Beszélgetés Ács Sándornéval, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetőjével Kishantosról, az állami földeladásról, és még sok mindenről.

acs sandorne eva

 

Beszélgetőpartnerem Ács Éva agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök, aki annak a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője, akiket bíróság által is törvénytelennek minősítve golyóztak ki az általuk 1998-óta óta művelt állami földek további bérleti szerződéséből.    

 

    ■ Kedves Éva! Hogy a magyarországi állami termőföldek kezelésével messze nincs minden rendben, az a tavaly bérleti szerződésekkel párhuzamosan kirobbant Kishantos ügy kapcsán – bár zavarosan – kezdett tudatosulni az átlag választóban. Az akkori internetes fórumokon még vádként az is megjelent, egyes fanatikus Fideszhívőktől, hogy Ángyán tanár úr elfogult, hogy többek között Ön is, csak a megélhetésüket féltik. Kérem, foglalja össze, hogy miben segíti a vidéket a vidékfejlesztési központ, mi Kishantos szerepe, ökogazdálkodási jelentősége?    

    Fontos megérteni, hogy a fenntarthatóság napjaink legfontosabb tudománya – melyet akár a biztonságos jövő tudományának is nevezhetnénk. Már 1972-ben „A növekedés határai” című könyvükben figyelmzette az emberiséget a Meadows csoport, hogy 2030 – 2050 között súlyos kataszrtófa vár a mi emberi világunkra. Az emberiség jelenlegi esztelen pazarlásra és pusztításra épült iparosodott világa feléli a Föld erőforrásait. Az ipar, és az iparra épült mezőgazdaság összeomlását, vagyis súlyos élelmiszer válságot – rettenetes nyomorúságot jósolnak. Meggyőződésem, hogy minden felelősen gondolkozó embernek lélekszakadva kellene dolgoznia azon, hogy elkerüljük a katasztrófát, hogy legyen biztos jövője gyermekeinknek. Kishantos ezt teszi. A kiút egyik fontos eleme az ipari inputoktól (műtrágyáktól és növényvédőszerektől) függetlenített élelmiszer termelés. 1992 óta minden erőnkkel azon vagyunk, hogy minden lehetséges eszközzel terjesszük a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteket – a fenntartható vidékfejlesztést, melynek alap eszköze a családi gazdaságokra és azok összefogására épülő környezetebarát mezőgazdaság, vagyis a biotermesztés. A ökológiai mintagazdaság felbecsülhetetlen érték volt – mert 22 éve vegyszermentesen művelt EURO BIO és BIOSUISSE minősítésű területeken – tudományosan megtervezett gazdaság volt, melynek beindulására német – magyar kormányközi együttműködés keretében mai értéken számolva 180.000 millió forintot költött a német kormány 1994 és 1996 között. Különleges szakmai és tudományos érték volt, melynek elpusztítása becslések szerint fél milliárd forint kárt okozott – ha egyáltalán kifejezhető pénzben az az érték , ami ott 22 év alatt létrejött. Az oktatás a mintagazdaságban szerzett tapasztalatokra épül, és az elméleti órák után ki tudtunk menni a területre, és megmutatni a gazdaságot. Ilyen komplex központ, ilyen tudományosan megtervezett biogazdaság egész Európában nincs.    

    ■ Több pert is megnyertek ebben az ügyben, hol tart most a folyamat?    

    Éppen ma tettük közzé, hogy az állam a nagy földeladási hévben eladja a kishantosi ökológiai mintagazdaság földjeit is… Ráadásul az a Mezővidék Bt, melynek szerződéséről jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy érvénytelen – az NFA felhívásában 2033-ig érvényes szerződéssel van feltüntetve. Ma Magyarországon nem számít egy jogerős bírósági ítélet.

    A jogállam megszűnt. Farkastörvények uralkodnak.    

    ■ Ángyán professzor úr egész jelentéssorozatot állított össze, ezt azonban mind a kormánypárti, mind az ellenzéki sajtó agyonhallgatta. Önt szerint eljutott ez egyáltalán a gazdákhoz és a vidéki választókhoz, vagy még mindig homályos az ügy sokaknak?    

    Ángyán professzor jelentései történelmi jelentőségűek, mert pontosan megtudható belőle, hogy mi történt az állami földjeinkkel – kikhez kerültek a földek, és a vidéki családoknak szánt kedvezményes bérleti díj. A kép döbbenetes! Az Ángyán tanulmányból bontakozik ki a valóság – ami teljesen más képet mutat, mint amit a kormányzati nyilatkozatok igyekeznek elhitetni. A miniszter arról beszél, hogy átlagosan 30 hektáros területeket adtak helyi családi gazdaságoknak. Ezzel szemben Mészáros Lőrinc cége és családtagjai összesen 1370 hektárt kaptak, a Csákvári Zrt érdekköre még ennél is többet. Orbán Viktor családtagja és más ismert és kevéssé ismert barátai is a nyertesek lettek. A területeket térképen megjelenítve – egy mérnöki pontossággal megtervezett – az Orbán birtok köré simuló gazdaság képe bontakozik ki. Ennyi véletlen nincs… Az ország minden részéből érkeztek az elkeseredett gazdák segélykiáltásai, akik nagy reményekkel pályáztak, majd azt látták, hogy a nekik ígért földeket „idegenek” – nem oda valók viszik el. Az NFA honlapján megjelenő hivatalos hirdetmények összesítő és részleges elemzése azt mutatja, hogy színlelt pályáztatás volt, mert valójában annak adták a földet, akinek akarták. Hasonlóan zajlott ez a folyamat, mint a trafikok esetében. A legjobb földek nyertesei a Fidesz és a Magosz köreiből kerültek ki – és van még egy pénzes kör is, akik minden kormány idején nyertesek. A gazdák pontosan tudják, hogy becsapták őket – de a hangadókat egy-egy darabka földdel megvették, a többieket pedig megfenyegették… így a gazdák, akik 2005-ben 1000 traktorral mentek Budapestre igazukat kiharcolni – most hallgatnak. Beszédes ez a hallgatás. Az élet minden területére bekúszó lopakodó diktatúráról szól. Ennek Kishantos az égbe kiáltó jelképe.    

    ■ Nagyon kevesen csatlakoztunk a kormányhoz címzett ultimátumhoz, mit gondol, a vidék népe belefásult, a városiak pedig nem értik mi a termőföl magyar kézben való megtartásának jelentősége? Kérem , hogy magyarázza el a mezőgazdasághoz nem értőknek, hogy mi az Élőlánc álláspontja, és mi a célja evvel a petícióval?    

    A lelkeket megdermesztő egzisztenciális félelem légkörében én nagy dolognak tartom azt, hogy már több, mint 1400-an csatlakoztak a nyilatkozathoz. A gazdákról már beszéltem. A vidék szétesett. Ahol a nagybirtok rátelepszik a helyi közösségre, és elszívja a jövedelmet – ott nyomorúság van. Hiába vannak egy falunak jó földjei, ha a jövedelem nem az ott élő családokhoz kerül. Oda jutottunk, hogy elöregszenek a falvak, mert a fiatalok elvándorolnak, így egyre kevesebb gyerek születik a falvakban. Az elvándorlás ma éppúgy, mint az 1900-as évek fordulóján a „földnélküli parasztok”, azaz a vidéken jövedelem nélkül maradtak elvándorlása, mely az országból való kivándorlás eredője is. Az Európai Unió éppen ennek megakadályozására áldoz hihetetlenül nagy összegeket vidékfejlesztésre – amit a vidéken élő családoknak szán. Ezeket a támogatásokat szívják el egyre nagyobb mértékben a földeket megszerző nagybirtokosok, akik közül a legnagyobbak már egyenként évente 5-6 milliárdos összegeket szívnak el a vidék társadalmától – miközben arról győzködik a vidéken élőket, hogy 47.000 Ft-ból meg lehet élni… A megalázó, megnyomorító közmunka – amit a valós gazdasági fejlődésből fakadó, értékteremtő és méltó megélhetést nyújtó munkalehetőségek híján kitaláltak - semmire nem megoldás, csak a valós fejlődéstől viszi el a forrásokat.

    A városi emberek pedig olyan messzire kerültek a földtől, hogy már egy gondolatuk sincs rá. Úgy gondolják, hogy ez a vidékeik dolga, nekik nincs hozzá közük. Elfelejtették, a fiatalok pedig meg sem tanulták, hogy a mindennapi betevő falat a földből jön. Méghozzá úgy, hogy azért a gazdának keményen meg kell dolgoznia, hogy a városi embereknek kenyér kerüljön az asztalára. A városi ember még kiszolgáltatottabb, mint a vidéki – ha a tudósok által jósolt élelmiszerválság bekövetkezik – a városiak nagy bajban lesznek. És éppen azok az állami földek jelenthetnék a biztonságot a számukra, melyek „elrablását” most szótlanul gondolattalanul nézik… Ezekről tudná az állam a 10 millió magyar élelmiszerellátását válságos körülmények között is biztosítani.

    Az Élőlánc álláspontja az, hogy nemzetellenes bűn az állami földek „elrablása” – szándékosan nem eladást írok, mert az eladás azt jelenti, hogy a vételárat a vevő kifizeti – a kormány által meghirdetett konstrukcióban azonban csak 10, vagy 20 %-ot kell fizetni, a többire mi adófizetők adjuk a pénzt… A Magyar Fejlesztési Bank állami forrásból ad hitelt az állami vagyon megvásárlására. 20 év alatt kell kifizetni, így a részletek nagyjából a bérleti díj összegével lesznek azonosak, vagyis kvázi ingyen lesz a föld – a tízmilliós magyar nép megrablásával.

    Az Élőlánc által elindított állampolgári nyilatkozatoknak nagyon nagy jelentősége van, mert az állami földeknek a Kormány nem tulajdonosa. A tulajdonosok mi állampolgárok vagyunk. A nyilatkozatok azt jelzik, hogy a tulajdonos akarata ellenére történik a kótya-vetye. A tüntetések is fontosak a figyelem felkeltésére, de aztán „elfáradunk, és hazamegyünk”. Az állampolgárok nyilatkozatai azonban megmaradnak – és ha Isten megsegíti a magyarokat – ezek alapján visszakövetelhetik elrabolt nemzeti vagyonukat.

    ■ Kérem foglalja össze röviden, hogy mivel és miben csapta be a mezőgazdaságból élőket a választási ígéreteihez képest Orbán Viktor és a vidékfejlesztési miniszter?    

    Orbán Viktor meghívta kormányába Ángyán József professzort, aki egész életét, tudományos munkásságát a vidék fenntartható fejlődésének szolgálatába állította, és önzetlenül szolgálta a gazdák ügyét a 2005-ös gazdatüntetés óta. Ángyán Józsefet ismerték és szerették a vidéki emberek, bíztak benne – ez hozta meg a 2/3-ot Orbán Viktornak. Ángyán Józsefet a kirakatba állították, sűrűn jelent meg a képernyőn – mindeközben a háttérben kiépült a birodalom… A sötétség birodalma. Hagyták, hadd készítse el Ángyán József a korszakalkotó Nemzeti Vidékstratégiát – és közben a háttérben épült és erősödött az oligarchák birodalma. „Sose gondoltuk mi azt komolyan!” – mondta a kormány hivatalos programjául elfogadott Nemzeti Vidékstratégiáról Nógrádi Zoltán kormánypárti képviselő – a Parlament folyosóján 2012. december 17-én. Közben a hátérben Csányi Sándor, Nyerges-Simicska, Zászlós-Gsuk, Leisztinger és társaik lendületesen növelték földvagyonukat ebben az időszakban is milliárdokat vittek el a vidék társadalmától. Ha Ángyán Józsefnek nem lett volna ereje felállni – és súlyos kockázatokat vállalva elmondani az igazat – talán soha nem tudtuk volna meg, hogy mi folyik a színfalak mögött. Kishantos és az Ángyán József által alapított Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet porig rombolása, drasztikus tönkretétele a birodalom retorziója. Közben pedig egy különös és egészen valószínűtlen színháznak vagyunk tanúi. A kormány minden tagja úgy beszél, mintha valóban a Nemzeti Vidékstratégia valósulna meg. Folyamatosan a családi gazdaságok megerősítéséről beszélnek – és mondanak minden szépet és jól – és ennek leple alatt éppen az ellenkezője zajlik. A vidék teljes kifosztása, ami a föld pályázatokkal indult és most a földrablással folytatódik, majd jönnek következő meglepetések: a mintagazdaságok, majd az integrátorok kijelölése – amikor világossá válik, hogy kik lesznek a vidék teljhatalmú urai, akik mindent visznek…    

    ■ Ön szerint Fazekas Sándor csak egy báb ebben a játszmában, csak az emberi mohóság dominál most az eladással, vagy tényleg van valami stratégia?    

    Fazekas Sándor egy jelenség. Hungarikum. Hallgatom, ahogy szívhez szólóan beszél a családi gazdaságok megsegítéséről, az állattenyésztés fejlesztéséről – és meg kell csípnem magam, hogy felébredjek, és meg ne feledkezzek azokról a hortobágyi gazdákról, akik több száz állatukkal föld nélkül maradtak – akiket reménytelenségbe, tragédiába taszított ez a kormány. Örök mementóként kell emlékezzünk a földjeiért, családja megélhetéséért harcoló, gyanús körülmények közt elhunyt Váradi Andrásra, a hortobágyi gazdára, aki 500 tehénnel föld nélkül maradt – és belehalt ebbe a rémálomba. És emlékeznünk kell a láthatalan, de köztünk élő megkeseredett, csalódott, becsapott és kifosztott gazdákra.

    Hallgatom Fazekas Sándort, és arra gondolok, hogy ilyen ember nincs… Nem tudom felfogni, hogy honnan veszi a bátorságot ő és a kormány más tagjai, hogy napról naora belehazudjanak a magyar nép szemébe. Hogy báb-e Fazekas Sándor? Igen báb – de olyan báb, akinek azért megtetszett ez a szerep. Attól, hogy báb. nincs felmentése a felelősség alól - megbocsáthatatlan bűnt követ el a magyar néppel szemben.

    Stratégia? Igen az elvakult, mindenen és mindenkin keresztülgázoló zsákmányszerzés stratégiája, egy nép kirablásának stratégiája, mely már 2001-ben elkezdődött a 12 állami gazdaság piszkos privatizációjával.    

    ■ Sok más probléma terheli még a vidék népét földkérdésben, mint például a nadrágszíj parcellák, egyáltalán a szétcincált termőföldek területi egyesítése. Mi erről az Önök álláspontja?    

    Nem szabad összekeverni a földhivatali nyilvántartást a valósággal. A nadrágszíj parcellák szépen összeálltak nagybirtokká. A kicsi földeket is bérbevették a nagyok, vagy egy sajátságos és kevéssé törvényes módon több száz őstermelő nevén gazdálkodnak – kihasználva az őstermelőknek járó adókedvezményt. Az azonban valóban nagy gond, hogy a tisztességes családi gazdák csak úgy tudtak földhöz jutni, hogy szétszórtan vannak a földjeik – ez pedig nagy hátrány nagy veszteség az emiatt fölöslegesen elpöfögött üzemanyag, elfecsérelt munkaidő. Nem véletlen, hogy a németek úgy tervezték meg a kishantosi mintagazdaságot, hogy a központ körül egy tömbben volta 452 hektár föld.    

    ■ Ön szerint megvan a magyar vidék népének az esélyegyenlősége az uniós nyugati gazdákkal vagy itt is óriási a különbség mint a fizikai munkások esetében?    

    Nem beszélhetünk esélyegyenlőségről akkor, amikor a földet, és a hozzá kapcsolódó jövedelmeket elrabolják a vidéken élőktől. Európa szerencsésebb országaiban a vidékfejlesztési támogatásokat arra fordítják, amire valók, a vidék társadalmának felemelésére. A szomszédos Ausztria jó példa erre. Ott 6 évig készítették fel a gazdákat a vidékfejlesztési támogatások igénybe vételére – és minden fillér oda került a gazdákhoz. Ott él a vidék, gyönyörűek a falvak, elégedettek és szervezettek a gazdák.    

    ■ Láthatólag Orbánék nagyon félvállról veszik a tiltakozásokat. Hogyan tovább, ha áterőszakolták az árveréseket?    

    Orbánék évek, vagy talán évtizedek óta – a piszkos 12 óta - készülnek erre mostani húzásra. Akkor elvitték az ország 12 legértékesebb állami gazdaságát – ingyen -, most viszik utána a földeket – ingyen. A módszer ugyanaz. A személyek is ugyanazok. Nem véletlenül lett az ismeretlenségből főszereplő a baracskai rabgazdaság valamikor párttitkára Zászlós Tibor. Ő volt a piszkos privatizáció vezéralakja a Mezőfalvai Zrt privatizálásával. És nem véletlenül ül éppen Németh Lászlóné az MFB által nyújtott pénzforrások felett – a piszkos 12-nél és éppen ő volt ott.

    Hogyan tovább, ha áterőszakolják? Nincs kétségem afelől, hogy áterőszakolják. Már markukban érzik a vagyont – a hatalom náluk – nem fognak visszalépni. A magyarok még fel sem fogták, hogy mi történik velük, de a mutyisok már felkészülten várják az ő idejüket. Minden papír előkészítve, aranykalászos bizonyítvány a zsebben… Megállíthatatlanok.

    Nem tudhatjuk, hogy mit lehet tenni, hiszen a világtörténelem bűncselekményének áldozatai vagyunk mi tízmillióan. Ilyen még soha nem történt, hogy az a kormány, mely a mi bizalmunkból került hatalomra, az az államapparátus, melyet mi fizetünk, azért, hogy minket, a közösséget szolgálják – ellenünk fordul és módszeresen lerabolja a nemzeti vagyonunkat.

    Hogy mit tehet egy nép, ha végérvényesen kifosztják és megalázzák? Tartok tőle, hogy nem lesz ereje szembenézni az igazsággal, mert az olyan félelmetesen ördögi, hogy nem mer beletekinteni, ezért inkább a homokba dugja a fejét.

    És hát végül, de nem utolsó sorban mit tehet egy nép, ha nincs értelmisége, aki kiállna, aki szólna, aki segítene megérteni azt, hogy mi folyik, aki megmutatná a kiutat?

    ■ Köszönöm a beszélgetést. Aki több részletet akar megtudni Kishantosról, az itt találja: http://www.kishantos.hu/hu/magunkrol.php
       Csak reménykedhetünk benne, hogy Kishantos és az ehhez hasonló pozitív példák még évtizedekig segítik a vidéki embereket.

-cspb-

szozattv


szozat a tiszta hang Ősök Napja 2017 plakat 660x929 Esztergom-Nagyboldogasszony templom Shakespeare Szentivánéji álom1 Shakespeare Szentivánéji álom színlap aug202017bazilika vacsztistvan arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo