Árpás Károly: A nacionalizmus jelentősége

Alapozás

Mint korábban említettem: Kölcsey Ferenc a 19. század elején alakította ki a magyar nemzetfelfogást.
Ám hiába foglalkozott a görög, latin, héber, francia, és angol szerzőkkel, mégis a német protestáns Herdert tekintette példaképének.
    Mint ismeretes: a német protestáns történész elfogadta a francia és angol kortársak kritikáját, mivel az ún. nemzet-állam elmélete a nemzetiségi birodalmak  állami létéhez kapcsolódott, de a németek nem voltak önálló, független államok alkotói. A kialakított ún. kultúrnemzet felfogás alapja az volt, hogy nem a politikai, állami függetlenséget kell determinánsnak tekinteni, hanem a nyelvi és kulturális közösségi egységet!
    A 19. század elején a tudós költő, politikus jól tudta, hogy 1490-től Magyarország nem volt önálló, független. Ezért elfogadta a herderi felfogást!
Magyarnak lenni azt jelenti, hogy nem a vérszerinti kapcsolat a fontos, hanem a közösségi lét vállalása! Ez nem csak a magyar nyelv ismeretét jelenti, hanem a magyar múlt ismeretét, és a magyar kultúra elfogadását, valamint a nemzeti közösségi lét elvárásainak megfelelését.

A nemzetiségi lét jelentősége

Az ismert történelmi múlt alapján az I. világháború vesztesége, azaz a trianon szerződés elfogadása után drasztikusan megnövekedtek a magyar nemzetiségek: részben Ausztriában, a Csehszlovák Köztársaságban, a későbbi Szovjet Szocialista Köztársaságban, meg a Romániai Királyságban, valamint a Jugoszláv Királyságban.
    A magyar nemzetiségi kisebbségek tényleges irányítói jelentősnek tekintették a kölcseys tanácsokat!
Ez azért is volt fontos, mert se a Horthy-rendszer, se a Rákosi- és a Kádár-rendszer politikai vezetése részben jobboldali, részben baloldali ideológiai okból nem tekintette jelentősnek az államon kívüliek támogatását. Nem csak anyagi okból, de egyéb okból se.
    Ugyanakkor a nemzetiségi kisebbségi közösség vezetői követték Kölcsey és a 19., valamint a 20. század eleji jeles alkotók példáját és tanácsait!
Kialakították a helyi kulturális közösségeket: nem csupán újságokat, könyvkiadókat, hanem jelentősnek tekintették a nemzeti nyelv és viselkedés tanítását!
    Ám nem csak az oktatásnak van jelentősége, hanem mindent elkövettek, hogy éreztessék a nemzetiségi, kisebbségi közösségi lét jelenét, és múltját!
Valamint mindig utaltak a nemzeti múltra.
Nem csupán a magyar helyesírásról van szó, hanem a magyar történelmi és kulturális múltról!
    Példás jelentőségűek a 20. század első harmadától napjainkig a helyi újságok! Részletezve nem akarom ezeket feltüntetni, ám érdemes olvasni! S ha kísérleteznek tömegkommunikációs előadásokkal, a magyarságot tekintik determinálónak!
    A nemzetiségi újságok – akár Szerbiában, Romániában, Ukrajnában, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban nem követik a fogyasztói társadalom és a globális világfelfogás elvárásait!
Példásan emelik a magyar nemzeti lét jelentőségét! Ám nem csak a fizikai zaklatásokról van szó, hanem a kölcseys nemzeti lét követéséről. Hozhatnék példákat a helyi újságokról!

A kisebbségi lét jelentősége

A magyar történelmi múlt szerint részben 1945-ben, majd az 1948-as szocialista diktatúrák és részleges rendszerváltások után óriási jelentőségű volt a disszidálás és a migráció. Sokan elhagyták a szülőföldjüket.
    Az ismertek szerint sok menekült jutott el USÁ-ba, Kanadába, Ausztráliába, és a dél-amerikai államokba, meg Angliába, Franciaországba, Németországba, Svédországba, Norvégiába.
    Részben olvasmányi ismereteim, meg 1989-es kaliforniai élettapasztalataim alapján óriási jelentősége volt a magyar kisebbségi lét cselekvési jelentőségének!
    Nem csak a vallási elvárásokat követték, de folytatták a cserkész-nevelést is.
Fontosnak tartották a magyar nyelv tanulását! Volt arra példa, hogy a gyerekeket átutalták a debreceni, pécsi kulturális közösségi programokba.
Az idegen államok kisebbségei fontosnak tartották a magyar közösségi, kisebbségi lét
nyilvántartását!
Nem csupán a múlthoz kapcsolódtak, hanem a nemzetiségi léthez! Példás kapcsolataik alakultak ki!
Részben szépirodalmi, részben kommunikációs alkotásaik bizonyítják felfogásom igazát!

A példa jelentősége

Napjaink magyar köztársasága a nyugati léthez kapcsolódást tekinti fontosnak! Nem csupán azért, mert 2004-ben az Európai Unió tagjává lettek.
    Mint korábban említettem Az ír modell írásomban – mindent elkövetnek, hogy kapcsolódjanak a nyugati fogyasztói társadalomhoz.
A globalitást determinálónak tartják.
Csak a nemzeti kisebbségek és az idegen államok kisebbségei jelentősnek tartják a nemzeti lét megőrzését!
    Jó lenne, ha a 21. században az ún. anyaországi állam vezetése követné az európai unió magyar állama a Kölcsey Ferenc tanácsait! Nem csupán a magyar nyelvűségnek volna jelentősége, hanem a nemzeti múlt és kultúra elfogadásának!
Ezt nem csak a tömegkommunikációs eszközök erősíthetik meg, hanem a közoktatás elvárásainak megváltoztatása.
Magyarnak lenni, maradni nem akadályozhatja a kontinentális és globális lét sikeres fennmaradásának elvárásait.
Korábbi írásaimban jeleztem, hogy az ún. honi magyarság követi az írek példáját: el fogja veszíteni az anyanyelvűségét!

szozattv


szozat a tiszta hang GYG átad4 3 1 Gyóni 2. 170620GyoniGeza Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo