Pataky Mária: A ruszin lélek és a ruszin zene

Halkan harangozó gyermekkori emlékeket idézünk. A munkácsi, ungvári vásárokat, a mély kék és ujjongó piros színekbe öltöztetet fogadalmi gyertyákat, amint ott lótnak a vásári bódék oldalán, a különös és meseszerű falusi rután húsvétokat, amikor megcsókolják egymást a hívők, mert feltámadt Krisztus! Idézzük ezeket a hegyi embereket, emlékezzünk rájuk, amint vonulnak a kék ruhás Szűz Mária fájdalmasan mosolygó arcképe, fehér zászlaja alatt a munkácsi zárdába, vagy a máriapócsi kegyképhez, átszellemült lobogással szívükben és naiv dallamokkal ajkukon s látjuk mulatozni őket ki-kirobbanó kedvükben, falusi összejöveteleiken.

    Az egyes népek személyes, egyéni életet is élnek. Személyes életükben külön stílusuk van, ezt a stílust pedig szellemük adja. Ma már tudjuk ezt tanulmányozzuk is egymás személyes életének háttereit azért, mert új európai látásunkba fel akarunk venni minden bennünket kiegészítő és rokon, de más árnyalatú színt és hangot is. Ezért vizsgáljuk most a ruszin lelket és a ruszin zenét, mely annak hangokba való átömlése.

    A ruszin nem a külsőségek embere. Befelé fordított szeme van. Az ő számára ez az egész élet, amely körülötte nyüzsög, dalainak tárgya; a tengerszemekben fickándozó piros pettyű pisztráng, a mély zöld havasi pázsitban meghúzódó szemérmes páfrány, Olena és Jurku szívszaggató szerelme: mély titokzatos erőket gomolygat. A ruszin érzi, hogy az ős sorsa és minden teremtménye sorsa egy világ és emberfeletti egységbe tartozik és az egészet valami misztikus nagy hatalom igazgatja. Az ő szemében a falusi bádog Krisztuskereszt élő jelképe ennek a titokzatos erőnek és hitvallóan érzi, hogy húsvétkor az isteni szeretet, maga a Krisztus ébredt fel halottaiból. A ruszin elsősorban vallásos lélek; legjobban szereti a reszkető arany csillagokkal teleszórt, mély kék egű tájat, a saját hideg havasi éjszakáit. A szemléletnek ezt a csillagokat, fákat, embereket, állatokat egybefoglaló látását, ezt a kozmikus látást, az egyszerűbb életet élő népeknél mindenütt megtalálhatjuk, de a ruszin nép lelkében ezt a szemléleti formát sajátságosan naiv, különösképpen mély érzelemvilág kíséri. A vallásos ruszin például valóságosan átérzi azt az örömöt, hogy a kis Jézus minden karácsonykor megszületik, de naiv örömében nem felejtkezik meg arról, hogy ezt nála szokatlan bő lakomázással ne ünnepelje meg, – és hozzá ezt a tulajdonképpen fizikai folyamatot vallásos cselekménynek ne érezze. Így folyik össze nála minden zökkenő nélkül a lelkiség láthatatlan gesztusa a külső élet egészen más természetű dolgaival, hiszen a lelkiség csapott át a fizikai tények gátján keresztül. Ugyanezt a lelkiséget figyelhetjük meg közösségi érzésében, mely természetesen más népben is megvan. Nála azonban ez a közösségi érzés elsősorban kelet-európai, mondhatnók orosz jelenség és itt sem magasra nyúló külső eredményekre törekszik, de a meglevő anyagi és szellemi értékek testvéries élvezésére. Szociális életének iránya ilyenformán nem felfelé mutat, de szélességi irányban. Már csak azért sem lehet valaki nagyon gazdag közülük, még ha a mostoha természeti körülmények meg is engednék ezt, mert azt tartják természetesnek, hogy akinek van, testvéreinek bőségesen juttasson. Ilyenformán vendégszeretetük sem a házigazda hiúságán, de ezen a misztikus testvéri együttérzésen alapszik.

    A ruszin mély vallásos áhítata közös vallási gyakorlataikban, szóval a testvéri közösségben nyilatkozik meg legjobban. Aki részt vett valaha egy ruszin húsvéti ünnepen, annak igazán lehet arról fogalma, mit jelent egy nagy vallásos szimbólumnak közös átélése. Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt! (Hrestas vasz Hrest! Va esztennu vasz Hrest!) Húsvéttól kezdve így köszöntik egymást a hívők egy bizonyos egyházi időtartamig.

    Vallásosság és mély közösségi érzés jellemzi legjobban a ruszin nép szellemét. Milyen tényezők alakítják valamely nép lelkiségét, szellemét? Kétségen kívül a vér is elhatározó szerepet játszik, de épp oly döntően esik latba valamely nép szellemének kialakulásánál a táj, a vidék. Minden, ami ösztönös, kétségtelenül a vértől függ; a táj, a vidék pedig az őslakosságban bizonyos egyforma lelkeket hoz létre, bármilyen fajhoz tartozzanak is azok. Erre a lélektani alaprétegre rakódnak le a történelmi, kulturális, szociális befolyások. A ruszin nép mai kárpátaljai lakóhelyére a tatárjárás óta kezdett beszivárogni és ezidőtől kezdve természetesen a legújabb időkig elsősorban magyar történelmi és kulturális befolyások alatt állott. Az Erdős Kárpátok alja azonfelül az odatartozó magyarban, ruszinban egy sokban közös vonású embertípust termelhetett ki, melyben szerencsésen keveredett a két nép több kiváló tulajdonsága. A magyar keveredésből származó vonások a szelíd szláv lélekbe bizonyos erőteljességet, turáni keménységet s katonai lelkületet vegyítenek.

    A ruszin nép lelkiségének minden rezdülését természetes népművészete mutatja legjobban és népművészetéből is elsősorban a népdalkincse. A ruszin és a magyar népi dallamokról Bartók Béla, legnagyobb folklór tudósunk, nemrégiben tartott rádióelőadásában szó szerint ezeket mondta:

    „A ruszinok elsősorban az elmúlt félszázadban vettek át tömegesebben új magyar népi dallamokat. 1923-ban megjelent egy kisebb ruszin népdalgyűjtemény a kárpátaljai ruszinok területéről, 1929-ben egy nagyobb a Kárpátok északi lejtőjén levő, tehát galíciai területről. Mind a kettőt egy kiváló ukrán tudós, Philaret Kolossa gyűjtötte még a háború előtt. Az egyiknek 153 dallamából 63, tehát több mint 40 %-a: magyar eredetű dallam. A másiknak, a galíciai gyűjteménynek 817 dallama közül 149, vagyis majdnem 20% magyar származású, vagyis magyar hatás alatt keletkezett dallam.

    Próbáljuk most megvizsgálni – folytatja Bartók – milyen tényezők okozhatták azt, hogy az új magyar dallamok ekkora nagy hatást gyakoroltak a szlovákokra és a ruszinokra.

    Először is: maguknak a dallamoknak pattogó, igazán talp alá való ritmusa, áttekinthető egyszerűsége, dallamvonaluk frissessége, hogy úgy mondjam: modernsége lehetett a fő ok, a conditio sine qua non. Azután nagy része lehetett az elterjedésben annak, hogy a régi Magyarország területén lakó népek együtt katonáskodtak. Hiszen még magán a magyar nyelvterületen is éppen a katonaéletnek lehetett igen nagy szerepe abban, hogy egy-egy felkapott új nóta villámgyorsan terjedt el mindenütt, ahol csak magyarok laktak. Egyébként valószínű az is, hogy a cigány muzsikusok is elősegítették a magyar nyelvhatáron túli terjesztést. És végül a következő körülmény is közrejátszhatott: közismert dolog, hogy háború előtt és háború végeztéig nagyon sok szlovák és ruszin mezőgazdasági munkás nyaranta az Alföldre szegődött summásnak. Nyilván ez is elősegítette a dallamok átvételét. Persze mindezeken az okokon kívül valamilyen praedisposítiót, valamilyen lelki rokonságot is kell feltételeznünk a magyar, illetve a szlovák-ruszin falvak népe közt.”

    Bartók megállapításai után, – akinek mintegy 80 darabra menő még háború előtti gyűjtése van ruszin dallamokból, – világosan látszik, hogy nagyarányú kölcsönhatásról beszélhetünk magyar és ruszin népzene között. A kölcsönhatás könnyen magyarázható. Az első alkalom volt erre – amit Bartók is kiemel – a közös katonáskodás, mely földrajzilag is összehozta a ruszinokat és magyarokat, még ha nem éltek is egyébként vegyes lakosságú vidékeken. Gyakori eset volt, hogy Petru vagy Jurku Nyíregyházán, Szatmáron vagy Munkácson ette a prófuntot. Ugyanez történt a magyar legénnyel, ha az ezrede erre a vidékre került. Azután a ruszinok, akárcsak a szlovákok, le-lejárogattak a nagy háború előtt az Alföldre aratni s ilyenkor nagyban cserélgették a nótákat, sok magyar nótát felszedtek, átalakítottak s viszont az övékből nem egyet nálunk hagytak.

    A ruszin magyar népzenei kölcsönhatást illető eső érdekes mozzanatot annál a kérdésnél találjuk, volt-e a ruszinok jellemző tánczenéje a kolomejka, melynek ismert és kiadott Bartók szerint feltűnően egyeznek a magyar kanásznóta dallamokkal, még pedig különösen 30 magyar kanásznóta változattal. Magyar kanásznóta azonban a magyar dallamanyagban sok van, úgy, hogy ez a 30 ízben kimutatható ruszin dalhatás aránylag nem jelent valami nagy befolyást. Nagyobb jelentőséget nyer a kérdés, ha irányadónak Bartók Béla hipotézisét fogadjuk el, aki azt mondja, hogy érzése szerint, a kanásznóták a ruszin kolomejkák hatása alatt keletkeztek, viszont valószínű az is, hogy a kanásznóták dallamaiból fejlődött ki az ú. n. verbunkos zene. Ezt főképp a régebbi s nyugat-európai valamint cigányhatás alá nem került, továbbá a mezőségi románoknál fennmaradt verbunkos dallamok bizonyítják. Ebben a tényben természetesen nagy perspektíva nyílik, mert ha az új magyar népi dallam a verbunkos dallamok hatása alatt fejlődött ki, akkor a ruszin hatás is az új magyar népi zenében legalább is az első – bár nézetünk szerint inkább csak fejlődéstörténeti szempontból értékelhető – alapbefolyások közé tartozik.

    Ha az új magyar népi dallamok tudományos tárgyalása még nincs is kimerítve, annyi bizonyos, hogy az új magyar dallamok száma a magyar nyelvterületen ezrekre, szlovák és ruszin nyelvterülten viszont néha torzított vagy fordított szöveggel százakra rúg. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy a ruszinok népzenéje a múlt század végéig és a század elején éppen az új magyar népi dallamok befolyása alá került nemcsak az ottani, hanem a galíciai ruszin területeken is. Az új magyar népi dallamoknak olyan torzított, csonkolt alakulatai, mint ahogy azok az átvevő népek, így a ruszinok ajkán is élnek, magyarok között igen ritkák. Philaret Kolessa gyűjteményében vannak magyar származású dalok, melyek egyetlen egy sorra csonkultak. Határozott magyar befolyást mutat továbbá az a jelenség, hogy az átvett dallamok végén torzított magyar refrének vannak, pl. „csárdás spiceki golombom”, vagy az ugyancsak Bartók által megfigyelt „kiszom galom kis angyalom” – a „három bokor saláta kisangyalom” közismert dallamával. Ezeket a torzított, de mégis magyar nyelvű szövegeket sokszor a rutén dal közepén is meg lehet találni. Azonkívül nagyon sok olyan népies magyar műdalt is átvettek a ruszinok, amelyek nálunk még ma is népszerűek és amelyek szerzőit nagyrészt ismerjük. (Ugyanígy vehettek át aránylag kisebb számban ukrán népies műdalokat is.)

    Vannak olyan ruszin népdalok, melyek magyarosak, magyar befolyást mutatnak, pontozott ritmust, új magyar dallamvezetést és a zene magyarosságán kívül esetleg magyaros vagy magyar vonatkozású szövetet. A magyar történelem egyes korszakait híven végigszenvedték a ruszinok s ezt különösen a szövegekből láthatjuk. Ilyenformán vannak ruszin kurucdalok is. A magyar szabadságharc, valamint Kossuth Lajos személye is szerepet játszik népköltészetükben, illetőleg népdalszövegeikben.

    A ruszin-magyar népzenei kapcsolatok vizsgálgatása közben tehát rájövünk arra a mind világosabbá váló igazságra, hogy az esetleges rokonságon kívül a szomszéd népek történetük folyamán olyan lelki kapcsolatokba is kerülnek, melyek új vonásokkal gazdagítják egymás lelkiségét. A ruszin dalok lelkisége, ha egyszerűbb is és nem mutatja a fantáziának azt a csapongását, mint a magyaré, éppen olyan mély, végtelenségi kapcsolatai talán még erősebbek s a kettőnek egymásra való hatása a leggyümölcsözőbb.

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf