Karlócán jártunk – Jóna Dávid írása

karlócaÚj Vidéken jártunk, onnan látogattunk el a szerémségi településére, Karlócára. A karlócai békeszerződést 1699. január 26-án írták alá. A béke a habsburg–török háborút zárta le, számunkra, magyarok számára, a 150 éves török uralom végére tett pontot. Nagyjából ezt tudtuk a történelem tankönyvünkből - jobb esetben.

    A szállásadónk mesélte, hogy a békekötés faházának egy bejárata volt, na, de ki menjem be előbb? Lebontották és építettek helyette egy két bejáratú építményt. A közvetítéssel megbízott angol és a holland követ viszont nem mehetett be az egyik illetve a másik bejáraton, hisz az elköteleződést mutatna valamely oldal mellett, így az építményt ismét lebontották, és egy négy bejáratút húztak fel helyette. Ez a történet arra késztetett, hogy utána olvassak és elmeséljem a karlócai béke körülményeit: az utászok a hadmérnökök irányításával három sátorvárost építettek egymástól félóra járásnyira: egyet a keresztény államok küldöttei, egyet a török delegáció, egyet pedig a közvetítő tengeri hatalmak részére, itt állt a tárgyalásoknak helyet adó hatalmas fabarakk is. Az eseményt eredetileg háromhetesre tervezték, ám a felmerült nehézségek miatt végül majd három hónapig tárgyaltak. Időközben a tél is beköszöntött Karlócára, s a kíméletlen időjárás miatt a személyzet több tagja megfagyott.

    Az aláírók az Oszmán Birodalom, valamint a Habsburg Monarchiát, a lengyel–litván államot, a Velencei Köztársaságot és Oroszországot is magában foglaló Szent Liga voltak. Az oszmánok átengedték az osztrákoknak Magyarország nagy részét, Erdélyt és Szlavóniát, de például a Temesköz török kézen maradt. A béke kidolgozásában, s magán a békekötés eseményén sem vettek részt magyar politikusok, diplomaták, pedig az 1681. évi soproni országgyűlés törvénnyel kötelezte erre Lipót királyt.

    Az a tény, hogy a szultán nemzetközi szerződésben ismerte el e területek elvesztését, meghökkentő újdonságot jelentett az európai közvélemény számára. Addig a Fényes Porta sohasem kötött úgy békét, hogy területekről mondott volna le – már csak azért sem, mert ezt a muszlim vallás törvényei tiltották. Ahol egyszer a próféta neve elhangzott az igazhitűek pénteki imájában, azt a területet többé nem volt szabad a ”gyaurok” kezére adni. A katonai vereségek azonban rákényszerítették a szultánt, hogy a mohamedán vallás előírásait figyelmen kívül hagyja.

    A szerződés aláírása után kitárták a tanácskozás színhelyéül szolgáló faház négy égtáj felé néző ablakait és ajtajait, hogy a szél a világ minden része felé hírét vigye az egyezségnek. A két közeli végvár, a török Belgrád és a császári kézen lévő Pétervárad díszlövésekkel tudatta a közelben táborozó csapatokkal, hogy elérkezett a békesség ideje.

    Előzményeit is mesélem: 1683-ban a török már Bécset ostromolta. Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly császári hadvezér egyesített serege azonban szétverte a császárvárost fenyegető oszmán hadat. 1686-ban a keresztények visszafoglalták Buda várát, és Lipót császár tábornokai hamarosan már a Balkánon harcoltak. 1688-ban azonban XIV. Lajos francia király, aki félt a Habsburg Birodalom túlzott megerősödésétől, a Rajnánál hátba támadta addigi szövetségesét, így megoszlott az osztrák haderő. A császári sereg zseniális hadvezére, Savoyai Jenő (lovas szobra a Budai Várban, a királyi palota a Dunára néző oldalán található) azonban rajtaütött a törökökön, amikor azok Zentánál éppen átkeltek a Tiszán. Az ütközetben az oszmán katonák nagy része elesett vagy vízbe fulladt, a csatatéren maradt a nagyvezír is. A zentai csata után mind a császár, mind a szultán kész volt a békekötésre.

    A francia diplomácia természetesen arra törekedett, hogy további háborúra ösztönözze az Oszmán Birodalmat, de tanácsai egyre kevésbé találtak meghallgatásra a szultáni szerájban.

    A császár követe Wolfgang von Öttingen gróf volt, akinek kinevezése meglepetést, sőt derültséget váltott ki a bécsi diplomáciai körökben, mert semmiféle diplomáciai tapasztalattal vagy képességgel nem rendelkezett, kimondottan műveletlen volt, és a tárgyalások nyelvét, az olaszt sem beszélte. A gróf kinevezésének – miként egész karrierjének – az volt a titka, hogy Lipót császár gyerekkori játszótársaként felnőttkorában is a császár bizalmasa maradt. Nincs új a nap alatt.

    A Habsburg Birodalom másik követe, Leopold Schlick ismerte a török hadszínteret, 1686-ban, Buda ostromakor meg is sebesült. Érdekesség, hogy négy évvel a békekötés után Lipót őt nevezte ki a magyarországi csapatok főparancsnokává, így a Rákóczi-szabadságharc kezdeti viharos korszakában az ő vezetése alatt szenvedték el csúfos kudarcaikat a ”labancok”. A Tenkes kapitánya sokunkban szép emlék (ha nem is Zenta, hanem Zenthe Ferenc volt a főszereplő…).

    Gondot jelentett azonban a békekonferencia színhelyének kiválasztása. A császár Bécset javasolta, egy időre Debrecen is felmerült, de a szultán ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgyalások török földön folyjanak, így az oszmán kézen maradt terület északi határán kerestek alkalmas helyet. Ez a vidék azonban az előző évek állandósult harcaiban szinte teljesen elpusztult. Végül a két birodalom egy-egy végvára, a császári Pétervárad és a török Belgrád között félúton, a szó szoros értelmében a senki földjén, egy romokban heverő falunál, Karlócánál jelölték ki a békekonferencia színhelyét. Így kellett történelemből mindannyiunknak megtanulni Karlóca nevét.

    A békekötés egyik vitatott pontja Thököly Imre volt, akit a törökök nem adtak ki, s végül – feleségével, Zrínyi Ilonával – a kis-ázsiai Nikodémiában élhetett tisztes, de jól őrzött száműzetésben egészen 1705-ben bekövetkezett haláláig. Ahogy később Rákóczit sem.

    Az írás, Tóth István György Rubiconban megjelent cikkére támaszkodik.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf