Török András István: Lehet-e hangsúlyos a határozott névelő?

Egyre többször hallani a televízióban, rádióban olyan mondatokat, amelyekben a határozott névelőt erősen hangsúlyozzák, mégpedig úgy, hogy a névelő egybeolvad az utána következő szóval. A médiából vett példák sokaságából álljon itt néhány, amelyek hangzását igyekszem írásban érzékeltetni: „Amagyar cégeknek évekbe telhet, amíg visszaszerzik az orosz piacot.” „Ahíradó végén még egyszer a hírek röviden.” „Agazdák a felvásárlás árai miatt aggódnak.” A hiba a mondaton belül is előfordul: „Szó sincs akilakoltatások felfüggesztéséről.” „Aláthatatlan ember ellen aflóraszeptet használom.” Ez a gyorsan terjedő hangsúlyozási hiba igen veszélyes, mert anyanyelvünk ősi ritmikáját, dallamát, hanglejtését rontja meg, vagyis mindazt, ami anyanyelvünk lelkét adja.
   A fenti hibák felvetik azt a kérdést: lehet-e egyáltalán hangsúlyos a határozott névelő? Igen, olykor lehet. Példa erre egy, a televízióban elhangzott mondat: „Junkers neve egy név az EU élére, de nem a név.” S egy másik példa egy pestszentlőrinci zöldségüzlet cégfeliratán, némi humorral fűszerezve:

szepi1

szozattv


szozat a tiszta hang aug202017bazilika vacsztistvan Pál István Szalonna arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo