Sinka István: Vesszőt táncoltat a sátán…

Bajó Zsuzsi Gyepszil mellett
a kis temetőben
levest főzött tüzes szénen
kerek serpenyőben.
Múlt már a nyár, virult az ősz –
Zsuzsi volt a temető csősz.

bajozsuzsiS ő a virágos asszony is,
főzőkés, bájoló,
ferde kontyú… Állítják, hogy
apja a vén Bajó
egyszer mikor rajta kapta:
kék akác illata csapta.

Mondom: híre volt Zsuzsinak.
Hitték. Hajdanába
betakarózott a népem
mesék illatába.
S kínra, sebre, szerelemre,
ahhoz tért segedelemre.

Zsuzsihoz is azért jártak
holt virág bibéért:
élők, fájók, csóktalanok
az élet hitéért.
Rá is borult a hatalma
bölcsőre és ravatalra.

Ült egyszer egy vén sír tövin,
s körötte kutyatej
hervadott és ballangó, mi
ősszel már útra kel.
S szunyókált is tán magában
semmittevő nagy magányban.

Ekkor koppant a kerítés,
betört a léc fele:
gatyaszárban jött egy legény,
nagy volt a balkeze.
Tudta mindjárt Zsuzsi néni,
hogy jó szirom kéne néki.

Virágbibe, bolondító,
zöld héj, erős gyökér,
mitől ha faszénen főzik,
tűzzé válik a vér;
keresztúton kell átvinni,
azután kell azt meginni…

Az élet biz furcsa puszta,
rajta angyal kacag;
csókot hintál kosarában
s mégis sóshalat ad.
Azt kapott bíz a gatyás is,
s Zsuzsi előtt sírta máris:

– főzzön nénikém bájitalt,
ami lyánynak való,
édes-gőzű, mámorító –
megfizetem, ha jó.
Hozok érte őszikéket,
tottyos nagy sárga csirkéket.

– Éjfélkor jöjj – mondta Zsuzsi –
s készül jó főzőke;
hű lesz tőle lyánykád, mint a
fürjihez a tőke.
Ha azt egyszer megízleli,
kedvit csak tebenned leli.

Bűvnek kell a lyány alsója,
kivarrt, vadonatúj,
s illatos olaj, amibe
kilenc méh méze hull;
új hálóval fogj hét halat
s hozd át hét nagy nyárfa alatt.

A hét hal majd átúsztat a
szerelem habjain.
S a nyárfáknak kinn a szélben,
danoló gallyain
jelezem a boldogságod.
Nagy lesz. Rózsa hull. Meglátod.

Beszélt Zsuzsi – tépett varnyú!
Estélt már, hullt a lomb –
Málénak hitte a legényt,
s maga volt a bolond.
Még csak nem is bondolt rája,
hogy nagylány már unokája.

Néha biz a sors visszanéz,
ha sokszor idézik –
sötét lesz a hold ilyenkor,
s a lét belevérzik.
S mellé, ki vak, annak hátán,
vesszőt táncoltat a sátán.

Azért történt, mi megtörtént:
fújt az éjfél szele;
barna színű főzőke főtt
s ment a legény vele
bele önteni izibe
kedvese ivóvizibe.

Egy hét múlva sírt a Gyepszil…
Tizenhat éviben
megtalálták Kajtor Zsófit
szájában vériben.
Méreg volt nagyanyja főztje.
Sokat ivott. Le is győzte.

Eltemették… Zsuzsi megtört,
le a földre görbült
s lelkivel egy ördögszekér
a semmibe gördült.
Egy lélek se volt, ki szánja.
Kilenc bagoly szállt utána.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Gyepszil padkáin a vének
sokaknak mesélték:
ahol fekszik, a sír néha
rázkódik és vért vét.
Kővé vált a por hüvelye,
s nem győz, nem bír a föld vele.

 

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf