közösség bizonyításának kulturális, azaz művészeti alapja!

Kölcsey Ferenc nemzetfelfogásának kialakulása

A jeles személy debreceni középiskolásként megismerkedett a latin, görög és héber nyelvvel.

Ám a jegyzetelése bizonyítja, hogy nem csupán megismerkedett a más nyelvű közösségek történelmével és a kultúrájukkal, hanem azt is megismerte, hogy a Judea, a hellenisztikus állam és a Római Birodalom soknemzetiségű állam volt.

A korabeli középiskolai történelmi oktatásban nem csupán az derült ki, hogy az Árpádháziak kihalása után többször előfordult a perszonál-unió, azaz a Magyar Királyság csatlakozott más államokhoz. Ám közfelfogássá vált a Habsburg osztrák vezetés 1526 ősze után.

A török hatalom felszámolása után a 18. században kialakult soknemzetiségű lét hatásárára Kölcsey tanulván német nyelvet megismerte és elfogadta Herder lelkész-történész kialakított új nemzetfelfogását: a kultúr-nemzet létet.

A jeles történész, nyelvész, irodalmár, költő, író nem lehetett újságíróvá. És miután segített nevelnie elhunyt testvérének a gyermekeit 1827-től kezdett gondolkodni és foglalkozni a politikusi léttel.

Először a nemesi vármegyében volt sikeres személy, majd később a parlamenti képviselők vezetőjévé lett az 1832-os országgyűlésen.

A megjelent írásaiban, beszédeiben és szépirodalmi alkotásaiban kialakította a herderi alapozású magyar nemzetfelfogását:

a)) A politikai hatalmi elvárásokat részben tagadva nem tekintette fontosnak csak a nemesi létet! A magyar jobbágyokat és polgárokat a leendő állampolgárság résznek tekintette, mert fontosnak tartotta a többség kialakítását.

b)) A soknemzetiségű társadalom részleges javítása szándékából fenntartotta, hogy nem a vérségi származás a jelentős! Az tekinthető magyarnak, aki magyarnak vallja magát! Ez a felfogás azt jelenti, hogy:

b-1.: a magyarnak valló megtanul magyarul beszélni, írni;

b-2.: a magyarnak valló megismeri a magyarság történelmét;

b-3.: a magyarnak valló megismeri és elfogadja a magyar szépirodalmi, zenei, és képzőművészeti kulturális alkotásokat;

b-4.: a magyarnak valló elfogadja és támogatja a magyar közösségi és politikai események elvárásait!

         Kölcsey mindezt megalapozta a Parainezis esszéjében, tanulmányában.

         Kölcsey jelentősnek tekintette a nemzetiségi lét megalapozásához a romantikus népiességet, mert ez lehetett a magyar közösség alapja. A nemesek, mint földesurak nem lehettek kritikusai a jobbágyaik kultúrájának!

A népiesség támasza volt a kultúr-nemzet létnek. Hiába hunyt el Kölcsey 1838-ban, a kortársai példásnak tekintették nézeteit és követték cselekvésükben, alkotásaikban tanácsait. Roppant jeles magyar irodalomtörténetből a népiesség!

Napjaink problémás világa

Korábban említettem, hogy a 19. század eseményeihez képest gondot jelentett 1920 változása!

         Ám a magyar nemzetiségek akár Ausztriában, akár Csehszlovákiában, akár Romániában, akár Jugoszláviában, meg később Szovjetunióban éltek, mégis szorosan követték Kölcsey Ferenc példáját, tanácsait.

Azaz nem csupán a magyar nyelv tanulását tekintették jelentősnek, hanem a magyar történelem és kultúra ismeretét! Noha nem mentek szembe az idegen államhatalommal, de fontosnak tartották a közösségi lét térbeli és időbeli megtartását! Ezt közzé tették az újságokban.

         Az 1930-as évektől szinte az 1980-as évekig kialakult egy migrációs, disszidálós cselekvés: sokan nem tudták elviselni a szélső-jobboldali és szélsőbaloldali hatalmi léteket. Ugyanakkor külföldön – Kanadában, USA-ban, a dél-amerikai államokban, Ausztráliában, NSZK-ban, Angliában, Franciaországban, és más gyarmatokon a magyar kisebbség vezetése nem szállt szembe az őket befogadó politikai hatalmakkal.

Ugyanakkor részben elfogadták, hogy kapcsolódniuk kell az idegen-nyelvűséghez, nem csupán politikai, gazdasági okból, hanem esetenként családi okból is. Ám követve Kölcsey példáját, tanácsát mindent megtettek azért, hogy megőrizhessék nemzetiségi létüket:

a)) Nem csupán az adott vallás kötötte össze őket.

b)) Követték a cserkészet lehetőségeit.

c)) Fontosnak tartották a magyar nyelvi ismereteket:

c-1.: tartattak magyar tanítást;

c-2.: gyermekeik egy részét elküldték a magyarországi debreceni, pécsi továbbképzésekre;

c-3.: kialakítottak magyar nyelvű újságokat, rádiókat, könyvkiadókat.

Következésképpen példás volt a tevékenykedésük, hasonlított a nemzeti kisebbségek életfelfogására és cselekvésére.

         Érdekes módon a kialakult Európai Unió soknemzetű államszövetségének a vezetése fontosnak tekinti a helyi kultúrák követését! Valószínű, hogy szorosabban kapcsolódnak Herder nacionalista felfogásához, mint Kölcsey Ferenc nézeteihez. Ám ennek jelentősége a magyar ügyben kevés!

         A magyar állam a rendszerváltás után sokkal szorosabban kapcsolódott a nyugati fogyasztói, kapitalista társadalomhoz. 2004-től csatlakozott az Európai Unióhoz, és a nyugatinak tekintett közösség gazdasági, hatalmi elvárásait olyan erős példának tekintette, hogy a nemzetiségi léte problémássá lett:

a)) Nyomtatásban nem követik a hagyományos magyar nyelvet (a 2015-ös új Helyesírási Szabályzat csak a jelenhez kapcsolódik).

b)) Kiejtésben nem követik a hagyományos magyar nyelvet – jelentős az anglicizmus érvényesülése.

c)) Szókincsben nem követik a hagyományos magyar nyelvet, a szleng fontosabb, meg jelen vannak anglicizmusok:

c-1.: oktatásban az diákok nem tudnak olvasni;

c-2.: oktatásban a diákok alig tudnak magyarul írni;

c-3.: a tévéadásokban angol nyelvvel keveredik a magyar előadás.

d)) Nem tartják jelentősnek a magyar kultúrához kapcsolódást:

d-1.: nemcsak a diákok, de a felnőttek sem szoktak énekelni;

d-2.: hibásnak tekintik a magyar memoriterek tanulását (annak idején engem is feljelentettek, mert a nem tudóknak elégtelent adtam).

d-3.: esetenként átalakítják a magyar történelmet.

Megjegyzésem

A korábban írt ÍR MODELL című cikkemben beszámoltam arról, hogy miképpen veszítették el az írek a nemzetiségüket.

         Példás a létük: nem tudnak írül beszélni, olvasni, és nem ismerik a múltjukat! Fontosnak tekintik a zöld szint, a wiskyt és az ír táncot.

         A magyarok közelednek hozzájuk: jelentősnek tekintik a globalitás szempontjából az angol nyelvet. Fontos a paprika, a gulyás, a pálinka és a tokaji, meg a csárdás. Félőnek tekintem, hogy elveszhet a magyarság.

         Nem tudják elviselni a nemzeti kisebbségeket, akik nem követik őket.

A tömegkommunikációban a szlovákiaikat szlovákoknak, az ukrajnaikat ukránoknak, a romániaikat románoknak, a szerbiaiakat szerbeknek, a szlovéniaikat szlovéneknek, a horvátországaikat horvátoknak tekintik – annak ellenére, hogy létrehozták az új állampolgársági létet.

         Mindent elkövetnek, hogy az Unió részállamának polgárai példás követői legyenek a fogyasztói társadalomnak! Ám nem arról van szó, hogy változtatni kellene a gazdasági-társadalmi helyzeten, de fontos lenne megőrizni a nemzeti létet!

         Engemet azért kritizáltak, vádoltak, támadtak, mert fontosabbnak tekintettem a nemzeti létet. Ám félek attól, hogy követni fogjuk az íreket – elveszítjük nemzetiségünket.

szozattv


szozat a tiszta hang GYG átad4 3 1 Gyóni 2. 170620GyoniGeza Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo