Kur Géza: A szlovák és cseh kérdés

    Nézzük a szlovák kérdést!

    Amikor Nagy Károly frank király az avarokat a Rábáig visszaszorította Pannoniában, az elfoglalt területre bajorokat telepített. De ugyanakkor megkezdődött a szlávság beözönlése is. A betóduló szlávság az ott lakó hun ivadékokat és az avarokat igyekezett kiirtani. A számbelileg kevesebb turáni fajta Szombathely körüli területre tömörült össze, ahol sikeresebben védekezhetett a támadások ellen. De Molmir és Szvatopluk a „Nagy Morvabirodalom” megalapításáról álmodoztak s nem mondtak le az avar birodalom meghódításáról. Ez a törekvés Arnulf német őrgrófot is érintette, aki ügyes politikai számítással az őslakók rokonait, az etelközi magyarságot hívta a morva támadás ellen segítségül. A magyarok 892-ben betörtek Morvaországba, megverték a Dunántúlra betolakodott szlávokat és végigsarcolták Morvaországot.

    Palaczky, a csehek híres történetírója ezt mondja:

    „A magyarok betörése és megtelepedése Magyarországon, egyike azoknak az eseményeknek, amelyeknek a legsúlyosabb következményei voltak Európa történetében, a legnagyobb szerencsétlenség, ami a szlávságot évezredek folyamán érte. Amiatt, hogy a magyarok a kialakulóban levő szervezet szívébe behatoltak és azt szétzúzták, ezek a kilátások mindenkorra megsemmisültek. A nagy törzsnek még alig összefüggő tagjai újra elkülönültek, elidegenedtek egymástól, mivel a hatalmas idegen anyag elválasztotta őket térben is.”

    Világosan megmondja Palaczky, hogy a Nagy Morva birodalom csak tervben volt, az Encyclopedia Britanica (XI. kiadás, XIII. kötet) pedig megírja, hogy: ez az árnyékbirodalom a magyarok első támadására olyan tökéletesen összeomlott, hogy megérkezésük után tíz év múlva nyoma sem maradt.” Ez igazolja, hogy szlovák, azaz tót, csak elvétve maradt Hazánkban. A bevándorlás sokkal későbbi. Még Kálmán király is hospeseknek nevezi őket. A ma szlovákok által legsűrűbben lakott vármegyékbe a bevándorlás, a tatárjárás, mohácsi vész és a Habsburgok magyar irtása miatt történt. Az 1530-as évek elején az országba menekült több, mint százezer horvátot a királyi Magyarország vármegyéiben, vagyis a Felvidéken telepítették le. De jöttek morvák is és a vesztett fehérhegyi csata után nagy számban telepedtek le husziták. A Bécsből irányított vallásüldözések során sok faluból kiűzték a protestáns magyarokat, – hogy helyükre szláv katolikusokat telepítsenek. Így lettek színmagyar községek szlovákká, mint például: Turán Ődöge, Ürmény, Csornok, Szentmihályúr, Tököld, Kuralj stb. annak ellenére, hogy igen sok ezek közül több, mint ezer esztendővel az Árpádféle honfoglalás előtti időre vezetheti vissza magyar-rokon eredetét. A betelepedett szlávok a legutolsó magyar időkig megtartották eredeti nyelvüket, de nem vették át a magyart, viszont a környezetükben élő más jövevények nyelvét vették át. Ez is bizonyítja, hogy nem volt erőszakos magyarosítás. Ilyenek: Lengyelszálláson (Máramarosban) ruszinul, Tótszálláson (Szolnok-Doboka), Tótváradon (Arad), Alsótótfalu (Bihar), Kraszna tótfalu (Szilágy), Kolozstótfalu (Kolozs), Giródtótfalu (Szatmár) stb. románul beszélnek, így hálálván meg a magyaroktól kapott otthont és kenyeret. A külföldi tudatlan, félrevezetett, rosszakaratú vagy megfizetett hazug propagandával szemben kell-e ezeknél beszédesebb bizonyíték?

    Hosszadalmas lenne felsorolni mindazt, amit a magyarság a szlovákoknak adott. Iskolák, középiskolák, szociális és kulturális intézményekből éppen úgy kijutott a tótoknak is, mint a magyaroknak. Minden a magyar állam pénzéből és támogatásával.

    Már 1736-ban megjelent szlovákul a Margittay féle énekeskönyv, amit Debrecen városa saját költségén ajándékként kiadott olyan nagy számban, hogy: „minden tótnak jusson belőle.” 1739-ben pedig katolikus főpapok és főurak támogatásával alakult meg Nagyszombatban az első szlovák irodalmi társaság! Történt-e ilyen nemes cselekedet „Csehszlováki életében a magyarok felé?

    Hogy mi történt a két világháború között a magyarsággal Csehszlovákiában, azt minden ember tudja, még Nyugaton is, akik pedig ezt a rettenetességet Trianonban reánk szabadították és süketek a magyar panaszok meghallgatására s vakok a magyar szenvedés meglátására.

    De Hlinka András, a csehszlovák állam egyik tót megteremtője, a legnagyobb tót párt vezére is kénytelen volt leismerni 1925. július 4-i beszédében: „ezer esztendőt nem lehet elfelejteni s azért lobog mindnyájunk lelkében a magyar haza emléke, mert az ezer esztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt.”

    Nézzük a csehekkel való történelmi kapcsolatainkat.

    Nagyon régiek a magyar-cseh történeti kapcsolatok. A magyarok keresztény hitre térítésében cseh hittérítők: Adalbert prágai püspök, Asztrik pannonhalmi apát (családi nevén Radla), később kalocsai érsek, voltak a legismertebbek. Péter király Bratiszláv cseh herceget III. Hentik, német császár ellen segítette… Viszont IV. László királyunk Ottokár cseh királyt verte meg a Morvamezőn Habsburg Rudolf érdekében.

    És voltak rokoni kapcsolatok is: I. András magyar király felesége Adelhaid, II. Bratiszláv cseh király leánya volt.

    Az 1398. esztendőben lépett a nyilvánosság elé Husz János, akinek vallási tanai gyorsan terjedtek Hazánkban is.

    Adalbert király özvegye, Erzsébet, hogy utószülött fiának a trónt biztosítsa, Giskra cseh vezér segítségét kérte. Ekkor Giskra az ország északi részét megszállotta és ott valóságos kiskirályként uralkodott. Csapatai raboltak, pusztítottak s a cseheket gyűlöletessé tették a magyarok előtt. Véglegesen Mátyás király teremtett rendet, aki a cseheket kiverte az országból.

    A szerencsétlen II. Lajos király feleségének, a habsburgi leánynak környezetében is voltak csehek, sőt történelmi feljegyzés szerint a mohácsi ütközetből menekülő királyt is egy cseh udvaronc szúrta le a Habsburgok érdekében.

    A protestánsok üldözése idejében előbb Bocskai István, később Bethlen Gábor fegyveres erővel sietett a cseh protestánsok segítésére. Amikor pedig Miksa bajor herceg a fehérhegyi csatában tönkreverte a cseh csapatokat, a menekülők közül, igen sokat Magyarország fogadott be. Egy részüket Alvinczen telepítette le Bethlen, a többieknek 32 falut adományozott, ahová lelkészeikkel együtt letelepedtek.

    Rákóczi szabadságharca idején egy Valesius János nevű cseh férfi a debreceni református teológián képeztette ki magát azon számítással, hogy ha a szabadságharc győz, a csehek is vallásszabadságot nyerhessenek, mint szervezett egyház. A szabadságharc bukása után Vaesius Magyarországon maradt s innen gondozta a cseh határterületeken levő „szomjúhozó lelkeket”. Fennmaradt leveleiben igen nagy hálával és köszönettel emlékezik meg a magyarokról, akik a szegény „cseh árvának” felvették a gondját.

    II. József Türelmi Rendelete után újjáéledt a cseh protestáns egyház. Papjaik nem lévén, Magyarországból ment át 87 fiatal, lelkes, magyar pap, hogy segítsen a cseh protestánsokat talpra állítani, megszervezni.

    Hogy milyen lehetett a helyzet s a csehek hogyan köszönték meg önfeláldozó munkájukat, arra példa az egyik ilyen lelkész: Végh János emlékirata, amiben többek között azt írja: „Egyetlen jó nevelésű és érzésű magyar hazámfiának sem javaslom, sőt testámentumomban meghagyom, Csehországba papnak senki, soha többé ne jöjjön. Csehország csak cseheknek való…” Ezután nem is mentek magyar papok Csehországba, de cseh fiatalok még mindig jöttek Magyarországra tanulni és a magyar egyházak súlyos pénzekkel és adományokkal támogatták a csehországi gyülekezeteket, akkor, amikor azokat az összegeket Hazánkban is hasznosan lehetett volna felhasználni.

    Az 1848-as szabadsághullámok érintették a cseheket, de miután forradalmukat leverték a császár „hűségére” (!) tértek és segítették a kamarillát Magyarország leigázásában. A Bach korszaknak ők voltak a leggyűlöletesebb kiszolgálói.

    Ausztria, Németország és más nyugati államok is tele vannak szláv származású családokkal, amit családi neveikről azonnal megállapíthatunk. Van közöttük államférfi (miniszter, képviselő), művész, sportoló, de ezek közül egy sincs, aki beszélné ősei nyelvét!!! Hogyan állíthatja a valóság láttára egy józan eszű külföldi, hogy mi elnemzetlenítettük a bevándorló idegeneket?

    Magyarország készségesen, két kézzel adott mindig segítséget a bevándorlóknak, még magától is megvonva a segítség összegét, sőt emberanyagát. De segített a szomszédos államokon is, amint éppen a csehek példája mutatja.

    S mi volt erre a válasz? A legmagasabb fokú magyar üldözés, sőt még a szlovákok üldözése is.

    A második világháború után a magyar üldözése egy úgynevezett munkadekrétumot használtak fel. A dekrétum szerint közmunkára kötelezhető minden 15–55 éves férfi és minden 18–45 éves nő. Ezt a dekrétumot azonban a magyarokkal szemben egészen másként hajtották végre. Például erre – a többi között a 10.000 lakosú színmagyar Somorja esete. A községet váratlanul katonai és csendőri alakulatok zárták körül, hogy senki se ki se be-ne mehessen. Teherautókkal az állomásra hurcolták az egész lakosságot. Aki ellenszegült azt meztelenre vetkőztetve elverték aztán megkötözve – igen sokszor dróttal – feldobták az autókba és a vagonokba. Ez a magyarázata annak, hogy miért volt olyan sok bekötözött-fejű férfi a deportáltak között. Aki ellenszegült azokat agyonlőtték, de előbb megkínozták. És hogy ez így volt, az nem propaganda, hanem a „Krestanska Revue” című protestáns cseh egyházi lapban Mirejovszky János cseh protestáns lelkész is megírta az 1947. évi júniusi számban: „Beszéltem a magyarokkal” című cikkében.

    Nyugat ma még vak a magyar igazsággal szemben, és süket a magyar panaszok befogadására. De el kell jönnie annak az időnek, amit a felvidéki magyarság így fejez ki, hogy: „az igazság mégis győzni fog!”

    Istenre, a becsületre és az igazságra támaszkodva, tántoríthatatlan hittel várja ezt minden igaz magyar!

    E rövid történeti összefoglaló bizonyítja, hogy a cseheknek a magyar Felvidékhez semmi néven nevezhető jogalapja, vagy történelmi joga nem volt s azt egyedül a békekonferencia résztvevőinek tudatlansága és igazságtalansága juttatta a tótokkal hamis egyezségre lépett új államalakulatnak: Csehszlovákiának. 

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf