Czóbel Minka: A por

Repül a por az őszi táj felett,
Hamvas, kavargó, könnyű fellegek,
Felkél a hazatérő nyáj nyomán
Az utak széles, hosszú vonalán,
Nagy csordák fehér sokasága benne,
Mintha egy hadsereg dobogva menne,
Most gyors, rövid mozgással általvágja
A falu göndörszőrű disznónyája.
Sötétebb színben, simább mozdulattal
A vidám, fürge ménes haza nyargal,
Aztán libák, fehér szárnnyal repesve,
Gágogva – Csak mindinkább száll az estve.
Árnyképekként már elvonultak mind,
Csak por az úton s néma csend megint. –
A láthatáron nyárfák koronája,
Levélzetük égő világos sárga,
Kék ég lapjáról élesen leválnak
Finom metszésű, izzó-sárga ágak.
Aranykévéket dob a por felébe
Estsugarak hosszúra nyújtott vége.
Csak száll a por arannyal áttört leple,
Az őszi tájat hullámával fedve.
Hideg fénnyel keresztül-csillan rajta
Egy nádastó víztükre, széles partja.
Szétszórt vályogkunyhók a nádas mellett
S nyár folytán gazdagra vadult kis kertek:
Nagy napraforgó lehajtott fejével,
Zöld csodafa, mesés levélzetével,
Távol kelet varázslatos virága,
Élesre rajzolva gyümölcse, ága,
A szerb tövis, piros álkörmös-szárak
Dúsan fejlődve egymás mellett állnak.
Virágok ingadozva hajlanak,
Bűvös színek a por-fátyol alatt,
Világos álom elmosódott képe,
Arany csillám a rózsaszín égbe.
Minden felszálló elrepült parányba
Az anyaföldnek egy-egy édes álma:
Rég elvirult növényzetnek pora,
Elhamvadt nemzedékek tábora,
Szétomlott sziklák foszlott törmeléke –
Csak száll a por a finom esti légbe
Az örökre egyesülve benne réved
Az elmúló-kifogyhatatlan élet.

                                             Mj. 1890

szozattv


szozat a tiszta hang szentkorona OMLI Meghívó Hazatért liliomok aversereje Horthy szobor avatás arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo