Sík Sándor: Rozzant őrház

Ez itt Tömös. A 76-os őrház.
Rajt nagy betűkkel: Timisul de Jos.
Előtte áll vörös-kék sapkadísszel
Marci bácsi, komoly gyergyói székely,
Az itt felejtett vén vasúti őr.

orhazEz itt Tömös. A 76-os őrház.
Egy rozzant viskó. De rányílt szememben
Az ócska ház most óriásra nő:
Megalázott nagy síró kapuvá.
Jön, tódul rajta búgó síneken
A hegyekből a bocskoros Kelet.

Jön a vonat. Már messziről sikolt
Az általmázolt sok magyar vagon.
Már messziről a fülembe hasít
A kiabáló hangok egyvelegje.
Jön a vonat, zsúfolva szakadásig.
Lépcsők, átjárók és kocsitetők
Nyüzsögnek lármás emberek sokától.
Mint rajzó méhek, egymás derekán
Lógnak az izzadt, elfúlt vonaton.

Itt most mindig mindenki utazik.
Valami csodálatos nyugtalanság
Hajszolja ezt a népet szüntelen.
Mindenki jön-megy, tesz-vesz, kiabál,
Újságot olvas, kézzel magyaráz,
Nevet, kacsingat, illeg és veszekszik.

Egymás hátán katrinca és kötény,
Tüsző, kitűrt-ing, bocskor, pópa-kaftán.
Havasi rétek boldog illatával
Itt egybeolvad barbár egyveleggé
Izzadt testszag, pálinka, birkabűz.

Az úri részen úribb hangzavar.
Sikoly-pirosra festett ajakon
Francia szók sejpegnek olykor-olykor,
De sírnak itt is messziről felém
Az elcibált, cigánnyá dünnyögött,
Megalázott, szegény latin igék.
Belépsz. Káprázik, sajog a szemed:
Arany gyűrű ég piszkos körmökön,
Rongyos harisnyán színe sem elég
Leírni ezt a vad szín-bacchanált:
Kék, sárga, rózsa, zöld, piros, lila:
Kiáltó, szúró, öklöző színek.
Párizsi színek, párizsi szabás,
Balkáni ízlés, arc és mozdulat.
Keleti rítus francia zenéhez,
Holnapi divat és tegnapi szenny.
És nyugtalan, ide-oda szemek,
Mint hogyha sunyi gőggel mondogatnák:
Úgy-e látszik, hogy milyen szép vagyok!
Úgy-e, milyen előkelő vagyok!

Az országúton, két lépésre innen,
Gépkocsi tülköl gépkocsi után.
Hirtelen-hízott, újdon uraságok,
Habzsolni sóvár bukaresti nép
Köpködi szét az ős erdélyi fák közt
A benzin jövevény szagát.

Korom, benzinbűz, autóverte por közt,
Zaklató, pöfögő kerekek közt,
Nyugtalan, kiabáló törtetés közt
A vén vasutas csendesen kiballag,
Elveszi öreg cseréppipáját,
Megtölti szépen, lassan, gondosan,
Annak rendje és módja szerint, – aztán
Csendben kiáll az őrház ajtajába,
És hosszan, hosszan, mozdulatlan elnéz
Az  erőlködő kis vonat után.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf