Herczeg Ferenc: A román kérdés

    Mit Menekulokadott a magyarság a románoknak?

    Komoly politikusok és történészek, sőt maguk a trianoni béke megalkotói is, nem sokkal a béke megkötése után belátták, hogy ez a béke egyrészt a hazug propagandának és a mérhetetlen bosszúvágynak, másrészt az erőszaknak és a tudatlanságnak terméke.

    Azok az államok, amelyek – érdemtelenül – egy-egy darabot kaptak Magyarország ezeréves testéből, ma is folytatják hazug, megtévesztő propagandájukat ellenünk. Szeretnék igazolni, hogy a béke igazságos volt, de szeretnének még egy darabot kapni Hazánkból. Ám ez nem elég. Koholt vádak alapján, legtöbbször az általuk elkövetett törvénytelenségekkel, minket vádolnak. Minden magyarnak, kicsinynek, nagynak egyformán fel kell készülnie arra, hogy ezeket a hazugságokat tudományosan alátámasztott érvekkel megcáfolja.

    Elsősorban külföldi ismerőseink felé kell megmutatni az igazat. A külföldi átlagember, még sokszor a tanultabbja is, készpénznek veszi a nyomtatott betűt. Nem vesz fáradságot magának az igazság megkeresésére, és hitelt ad a hazug és sokszor ismételt állításoknak.

    Nézzük, mi az igazság. Ezúttal a románokról lesz szó!

    A románok legfőbb érvelése Erdélyre nézve az, hogy ők ott őslakók, mert a románság Erdélyben, a Kr. u. 101–271-ig terjedő római uralom alatt a rómaiak és dákok keveredéséből keletkezett. Majd a rómaiak kivonulása után – a románság ott lappangott nyomtalanul és láthatatlanul ezer évig. Hogyan lett volna lehetséges, hogy a rómaiak ellen mindvégig küzdő és elvérzett dákokból és a főként Kisázsiából toborzott római légiók legénységének keveredéséből, római fajú, román nép keletkezzék? Hisz itt jóeformán csak a főtisztek és tőtisztviselők voltak valódi, latinnyelvű rómaiak. Más rómaiaknak ide költözni tilos volt, mert úgy Trajánus, mint elődei megtiltották az Olaszországból való kivándorlást. Kr. u. 271-en a rómaiak tervszerűen kiürítették Dáciát, a népet elköltöztették.

    Elfogulatlan, komoly tudósok a dákó-román elméletet régen megcáfolták. A német Sulzer, Roesler, a mai müncheni Ost-Europa Institut igazgatója, Georg Stadmüller professzor, a francia romanista tudós, Gaston Paris, C. de la Berge, a híres ókori történész, a cseh Karel Kadlec, sőt a tárgyilagos románok: Eudoxie Hurmuzaki, Alexandru Phillipide, Vasile Pervan régészek, stb.

    Ma már nem kétséges a történelem, a régészet, nyelvészet és néprajz bizonyítékai szerint, hogy a románság bölcsője a Balkánon ringott az illir népcsoportból eredő albánok szomszédságában. Onnan rajzottak szét és így kerültek a Kárpátok közé is. Erdélyben eleinte a magas hegységekben éltek zavartalanul, míg a völgyi magyar lakosság harcokban és egyéb veszedelmekben pusztult.

    A tudományos történetírás számára az első megbízható adat szerint 1206 körül jelentkeznek az első oláhok Fogarasban, a Kárpátokon túlról beszivárogva. A XIII. századbeli összeírásokból csak kilenc oláh telepről van tudomásunk. 1293-ban III. Endre elrendeli, hogy „universos oláhos”, azaz valamennyi oláh egyetlen királyi birtokon telepíttessék le. Az oláh beszivárgás állandóan erősödött. Számtalan írásos bizonyíték tanúskodik erről. Miért jöttek Erdélybe az oláhok? Mert itt nyugalmat, megélhetést találtak, ami saját hazájukban nem volt meg. Aricescu írja „Istoria revolutiuni de la 1821. Bucuresci” 1874-ben kiadott művében, a 18-ik század történelmét tárgyaló részben: „E korszakban lett aztán a román paraszt birkává, amelyet a jövevény görög megnyírt, megfejt és végül megnyúzott. E fanariota farkasoknak falánksága arra kényszerítette a parasztot, hogy vagy az erdőbe menjen, vagy pedig tömegesen vándoroljon ki a Kárpátokon túlra (Erdélybe)”.

    1700-ban létrejött a vallási unió. A görögkeletiek egy része Rómához tért. A görögkatolikus egyház teológusokat küldött Kolozsvárra, Nagyszombatba, Bécsbe, Rómába. – Ezek a teológusok nagy örömmel találtak ki az eredet kérdéséhez egy igen tetszetős elméletet: a dákó-román elméletet. Három balázsfalvi szerző: Maior Péter, Micu-Klein Sámuel és Sincai György voltak ez elmélet megalapítói. Aztán politikai síkon is szerették volna ezt az elméletet hasznosítani. 1791-ben II. Lipót kitályhoz intézett „Supplex Libellus Valachorum” című kérelmükben már „ősi jogaik” visszaállítását kérték. (Akkor még nem volt sértő az oláh szó, maguk is vlachnak nevezik magukat, nem románnak.)

    A Maiorék által kitalált és elindított dákó-román elmélet bevette magát a román politikába és dacára minden tudományos cáfolatnak, nemcsak tartja magát a mai napig, hanem a román politika alapja lett. A vérükké vált. Ez kell, erre szükség van, mert ha egyszer letérnének erről az útról, elvesztenék a mondvacsinált jogot Erdélyről.

    A rómaiaktól származik-e az oláhok nyelve?

    Erre határozottan azt mondhatjuk, hogy nem.

    Vizsgáljuk történelmi alapon. Az oláh nyelv a nyugatbalkáni illir terület környékén keletkezett. Innen van a sok albán szó benne. A keleti egyház hatására számos szláv elemet is felvett magába. Az ősi használatos román szavaknak olyan nagy százaléka szláv, hogy voltak tudósaik, akik a szlávoktól származtatták őket. A nép bölcső-területről szétvándorolva a legnagyobb vlach csoport Havaselvén került először érintkezésbe a magyar művelődéssel. A vlach vajdák kancelláriáiban készült középkori oklevelekben már nagyon sok magyar szót találunk elrománosított alakban.

    A latin elemnek a XVI. századig az oláh művelődésben semmi szerepe sem volt, Moldovában szláv, Havaselvén a görög volt a befolyás. A latinsághoz magyar közvetítéssel jutott az oláh. Az ószláv egyházi nyelvet Erdélyben I. Rákóczi György tiltotta el, elrendelve az oláh nyelv használatát. Ugyancsak I. Rákóczi György csak azzal a feltétellel erősítette meg a görögkeleti püspököket, hogy oláh nyelven végezzék az istentiszteleteket. Ugyanekkor Theodosius bukaresti metropolita megtiltotta papjainak az oláh nyelv használatát s ez az állapot fentmaradt 1862-ig. Tehát az oláh nyelv elterjedése is magyar intézkedéseknek köszönhető.

    Amint látjuk előbb még a román nyelvet kellett általánossá tenni, nemhogy latin nyelvről beszélhetnénk. A román Titu Maiorescu, aki háromszor volt Bukarestben kultuszminiszter, mondotta az óromániaiaknak: „magyar területeken, a magyar nemzet mellett mi sokkal jobban szolgáltuk a latinságot mint ti… a mi latin szellemünk nem származik sem a szlávoktól, sem a görögöktől, hanem a magyaroktól… A magyar az, aki megszabadította a nyelvünket a szláv vagy görög befolyástól… Ő az, aki minket nyomdával látott el.”

    Mint minden nyelvben, úgy az oláhban is voltak nyelvtisztítások, újítások. Egy-egy ilyen alkalommal igyekeztek az oláh szavakat latinosítani, különösen a dákó-román mese kitalálása után. Az első latin-oláh szótár Karánsebesen, – tehát magyar területen jelent meg a XVII. században. A Lexicon Marcilianum című oláh, latin, magyar szótár oláh szövege tele van magyar kölcsönszavakkal. Miért nem a latintól kölcsönzött? Az 1938-ban Bukarestben kiadott román biblia is tele van magyar szavakkal, mert hiányoznak még a mai napig is a megfelelő román kifejezések. Miért nem kölcsönzött a latintól?

    Mit tett Magyarország a román műveltség emelésére?

    Többet, mint Románia! Az első oláh nyomtatott könyv 1545-ben jelent meg Batiz András nagyszebeni kátéja nyomán. 1559-ben Coresi, havaselvi diakónus Brassóban telepedett meg és román nyelven, az eddigi ószláv helyett, kiadta új kátéját Dévai Bíró Mátyás és Batiz András művei alapján. Coresi 1563-ban megjelentette Evangéliumi Magyarázatait és Heltai Gáspár után imakönyvét. (Ebben az időben a könyvnyomtatás elsősorban vallásostárgyú könyvek kiadásával foglalkozott). Mind a kettőt magyar segítséggel. 1564-ben Brassóban jelent meg a Szertartáskönyv, 1570-ben Szegedi György énekes könyvének fordítása. 1582-ben Heltai Gáspár műve alapján jelent meg a Palia. Rákóczi György Gyulafehérváron létesített oláh nyomdát. Most már aztán egyre-másra jelennek meg az oláh könyvek, amiknek felsorolására helyünk sincs. Amikor Franz Josef Sulzer 1782-ben elkészítette a román irodalom bibliográfiáját (irodalmi művek jegyzékbe foglalása), kitűnt, hogy az értékes művek mind erdélyiek. Később Budapesten az Egyetemi Nyomda adott ki rengeteg román könyvet. Marinescu írja e nyomdáról: „Ez az intézmény valóságos jótétemény volt a románokra… Központjává lett ama román ifjaknak, akik Budapestre jöttek tanulni, valóságos tűzhelye lett a nemzeti ébredésnek, ahonnan a népre is a világosság sugarai ömlöttek.”

    Hosszú lenne elsorolni mindazokat az iskolákat, amiket az erdélyi fejedelmek az oláhok részére alapítottak és bőkezűen támogattak. Csak egyetlen adatot említek meg. 1745-ben Balázsfalván már román középiskola nyílt, míg Bukarestben csak hatvanhárom évvel későbben nyílt meg az első elemi iskola.

    1918-ban az első oláh megszálláskor több, mint 4000 iskola volt román nyelvű. 1918-ban a magyar állam 11,619.393 aranykorona segítséget nyújtott a román püspökségeknek. (Mai értékben kb. 4,000.000 – dollár.)

    A művelődési helyzet jellemzésére két románt idézek. Tace Jonescu írta (La caise rurale, 29. old.) „Nézzétek meg a magyarországi román parasztot, sokkal műveltebbek, sokkal erősebbek, mint a mieink.” Pancescu (Chestia Tarancasca, 83. old.): A romániai paraszt nem azért szegény, mert nincs földje, hanem azért, mert műveletlen és elhanyagolt. Lépjünk át a határon Magyarországba, azt látjuk, hogy ott a paraszt, akinek 5 hold földje van, jómódú.”

    Ez az igazság. Történelmi adatok egész tárháza bizonyítja a magyarok igazságát. Bárhol ellenkezőt hallotok, szálljatok bátran szembe az állításokkal s bizonyítsátok be a magyarság igazát.

    Mi magyarok most szétszóródtunk az egész világba, módunk van arra, hogy a magyarság igaz ügyének szószólói legyünk. Meg kell már végre szüntetni a fizetett újságírók és ügynökök hazug propagandáját. És hirdetni kell mindig és mindenütt a magyar igazságot! Az igazságot egy időre el lehet hallgattatni, különösen addig, míg a gonoszság cselekvői még élnek, de az ő kimúlásuk után, a komoly történelem kutatók felszínre hozzák az igazságot és ez nemzetünk igazságának a feltárását is jelenteni fogja. Csak bízzunk és dolgozzunk!

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf