Árpás Károly: A magyar nacionalizmus gyengülése

1. Kezdetek és alapozás

A magyar nemzetiségi és nemzeti felfogást a 19. század első negyedében Kölcsey Ferenc alakította ki.

       Ám nem csupán a héber, görög, latin, francia, angol ismeretei alapján, hanem példának tekintette a német Herder »kultúrnemzet« felfogását, mert a magyarság sem volt »államnemzet«. Hiszen önállósága gyakorlatilag 1490-ben megszűnt.

       A költők /Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Jókai Mór, Ady Endre, Tóth Árpád/ és az oktatók /Arany János, Juhász Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső/ szinte a 20. század első harmadáig fontosnak tartották Kölcsey ajánlatát! Az magyar, aki ha nem is vér szerinti, vagy társadalmi származású, de annak vallja magát. Ám ez nem vallást jelent, hanem a magyar anyanyelv és a nemzeti kultúra és a közösségi múlt elfogadását, valamint a jelen elvárásainak követését.

       1838-ban az idős költő, és reform-politikus problémás álma jelent meg a Zrínyi második éneke című versében – ez volt a sors válasza:

       Törvényem él. Hazád őrcsillagzatja
       Szülötti bűnein leszáll;
       Szelíd sugárit többé nem nyugtatja
       Az ősz apák sírhalminál.
       És más hon áll a négy folyam partjára,
       Más szózat és más keblű nép;
       S szebb arcot ölt a föld kies határa,
       Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép.

Mintha megsejtette volna a fogyasztói társadalmat….

2. A változás alapjai

Az 1930-as, 1945-ös évektől kialakult a politikai hatalom-vágy: egy párti [szélső jobb, szélső bal] vezetés hívei törekedtek a potenciális totális diktatúrák kialakítására.

       Se a Horthy-rendszer, se a Szálasi-vezetés, se a Rákosi-kor, se a Kádár-rendszer már nem foglalkozott a nemzeti kérdésekkel; külön nem segítették a Trianon miatt elszakadt nemzetiségeket, kiket az új államnemzetek nyaggattak.

       Ám a jelentős változások az 1980-as évek közepétől alakultak ki.

Az újságok nem használták a magyar helyesírást, nem voltak lektorok se.

Az 1989-es rendszerváltás után a gazdasági jelentőséget követő rádió- és televízió-csatornák már nem követték a nemzeti magyar nyelv kiejtési elvárását. Ugyanis a korábbi szabályok szerint csak akkor kellett emelkedő-ereszkedő kérdő mondatot ejteni, ha nem volt a mondatban kérdő névmás, vagy –e kérdő szó. Azóta állandóan követve a nyugati slágerek szokását megszüntették a kötelező ereszkedő hanglejtést.

       Az óvodákban nem tanultak hagyományos verseket és magyar népdalokat, csak az ún. modern slágereket hallgattatták.

       Az általános iskolákban fontosabbnak tekintették a nyugati zenét és a videózást. Ám nem volt kötelező a magyar népdalok ismerete.

3. A változások lényege

A rendszerváltás után kialakított új oktatási rendszer óriási tekintettel volt az amerikai és a nyugat-európai elvárásokra 2004 után.

Nem csak a kétszintű érettségi lett erre példa, hanem az ún. bolognai rendszerű felsőoktatás.

       Emiatt alig tudtak olvasni és írni az általános iskolákban. Ráadásul megszűnt a középiskolákban a memoriterek elvárása (engem is följelentettek a szülők, amiért követeltem a tanulást a tanítványaimtól).

       A tömegkommunikáció annyira változott, hogy Keszler Borbála és kollégái megváltoztatták a magyar nyelv ragozását; és később 2015-ben új Helyesírási Szabályzattal álltak elő.

       A tanítási/közoktatási rendeletek, szabályzatok nem az oktatást tekintették fontosnak – a fogyasztói társadalom nem szereti az önállóan gondolkodó és a reklámokra nem figyelő magánszemélyeket. Az ún. nevelési elvárás volt a determinált.

       A fiatal oktatók mindent elkövettek, hogy a diákok élvezzék az iskolába járást. Például engedték a mobil-telefon használatot; zenéltek és videóztak a tanítási órákon. Meg az órákon tartottak névnapi és születésnapi bulikat. Meg télen jártak órákon hógolyózni; tavasz végén meg fagyizni. Mivel nem koncentráltak a nemzeti alapokat biztosító tananyagra, a diákok csak az idegen nyelveket fogadták el. Nem csak kirándulni jártak, hanem iskola után sokszor mentek külföldre. A magyar anyanyelvben az anglicizmus majd annyira erős, mint régen az ír nyelvben.

       A művészek és tudósok követték az ún. posztmodern felfogást, amely gyakorlatilag a dadaizmus következménye, mert jelentősnek tekintették az egyéni cselekvéseket!

4. A független nemzeti lét megszűnt!

A politikai vezetés a hatalmat tekinti fontosnak.

       Az állampolgárok többsége szeretne vezetővé válni.

       Noha megváltozott a gazdaság és társadalom: gyakorlatilag kialakult a fogyasztói, kapitalista minőség.

       Nem csak a diákok nem tudnak énekelni magyar népdalokat, népénekeket, hanem a felnőttek se. Kivéve a korosztályomat, akik 1969-ig/1973-ig befejezték az általános és középiskolákat – ők megtanulták a múlt elvárásait!

       Nem csak magyarnak kell lenni, hanem becsületesnek, tisztességesnek, felelősnek és felebarátnak! Csak hogy ez ütközik a jelen elvárásaival.

       Napjainkban nem csak a szövegekben, filmekben, hanem az életben is követik az amerikai és nyugat-európai mintákat: verekedés, erőszakoskodás, szexualitás, kölcsönzések, vásárlások és a politikai hatalom reményei!

       Ám nem a magyar nyelv és a magyar nemzeti múlt fontos. Nem véletlen, hogy az Európai Unió tagjaként a globalitást tartják a legfontosabbnak.

***

Hogy mindezen miképpen kellene, lehetne változtatni, azt sajnos nem tudom!

       Ám írásaim /pl.: Az ír modell; Esztofil vélekedésem/ és az élettapasztalatom bizonyítja, hogy a 19. századi nemzeti felfogás drasztikusan változott.

       Ugyanakkor engem is terhel a korszakom – így lettem munkanélküli és rokkant nyugdíjas. Szépirodalmi és tudományos alkotásaimat nem fogadják el. Pedig mindent megtennék, hogy kövessem Kölcsey Ferenc példáját és tanácsát. Ajánlatosnak tartom a változásokat!

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf