Sinka István: Vesszőt táncoltat a sátán…

Bajó Zsuzsi Gyepszil mellett
a kis temetőben
levest főzött tüzes szénen
kerek serpenyőben.
Múlt már a nyár, virult az ősz –
Zsuzsi volt a temető csősz.

bajozsuzsiS ő a virágos asszony is,
főzőkés, bájoló,
ferde kontyú… Állítják, hogy
apja a vén Bajó
egyszer mikor rajta kapta:
kék akác illata csapta.

Mondom: híre volt Zsuzsinak.
Hitték. Hajdanába
betakarózott a népem
mesék illatába.
S kínra, sebre, szerelemre,
ahhoz tért segedelemre.

Zsuzsihoz is azért jártak
holt virág bibéért:
élők, fájók, csóktalanok
az élet hitéért.
Rá is borult a hatalma
bölcsőre és ravatalra.

Ült egyszer egy vén sír tövin,
s körötte kutyatej
hervadott és ballangó, mi
ősszel már útra kel.
S szunyókált is tán magában
semmittevő nagy magányban.

Ekkor koppant a kerítés,
betört a léc fele:
gatyaszárban jött egy legény,
nagy volt a balkeze.
Tudta mindjárt Zsuzsi néni,
hogy jó szirom kéne néki.

Virágbibe, bolondító,
zöld héj, erős gyökér,
mitől ha faszénen főzik,
tűzzé válik a vér;
keresztúton kell átvinni,
azután kell azt meginni…

Az élet biz furcsa puszta,
rajta angyal kacag;
csókot hintál kosarában
s mégis sóshalat ad.
Azt kapott bíz a gatyás is,
s Zsuzsi előtt sírta máris:

– főzzön nénikém bájitalt,
ami lyánynak való,
édes-gőzű, mámorító –
megfizetem, ha jó.
Hozok érte őszikéket,
tottyos nagy sárga csirkéket.

– Éjfélkor jöjj – mondta Zsuzsi –
s készül jó főzőke;
hű lesz tőle lyánykád, mint a
fürjihez a tőke.
Ha azt egyszer megízleli,
kedvit csak tebenned leli.

Bűvnek kell a lyány alsója,
kivarrt, vadonatúj,
s illatos olaj, amibe
kilenc méh méze hull;
új hálóval fogj hét halat
s hozd át hét nagy nyárfa alatt.

A hét hal majd átúsztat a
szerelem habjain.
S a nyárfáknak kinn a szélben,
danoló gallyain
jelezem a boldogságod.
Nagy lesz. Rózsa hull. Meglátod.

Beszélt Zsuzsi – tépett varnyú!
Estélt már, hullt a lomb –
Málénak hitte a legényt,
s maga volt a bolond.
Még csak nem is bondolt rája,
hogy nagylány már unokája.

Néha biz a sors visszanéz,
ha sokszor idézik –
sötét lesz a hold ilyenkor,
s a lét belevérzik.
S mellé, ki vak, annak hátán,
vesszőt táncoltat a sátán.

Azért történt, mi megtörtént:
fújt az éjfél szele;
barna színű főzőke főtt
s ment a legény vele
bele önteni izibe
kedvese ivóvizibe.

Egy hét múlva sírt a Gyepszil…
Tizenhat éviben
megtalálták Kajtor Zsófit
szájában vériben.
Méreg volt nagyanyja főztje.
Sokat ivott. Le is győzte.

Eltemették… Zsuzsi megtört,
le a földre görbült
s lelkivel egy ördögszekér
a semmibe gördült.
Egy lélek se volt, ki szánja.
Kilenc bagoly szállt utána.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Gyepszil padkáin a vének
sokaknak mesélték:
ahol fekszik, a sír néha
rázkódik és vért vét.
Kővé vált a por hüvelye,
s nem győz, nem bír a föld vele.

 

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf