Merre tovább Kárpátalja?! I. rész

A trianoni békediktátum szennye máig mérgezi a magyarság, főképpen az elszakított területek magyarságának életét. Most, a XXI. század első évtizedeiben is világosan látszik, hogy mennyire hátsó politikai szándékok és nem pedig az annyiszor hivatkozott Wilson amerikai elnöknek titulált állítás, a „népek önrendelkezési joga” arányította a hazánkra kétszer is ráerőltetett [trianoni és párizsi] „békét”. A kárpátaljai magyarok és a hazánkhoz mindig kötődő, hűséges ruszinok beolvasztási kísérlete, el-szlávosítása, el-ukránosítása egyre erőszakosabb kereteket ölt. Nemcsak a Porosenko elnök által aláírt új nyelvtörvény miatt készült ez az összeállítás, hanem az utóbbi évek, évtizedek történései miatt is. Ebben természetesen fel fogjuk sorolni a rendszerváltás óta regnáló „politikai elit” hazaárulással felérő tehetetlenségét, megalkuvását, hazudozásait és külpolitikai baklövéseinek megjelenítését. Jellemző, és ez csak egy adalék, hogy az utódállamok, hogy állnak hozzá a magyar kérdéshez. Erre legjobb példa a székely autonómiakövetelések nyomán Klaus Johannis román államfő ezen megnyilatkozása: „Azt kérem a Szociáldemokrata Párttól, hogy oldja meg a problémát, amit ő maga hozott létre. Ugyanakkor felszólítom, hogy ne tegyen alku tárgyává olyan dolgokat, amiről nem lehet tárgyalni. Például ne tárgyaljon semmiféle etnikai alapon szervezett autonómiáról. Vannak dolgok, amelyek nemkívánatosak Romániában…” Érdekes módon az európai unió és a nyugati államok liberális demokratái, akik naponta zokognak és nemtelen módon erőszakoskodnak a harmadik világ idecsábított migránsai emberi jogaiért, ezt a mondatot, egy kisebbségbe szorított nemzetrész természetes jogait csorbító mondatot, érdekes módon meg sem hallották! Jó példa ez a folyamatosan alkalmazott kettős mércére, amellyel a magyarságot immár évtizedek óta mérik. A trianoni szétszakítatás előtt „Kárpátalja” mint fogalmi egység nem létezett, Bereg, Máramaros, Ung és Ugocsa királyi vármegyék területén jött „létre”. Az ezernyolcszázas évek végén ezek a területek az akkori újsághírekbe főleg a galíciai zsidók fokozott beszivárgásával- bevándorlásával, az ide letelepedtek uzsoraügyeivel, illetve az elzsidósodás ellen minden eszközzel harcoló Istóczy Győző ügyvéd, országgyűlési képviselő, az Országos Antiszemita Párt alapítója felszólalásai nyomán vált hírré.

*

E dolgozat első részében felidézzük az I. világégés végétől a második világháború végéig történteket, különös és sanyarú hányattatásának évtizedeit az elszakítás óta:

 

Kronológia a két világháború közti eseményekről [1919-1944]

1919. március 27. – A kárpátaljai magyar sajtó első mártírja, Pós Alajos, akit Ungváron a cseh katonák gyilkoltak meg.
április 5. – A Ruszin Népbiztosság elrendeli a beregi, a máramarosi és az ungi ruszin körzeti tanácsok megszervezését.
április 7. – Helyi tanácsválasztások. A tanácsokat hivatalos lista alapján 6 hónapra választják.
április 9. – A csehszlovák csapatok támadnak Perecsénynél [Ung megye]. A magyar Vörös Hadsereg a támadást visszaveri. A Ruszin Népbiztosság elrendeli a Ruszin Vörös Gárda felállítását.
április 12. – A Ruszin Népbiztosság közzéteszi Kárpátalja [Ruszin Krajna] alkotmánytervezetét.
április 21. – A román hadsereg a Huszt-Szatmárnémeti-Nagykároly-Arad vonalról indít újabb támadást.
április 22. – A csehszlovák Ungvárnál támadásba indul délnyugati irányban a Magyar Tanácsköztársaság ellen.
április 30. – A románok betörnek Munkácsra.
május 8. – Felsőbb parancsra [statárium volt] összeült az eperjesi, az ungvári és a huszti Ruszin Nemzeti Tanácsok delegációja Ungváron. Központi Nemzeti Tanácsba egyesültek és kimondták Kárpátaljának [Ungvár fővárossal együtt] Csehszlovákiához való „önkéntes” csatlakozását. A delegáció határozata 14 pontból állott, amelyek közül a legfontosabb az 1. számú kimondta: „…a ruszinok a Cseh-Szlovák-Ruszin köztársaságban független államot alkotnak.”
július 23. – A beregszászi gimnázium tanári kara a csehszlovák csapatok parancsnoka előtt a vármegyeháza nagytermében a többi tisztviselővel együtt leteszi a hűségesküt a Csehszlovák Köztársaságnak. Ennek alapján a katonai parancsnok engedélyezi az intézet további működését.
július 26. – Megkezdődik a Vörös Hadsereg visszavonulása a tiszai fronton. A csehszlovák hadsereg – válaszul arra, hogy a Vörös Hadsereg július 25-én bombázta Csapot [Ung vármegye] – megszállja a július 1-én létesített felvidéki semleges zónát.
szeptember 10. – Kárpátaljára és Ungvárra vonatkozó végleges döntést hoztak Saint Germain en Layenben. A szövetkezett főhatalmak Csehszlovákia között létrejött megállapodás Saint Germain-i békeszerződés néven ismeretes. E békeszerződés 10., 11., 12., 13., cikkelyei vonatkoztak Kárpátaljára és Ungvárra. Ennek leglényegesebb részei: „A Csehszlovák állam kötelezi magát az állam egységével megegyező legmesszebbmenőbb önkormányzattal felruházni Podkarpatszka Ruszt.” (Mindezt 10 év alatt kellett volna bevezetni. Az ígért önkormányzatból azonban semmit sem valósítottak meg, az autonómiát elsikkasztották.)
szeptember folyamán. – A csehszlovák kormányzat Ungváron megszüntette az összes magyar nyelvű középiskolát.
őszén.Az Amerikából Ungvárra érkezett Zsatkovics vette át Kárpátalja kormányzását, azonban – miután látta a csehszlovák kormányzatnak az autonómia bevezetése körüli szemfényvesztését – rövid idő múlva visszautazott Amerikába.
Az év folyamán. – Az ungvári Gyöngyössi Irodalmi Társaság a magyar szellemi ellenállás egyik góca. Mivel nem változtatta meg programját, a csehszlovák hatóságok felfüggesztették tevékenységét.

1920. január 31. – Megjelenik az ungvári Munkás Újság első száma.
február 29. – Az ungvári tanügyi referens a beregszászi gimnázium tanárait elbocsátotta az állami szolgálatból.
március 30. – A román csapatok befejezik a Tiszántúl kiürítését.
június 4. – Aláírják a Magyarországgal kötött békeszerződést a versailles-i Kis-Trianon-palotában, amely törvényesítette Nyugat-Magyarország, Felvidék, Erdély, Délvidék és Horvátország elszakítását.
augusztus 3. – Ruszinszkói Magyar Hírlap címmel napilap indul Ungváron. Felelős szerkesztője dr. Zombory Dezső. Az újság a Ruszinszkói Magyar Jogpárt szócsöve.
szeptemberétől – Ungváron az elemi népiskolákban – a Drugeth téri szlovák iskola magyar tagozatát, valamint a három római katolikus és egy református magyar elemit kivéve – a mindenütt csehül, ruszinul, szlovákul folyt a tanítás. Ezekben összesen 1161 magyar gyermek tanult. Az iskolaügyi bizottság Ungváron csupán egy magyar polgári iskola megnyitását engedélyezte, de csak mint az orosz nyelvű polgári iskola párhuzamos magyar tagozatát.
november 30. – Az ungvári magyar Kaszinóban megalakult a Ruszinszkói Magyar Párszövetség, létrehozója dr. Korláth Endre földbirtokos.
december 7. – Országos értekezlet nyílik Ótátrafüreden, amelyre a kárpátaljai magyar pártok vezetői is hivatalosak voltak.
Az év végén. – Ettől az évtől kezdve végrehajtott földreformból kihagyták a nincstelen magyar parasztságot, a színmagyar falvakba és a sík vidékre hegylakó ruszin családokat telepítettek.

1921. január 15. – „Magyar nap” Beregszászon. Az esemény nem más, mint a kárpátaljai magyar pártok teaestélye, amelyen dr. Korláth Endre ügyvezető, Egry Ferenc elnök, Isaak Imre titkár és mások vettek részt. Hasonló rendezvényre került sor később Nagyszőlősön, Huszton, Visken, Técsőn és Rahón.
február 15. – Az e napon tartott népszámlálás adatai szerint a Csehszlovákiában élő magyarok száma 754 774.
február 22. – Az ungvári Kaszinóban megtartják az Országos Magyar Kisgazda, Földmunkás és Kisiparos Párt alakuló ülését.
március 9. – Dr. Franhenberger miniszteri tanácsos, a magyar-szláv közeledési kísérlet vezetője a politikai pártok irányítóit tanácskozásra hívta össze.
áprilisa – Munkácson megindul a Keleti Újság című lap, amely később az egyik legnagyobb gátja a magyar kisebbségi önvédelmi harcnak.
május 4. – A kárpátaljai magyarság küldöttsége – 127 községi szervezet 250 tagja – különvonattal utazott fel Prágába, hogy a kisebbségi magyarság sérelmeit tartalmazó memorandumot átadja a köztársasági elnöknek. A küldöttséget T. G. Masaryk elnök nem fogadta.
május 20. – Ezen a napon jelent meg először a Munkás Újság, mint a Csehszlovák Országrészi Kommunista Párt ruszinszkói kerületének hivatalos lapja.
december 7. – Engedélyezik Ruszinszkó őslakóssága Autonóm Pártjának a működését, amely tagja lett a pártszövetségnek, de önálló tevékenységet nem fejthetett ki.
Az év folyamán. – Az évi népszámláláskor külön nemzetiségnek tüntették fel a 80 ezer kárpátaljai zsidót. Ez károsan hatott a magyar kisebbségre, ugyanis a csehszlovák hatóságok csak ott ismerték el az anyanyelv használatának jogát, ahol a nemzetiség lélekszámának aránya elérte a 20 százalékot.
1921-es statisztika szerint Kárpátalja lakosságának 61,9% ukrán,[valójában nagyobbrészt ruszin és hucol nemzetiségű] 16,8% magyar, 13,2% zsidó, 3,2% cseh és szlovák, 3,5% egyéb.
Megjelent Simon Menyhért „Hitetlenek testvérisége” verseskötete.
Munkácson megalakult a Művészklub, amely erőteljes elindulást jelentett Kárpátalja képzőművészetében. Tagjai: Beregi Sámuel, Boksay József, Erdélyi Béla, Virág Gyula. Az akkor még fiatal festők közül az arcképfestészetben kitűnő Beregi Sámuel és a dekoratív templomfestő Virág gyula voltak az egyesület elismert vezetői.

1922. április 27. – Kárpátalján kihirdették a statárium és a sajtócenzúra megszüntetését.
július 2. – Az Országos Keresztényszocialista Párt zászlóavatási ünnepsége Ungváron.
július 5. – Ettől a naptól kezdve a Ruszinszkói Magyar Hírlap a kárpátaljai pártszövetség hivatalos lapja, az Ungvári Közlöny pedig a Magyar Jogpárt hivatalos lapjává alakult át. Ugyanakkor a Határszéli Újság a keresztényszocialista párt újságja lett.
július 9. – A Kisgazdapárt zászlóavatása Beregszászon.
július 26. – A trianoni békeszerződéssel kapcsolatban dr. Korláth Endre szózatot intézett a „Ruszinszkóba zárt magyar nemzethez”.

1922. ősze. – Kassán megalakult a Kazinczy Társaság, amelynek célja a csehszlovákiai magyar irodalmi élet összefogása.
november 4. – Az ungvári rendőrkapitányság betiltotta a Ruszinszkói Magyar Jogpárt működését és hivatalos lapját, az Ungvári Közlönyt.
november 19. – A Kisgazdapárt nagyszőlősi pártgyűlését a rendőrség feloszlatta.
december 31. – 1913. január 1. – Ungvár magyarság megünnepelte Petőfi Sándor születésének 100-ik évfordulóját. Ebből az alkalomból Mécs László a városi színházban előadta Szellemidézés című, Petőfihez írott költeményét.
Az év folyamán. – Megjelent a Ruszinszkói Almanach, György Ferenc: Napisten ölén [versek, karcolatok, színdarabok] és Simon Menyhért: Emberhez szent utunk [versek] c. könyvek.

1923. január 1. – Nagyszabású műsoros előadás Petőfi életútjáról és jelentőségéről az ungvári Mozaik kultúregyesület rendezésében.
március 22. – A csehszlovák megszállás esztendejében Kárpátalja területére eső 12 egyházközség – a Szlovenszkón maradó Ung-vidékitől külön válva – Kárpátaljai Ungi Református Egyházmegye néven önálló egyházmegyévé szerveződött, és beolvadt a kárpátaljai egyházkerületbe.
szeptember 23. – Megtartották az első beregszászi választást, s az ellenzéki magyar pártok képviselőjét emelték a főbírói székbe. A várost ebben az évben egyszerű rendelettel a csehszlovák hatóságok megfosztották a rendezett tanácsi város jogától.
december 31. – Petőfi ünnepély Bótrágyon, az uradalom simítójában 600 főnyi hallgatósággal. Barkaszón április 15-én rendeztek hasonló ünnepséget.
Az év folyamán. – Az ungvári színházban bemutatták Fülöp Árpád Megváltó című drámai költeményét. Megjelent Mécs László Hajnali harangszó című verseskötete.
A Proszvita kultúregyesületbe tömörültek az ukránok, székhelye Ungvár.
Megalakult a Duhnovics kultúregyesület, az orosz irányzat legfőbb támasza, s ádáz harcot folytat az ukránokkal szemben.

1924. év folyamán. – A szövetkezett magyar ellenzéki pártok a választásokon a szavazatok 28%-át megkapva, 13 képviselővel – mint a legnagyobb párt – foglaltak helyet az ungvári városi tanácsban.
Megjelent Simon Menyhért Szívet, csak szívet! című verseskötete, valamint a Kárpátaljai Magyar Almanach.  

1925. szeptember 1. – A munkácsi hatóságok döntése: a Munkácsi Kereskedelmi Akadémián két tagozat – magyar és ruszin tannyelvű – működhet, ezenkívül egy magyar kereskedelmi tanonciskola.
szeptember 23. – A Munkás Újság közzéteszi az országrészi pártvezetőség felhívását a nemzetközi önrendelkezési jogával kapcsolatban. A dokumentum többek között megállapítja: a ruszinokat a békeszerződések négy részre szakították, foglalkozik a 120 ezer főnyi kárpátaljai magyarsággal, s számos követelést állít.
Az év folyamán. – Beregszászon 60 taggal fiú cserkészcsapat alakul, parancsnoka Haba Ferenc tanár.
Megjelent Nátolyáné Jaczkó Olga Csendes mederben című elbeszéléskötete.

1926 folyamán. – Megjelent a Nyelvrendelet, amelynek közzététele nagy elkeseredést váltott ki Ungvár magyar lakossága körében: ugyanis ezzel megkezdték a magyar nyelv kiszorítását a közigazgatás minden területéről. Az ungvári elemi iskolákban ez időben például csak 414 magyar gyermek tanulhatott magyar nyelven. ([Ennél sokkal több, 1161 magyar gyermek csak cseh, szlovák és ruszin iskolába járhatott.] Ez a szám az évek során növekedett a magyar iskolák rovására.
A Szovjetunióban élő magyarok száma az 1926. évi népszámlálás adata szerint 6282.

1927. október 16. – A választásokon Ungváron 12 párt indult: Cseh Nemzeti Szocialista Párt, Kommunista Párt, Cseh Gazdasági Párt, Szociáldemokrata Párt, Keresztény Szocialista Párt, Magyar Nemzeti Párt, Autonóm Földműves Szövetség, Iparos Kereskedő Párt, Ház- és Szőlőtulajdonosok Pártja, Orosz Párt, Egyesült Zsidó Pártok, Egyesült Kormánypártok. A választásokon a magyar pártok a szavazatok 24%-át kapták.
Az év folyamán. – Ebben az évben választották meg Ungvár új képviselőtestületét, amelyet már nem oszlattak fel többé. [A város állandóan három polgármesterrel kormányzott.] Ezek közül mindig a ruszin volt a főpolgármester, a magyar és cseh voltak az alpolgármesterek.
Balogh Edgár először járt Kárpátalja magyar falvaiban.
Ungváron színre került Fülöp Árpád Kapisztrán című 5 felvonásos színjátéka a közönség rendkívüli érdeklődése mellett.
Megjelent Sas Andor Szabadalmas Munkács város levéltára 1376-1850., valamint Simon Menyhért Életünk lényege című verseskötete.

1928. július 1. – Csehszlovákia egész területén életbe léptették a tartományi beosztást, eszerint Kárpátalja is önálló tartománnyá vált tartományi gyűléssel és képviselőkkel. Ezzel az intézkedéssel Kárpátalja – s vele együtt Ungvár – autonómiája teljes mértékben elsikkasztották.
Az év folyamán. – Egy ebben az évben megjelent statisztikai adat szerint évenként 60-70 személy vándorolt ki Ungvárról, többnyire magyarok.
Győrffy Lajos háromfelvonásos színműve Bolond Istók címmel füzetenként jelent meg.

1929. április 25. – A Vetés, a pozsonyi magyar egyetemi hallgatók folyóirata közli a Sarló ([1928. augusztus 3.] programját Balogh Edgár megfogalmazásában.
November 18. – Prágában megalakult a Cseh Társaság. Célja a kisebbségi kérdés tudományos tanulmányozása, elnöke Kamil Krafta.

1930 júliusa. – Hat hónapra betiltják az ungvári Munkás Újságot.
október 12. – Munkácson zászlót bont a Dolgozó Parasztság Szövetsége [DPSZ], a helyi kommunista párt sikerrel működő paraszt tömegszervezete. Néhány hónap múlva több mint 10 ezer tagot számlált, egyik alapítója Török Pál kommunista parlamenti képviselő.
Az év folyamán. – Sorra felkeresik a Felső-tiszaháti magyar falvakat a csehszlovákiai Sarló-mozgalom fiataljai. Közülük Balogh Edgár Tíz nap szegényországban címmel örökítette meg tapasztalatait. Útitársai voltak: Lőrincz Gyula festőművész, a munkácsi Bertók János főiskolai hallgató és Sáfáry László költő.
Baloldali gondolkodású fiatalokból megalakul az Ungvári Főiskolások Egyesülete [UFE].
december 1. – Az e napon tartott népszámlálás adatai szerint a Csehszlovákiában élő magyarok száma 719 569.
Statisztika: Kárpátalja 12 600 négyzetméternyi területén 727 ezer ember élt. Tíz évvel korábban még csak 604 ezer, egy évtized alatt 20%-kal gyarapodott. Az akkori Csehszlovák Köztársaságban Kárpátalján volt a legnagyobb a népszaporulat. A nemzetiségi megoszlás a csehszlovák statisztika alapján:

ruszin

magyar

zsidó

cseh és szlovák, ill. egyéb

vallási megoszlás:

görög katolikus

pravoszláv

zsidó vallású

római katolikus

Az évi csehszlovák statisztika szerint a nemzetiségi számarány Ungváron:

magyar

ruszin (tévesen ukrán)

cseh és szlovák

német

vegyes

idegen

– 447 000 – 63%

– 109 000 – 15 %

–   91 000 – 13%

–   35 000 – 5%

 

– 260 000 – 49,5%

– 112 000 – 15%

– 102 000 – 14%

–   70 000 – 9,5%

 

 

– 4499 – 16,87%

– 6260 – 23,47%

– 8030 – 30,10%

–   508 – 1,90%

–   110 – 0,41%

– 1371 – 5,14%

                                  
Beregszász lakossága ekkor 19 007, a népszámláláskor a lakosság csak 52%-a vallotta magát magyarnak. Mindössze csak 3%-kal kellett volna ezt az arányt leszorítani a hatóságoknak a legközelebbi népszámlálásig, s akkor a városi önkormányzat nyelve nem lehetett volna már kizárólagosan magyar. Munkácson a hatóságok 22%-ban állapították meg a magyarság arányszámát. Ezzel szemben a munkácsi magyarság kisebbségi jogait is kénytelenek voltak elismerni.

1931 augusztusa. – Fábry Zoltán előadó körútja Kárpátalján.
szeptember 27. – Ungváron a választásokon 19 párt indult. Az összes leadott szavazatok száma 10 220, ebből a magyar pártok 2123 szavazatot szereztek. Így a Magyar Pártok Szövetsége továbbra is a város első pártja maradt. A választók 21 százaléka magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
Az év folyamán. – Megalakult a Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete [itt nem volt baloldali elem].
Beregszászon leány cserkészcsapat alakult, előbb 30, majd 50 taggal. Vezetője Kaminszky László tanár.
Ungváron megalakult a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesülete. Az egyesület művészi irányítása elsősorban Bokday József és Erdélyi Béla nevéhez fűződik. (Az egyesület évről-évre kiállításokat rendezett, művészlapokat adott ki, művészettörténeti előadásokat tartott.)
Megjelent Sáfáry László Lendület [versek], Sas Andor Egy magyar nagybirtok történetéhez [tanulmány] című könyvek.

1932 márciusa – Az éhező Verhovinát felkeresi Anna Seghers, Ludwig Renn és Fábry Zoltán.
Az év folyamán. – Beregszászban megalakították a népfrontot, melynek tagjai kommunisták, szociáldemokraták, cseh nemzeti szocialisták [Beneš párt], a községi polgári párt, zsidó kereskedők és iparosok pártja, valamint a cionisták pártja. A népfrontban az irányító szerepet a kommunisták töltötték be.
Munkácson Móricz Zsigmond köszöntőjével indul a vele rokonszenvező Magyar Írás című folyóirat, amely 1937-ben megszűnt.
Megjelent Moónus Gyula-Szerényi Ferdinánd: Bene község jelene és múltja című könyve; György Ferenc Címtelen levél [versek]; Fábry Zoltán Az éhség legendája, Kárpátalja első szociográfiai riportja, amelyet a kassai ügyészség elkobzott. Válaszul az író üres lapokkal jelentette meg a füzetet, tiltakozásul a szellemi terror ellen.
július 1. – Beregszászon megalakul a Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete [KMAE] és a Kárpátaljai [Podkarpatszka Ruszi] Magyar Kultúregylet [P. R. M. K. E.] beregszászi helyi szervezete. Mindkettő országrészi magyar kultúrszervezet, s valamennyi kárpátaljai magyar községben helyi szervezetük alakult.
Az év folyamán. – Színházi Szövetkezet alakul Ungváron, amely állami támogatással koncesszióhoz jut, s az addig nyomorgó Kárpátaljai Magyar Színtársulat anyagi helyzete rendeződik.
Fennállásának 100. évfordulóját ünnepli a Munkácsi Úri Kaszinó, amely akkor nyitotta meg termeit a magyar tömegek előtt. Irodalmi és kultúresteket rendezett.
Az Ungvári Magyar Színház bemutatta Fülöp Árpád Megváltó című drámai költeményét négy estén telt házzal.
Kárpátalján ez időben 36 magyar könyvtár működik.

Az 1934. év folyamán – Dr. Benes felkeresi Kárpátalját.
Megalakult a Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet, amelynek igazgatósága Munkácson székelt.
Kárpátalján 79 újságot és folyóiratot tartottak számon, melyek közül 37 magyar nyelven jelent meg.
Beregszászon megszüntették a magyar gimnáziumot és a magyar polgári iskola önállóságát, ukrán párhuzamos osztályokat létesítettek.
Munkácson megalakul a Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület helyi szervezete.
Megjelent Tamás Mihály Két part közt fut a víz című kisebbségi regénye.

1935. május. – A kommunisták bizonyultak ismét a legerősebbeknek a parlamenti választásokon.
május 6. – Csehszlovákia és a Szovjetunió kölcsönös segélynyújtási egyezményt köt.
december 18. – Lemond T. G. Masaryk, Csehszlovákia köztársasági elnöke, utóda E. Beneš lett.
Az év folyamán. – Balogh Edgárt, mint nem kívánatos személyt azzal az ürüggyel, hogy romániai születésű, kiutasították a Csehszlovák Köztársaság területéről.
Életre hívták Beregszászon a Bereg megyei Irodalmi és Műpártoló Egyesületet a jobboldali magyar kultúrszervezet ellensúlyozására.
A Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete Beregszászon megrendezi a Széchenyi Mozgalom szabadegyetemi hetét, s kezdeményezője a kárpátaljai egyetemi hallgatók egyetlen magyarországi tanulmányútjának.

Az 1935/36-os tanévben Kárpátalján a magyar tannyelvű 118 népiskola 365 osztályában 18 171 gyermeket 363 tanító oktat. 24 polgári magyar tannyelvű osztály működik 988 tanulóval és 28 pedagógussal.
Az ungvári városi könyvtárból ebben az évben 11 022 magyar, 4184 orosz és 1166 csehszlovák könyvet kölcsönöztek ki. A 17-18 százalékra redukált magyar kisebbség olvasta a legtöbb könyvet, a 10 százalék csehszlovák a legkevesebbet.
Megjelent Sáfáry László Verhovina című verseskötete.

1936. május. – Fábry Zoltán kárpátaljai előadó körúton járt.
június. – A Kárpátaljai Magyar Dalosszövetség megtartotta évi rendes közgyűlését.
júliusától. – Kárpátaljáról mintegy 70 önkéntes vett részt a spanyolországi harcokban.
augusztus. – Aratóünnep Szernyén a tóházi falvak részvételével [Bátyú, Bótrágy, Barkaszó, Csongor]. A Beregszászi Görög Katolikus Ének- és Segítő Egyesület 70 éves fennállásának ünnepe.
A nyár folyamán. – Ungvár város főjegyzője közvetlenül a magyar színészek ungvári pótszezonja előtt véglegesen bezáratja az Ungvári Színház kapuját, arra való hivatkozással, hogy az épület technikai, egészségügyi és tűzrendészeti szempontból előadások tartására alkalmatlan. Az ungvári magyar színház csak az államváltozás után nyithatta meg kapuit.
szeptember 7. – A Csehszlovákiai Magyar Párt átnyújtja Milan Hodza miniszterelnöknek a magyar kisebbség sérelmeit tartalmazó följegyzését.
december 1. – Beregszászon megalakult a Magyar Fiatalok Szövetségének első kárpátaljai szervezete. Az MFSZ központja Pozsonyban volt, ahonnan több ízben küldték politikai munkára Kárpátaljára Schönherz Zoltánt.
Az év folyamán. – Megszüntetik Beregszász önálló jegyzőségét és a környékbeli kisebb falvakkal körjegyzőségbe osztják, ezzel elveszítette magyar székhelyi jogait.
A Magyar Nemzeti Párt és a Magyar Keresztényszocialista Párt egyesüléséből megalakul az Egyesült Magyar Párt, amely egy táborba kívánta tömöríteni a kárpátaljai magyarságot osztályhelyzetére való tekintet nélkül. Vezetői: Korláth, Egry, Bodáky, Ortutay, Vozáry.
Csupán Ungváron 44 időszaki kiadvány – közöttük 10 magyar nyelvű – lát napvilágot.

Az 1936/37-es tanévben a beregszászi gimnáziumban 16 magyar osztály működött 641 tanulóval.
Megjelent Ilku Pál Lendület című ifjúsági regénye.

1937 januárja. – A Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület helyi csoportja minden héten – csütörtöki napon – kultúrelőadásokat rendez a Bereg megyei Kaszinó nagytermében.
április 18. – A Munkás Újságban közzétett kimutatás szerint a mintegy 450 000 főnyi ukrán lakosságnak 19 polgári iskolája volt 4762 tanulóval, a 110 000 magyarnak 4, 994 tanulóval, az alig 34 ezernyi cseh lakosságnak 18, 3439 tanulóval. Ez azt jelentette, hogy 23 552 ukrán, 27 368 magyar és 1886 cseh lakosra jutott egy-egy polgári iskola.
szeptember 5. – Beregszászon megtartották az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai kerületének országos nagygyűlését.
december 6. – Erdélyi magyar írók keresték fel Kárpátalját: Tamási Áron, Molter Károly, Kacsó Sándor, Szentimrei Jenő, Ligeti Ernő, Sz. Ferenczi László, akik Ungváron előadó esteket tartottak.
Az év folyamán. – A következő munkásszervezetek működtek Kárpátalján: Proletkult, Munkászenekar, Csehszlovákiai Munkás Műkedvelők Szövetsége, Proletár Testedző Egyesület, Bal Front, Dolgozók Közművelődési Egyesülete, Szovjetunió Barátainak Szövetsége, Birobidzsan Barátainak Szövetsége, Asszonyok és Lányok Egyesülete stb.
Az ungvári és munkácsi proletár színjátszók évenként 3-4 darabot mutattak be: Gorkij Éjjeli menedékhely, Madách Az ember tragédiája, Gerhadt Hauptmann A takácsok, Upton Sinclair Jimmie Higgins és Dalol a börtön, Gábor Áron Egerszeg, Friedrich Wolf Ciánkáli, Skvarkin Az idegen gyermek, Pogogyin Arisztokraták, Karel Capek Fehér kór, Voskovec-Werich Rongyok balladája.
Beregszász város kormánypárti tanácstagjai akciót indítanak, s kérik: a minisztérium önállósítsa a reálgimnázium magyar párhuzamos osztályait, mert – mint az felterjesztésükben írták – „…fontos, hogy az állam már az iskola titulusával is igazolja kifelé, hogy teljes mértéken kielégíti a magyar kisebbség kulturális és nyelvi igényeit…, ha a republika demokráciája a német vidéken német nyelvű gimnáziumokat tart fenn és ha a német kisebbség ilyen előjogokat élve, akkor hasznos és kívánatos ez a kárpátaljai kisebbségnél is”. Az iskola önállósítására csehszlovák időben már nem került sor.
Az év folyamán próbaszavazást rendeltek el a ruszinok nyelvi kérdésében. Két nyelvtan állt szemben egymással. A küzdelemből az orosz nyelvtan került ki győztesen 70 százalékban.
Megjelent Simon Menyhért Kisebbségi ének és Testvéreknek üzenem című verseskötetei.

1938. április 5. – Jaross Andor, Az Egyesült Párt elnöke előterjeszti a magyar nemzeti követelések 12 pontját a képviselőház ülésén.
április 15. – A kárpátaljai kommunista párt képviselői átadták a magyar nép nevében a cseh kormánynak azt az emlékiratot, amely magában foglalta a nemzetiségi kérdés megoldásának programját. Az emlékirat szövege mindeddig szinte teljesen ismeretlen volt a történészek előtt. Az emlékirat a szociális-gazdasági gondok felsorolása után politikai jogokat is követelt. Így például: az új állampolgársági törvény szüntesse meg a csehszlovákiai magyar hontalanok kálváriáját és ismerje el mindazoknak az itt élő személyeknek állampolgárságát, akik 1918. október 28-án a köztársaság területén tartózkodtak. Szorgalmazták a nyelvtörvény demokratikus megváltoztatását, a magyar csorbíthatatlan jogainak törvénybe iktatását (anyanyelvhasználat, a magyar kisebbség számának megfelelő iskolahálózat, közművelődési intézmények építése, könyvtártanácsok megalakítása stb.). Szigorú büntetés alkalmazását követelték mindazokkal szemben, akik nemzeti türelmetlenségükkel a magyar kisebbséget bármely téren megkárosítják.
Tavasza. – Várnai Zseni fellépése Ungváron az Asszonyok és Leányok Egyesületének rendezvényén.
Az év első fele. – A Munkás Újság minden száma a kárpátaljai magyarság létérdekeivel foglalkozik: „Nemzeti egyenjogúságért”, „Demokratikus népautonómiáért” című cikkei önmagukért beszélnek.
június. – Az Egyesült Magyar Párt nagyszabású országos demonstrációs nagygyűlést akart rendezni Beregszászon a magyarság jogainak követelésére, azonban a csehszlovák hatóságok nem engedélyezték.
augusztus 14. – A demokratikus erők összefogása jegyében tartották meg Badalón a Petőfi 1847-es átutazását megörökítő emléktábla leleplezési ünnepségét, amelyet a Kárpátaljai Magyar Faluszövetség rendezett.
szeptember. – Néhány héttel az első bécsi döntés előtt a csehszlovák kormány megadja Kárpátaljának a trianoni békeszerződésben elismert autonómiát. Megalakul a Bródy-kormány.
október 5. – Lemond Eduard Beneš, Csehszlovákia köztársasági elnöke [október 20-án emigrációba távozik]. Zsolnán megalakul az autonóm szlovák kormány, miniszterelnöke Jozef Tiso.
Kárpátalja autonómiát kap külön kormánnyal, az élen Bródy András.
október 1. – Kozma Miklós volt belügyminiszter – a miniszterelnök megbízásából – a vezérkarral együttműködve megkezdi diverzáns alakulatok, ún. szabadcsapatok [rongyos gárda] szervezését. A kiképzett és felfegyverzett önkéntesek október első napjaitól kezdve kis csoportokban átszivárognak a csehszlovák határon, ahol robbantásokat, merényleteket hajtanak végre.
október 9. – A komoromi tárgyalások kezdetének napján a beregszászi ifjúság a katolikus, illetve a református templomban elénekelte a magyar Himnuszt. A beregszászi csendőrség elfogató parancsot adott ki a három lelkész, egy tanár és több diák ellen.
október. – Az orosz irányvonallal szemben kisebbségben maradt ukránok a bécsi döntés után áttették székhelyüket Husztra. A néhány hónapig tartó „szics-korszak” elnevezéssel írták be nevüket a történelembe.
november 9. – A magyar honvédség bevonul Beregszászba.
november 10. – A csehszlovák csapatok és rendfenntartók utolsó osztagai is elhagyták Munkácsot. A Munkáccsal összeépített Őrhegyalja továbbra is a csehszlovákok és az ukránok kezén maradt. Az ungvári várra kitűzték a piros-fehér-zöld zászlót.
november. –Az első bécsi döntés értelmében Magyarország visszafoglalta Kárpátalja magyarlakta részét. Közben magyarbarát politikája miatt megbukott az ukrán-ruszin Bródy-kormány, helyébe a nácibarát Volosin-kormány lépett, amely 1939. március 14-én Kárpátalja megszállatlan részén, Karpatszka Ukrajina [Kárpát-Ukrajna] névvel bábállamot hozott létre, Huszt székhellyel.
november 18. – Budapesten rendkívüli minisztertanácsi ülés határozza el, hogy megindítja a katonai támadást Kárpátalja visszafoglalásáért.
november 20. – A Felvidéki Magyar Hírlap címoldalán nagy betűkkel közli: „A Ruszin Nemzeti Tanács rendfenntartás céljából behívta a magyar csapatokat.”

1939. január 6. – Csehszlovák-magyar határincidens Munkácsnál.
március 15. – A magyar csapatok átlépték az új állam határait. A csehszlovák katonaság Romániába távozott. A magyar csapatok megtörték az ukrán nacionalista szics-gárdisták fegyveres ellenállását és visszafoglalták Kárpátalja egész területét. Kárpátalja zömében ukránok lakta része közigazgatási és kulturális autonómiát kapott, élére kormányzói biztost neveztek ki Kozma, Tomcsányi.
március 18-ig egész Kárpátalja Magyarország fennhatósága alá került.
június 23. – Kihirdették az 1939. évi VI. törvénycikket a kárpátaljai területeknek az országgal való egyesítéséről.
július 7. – Kárpátalján megszűnik a katonai közigazgatás. A közigazgatás irányítását a június 28éán kinevezett kormányzói biztos, báró Perényi Zsigmond koronaőr veszi át.
július 15. – Ungvárt törvényhatósági joggal ruházták fel, amellyel fejlődésének negyedik szakaszába lépett.
augusztus 23. – Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést ír alá Moszkvában.
szeptember 7. – A szovjet csapatok átlépik a keleti lengyel határt, a szovjet kormány deklarációt ad ki Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia felszabadításáról.
A Szovjetunió kormánya üzenetet küld a magyar kormánynak: tiszteletben tartja Magyarország határait és békében kíván élni összes szomszédaival.
Az év folyamán. – A Kárpátaljai Képzőművészeti Egyesület vezetősége: Erdélyi Béla elnök, Endrédy György alelnök, Koczka András titkár. A választmány tagjai: Apáti-Abrakovics Béla, Dobos András, Manajkó Tivadar, Hercz Erdélyi János, Soltész Zoltán. A bíráló bizottság tagjai: Apáti-Abrakovics Béla, Boksay József, Erdélyi Béla. Az Egyesület nyári művésztelepet létesített Kárpátalja több szép vidékén, így Hajasdon és Uzsokon. Ungváron megkezdte működését az újjászervezett Gyöngyössi Irodalmi Társaság Antal Miklós elnökkel és Sirokay Zoltán titkárral az élen.

1940. április 1. – Megszűnt a Felvidéki Minisztérium és Jaross Andor tárca nélküli miniszteri megbízatása.
június 19. – Teleki Pál miniszterelnök bejelenti: a felvidéki és kárpátaljai területeken esedékes országgyűlési választásokat – az 1939. évi választás ezekre a területekre még nem terjedt ki – bizonytalan időre elhalasztják.
június 23. – Teleki miniszterelnök a képviselőház elé terjeszti a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslatot.
szeptember 5-13. – A magyar hadsereg bevonul Észak-Erdélybe és Székelyföldre.
szeptember 12. – A kormányzó Kárpátalja kormányzói biztosává – a felmentett Perényi Zsigmond helyére – Kozma Miklóst nevezi ki.
Az év folyamán. – Győri Dezső áttelepül Beregszászba.
Megjelent Kiss László Nincs megállás című verseskötete.

1941. január 26. – A Kárpátaljai Tudományos Társaság alakuló ülése.
március 20. – Moszkvában, a Vörös Hadsereg székházában a szovjet kormány megbízottjai 56 darab 1848-as magyar zászlót adnak át Kristóffy József követnek és Faraghó Gábor vezérőrnagy katonai attasénak. A zászlót a megnyílt Moszkva-Budapest vasúti összeköttetés első vonatával, szovjet katonai díszkísérettel indítják útnak. A szovjet-magyar határon, Lavocsnénál magyar katonai díszkíséret veszi át a zászlókat.
júniusában. – Bukovinából Kárpátalján keresztül szállítják haza a XIII. században odatelepült székelyeket, számuk kereken 13 500.
szeptember vége. – A Kossuth Rádió megkezdi adását a Szovjetunióban.

1942. április 11. – Megkezdődik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a keleti frontra [cca. 200 000 ember].
november 18. – A honvédelmi miniszter közzéteszi 69059/1942. számú rendeletét, amely munkaszolgálatra kötelez minden zsidó férfit 18 éves kortól 48 éves korig.

1943. március. – Győry Dezső, a Beregszászon élő költő Munkácsi március című versében jól érzékelteti ezeknek az időknek a megrázkódtatásait. „Nyilas söpredék lakja várad, / haj, Zrínyi Ilona / Nem volt a népnek csillaga, s most már nem lesz – hona”.

1944. március 19. – Magyarország német megszállása.
május 15. – Megkezdődik a zsidóknak nyilvánított személyek gettóba gyűjtése és németországi koncentrációs táborokba való szállítása – a főváros kivételével – Magyarország egész területén.
augusztusában. – A Szovjetunióban szervezett csehszlovák hadtest létszáma 16 451, köztük 4030 kárpátaljai önkéntes, akiket korábban Sztálin lágereiben tartottak fogva, mint Magyarországról átszökött gyanús egyéneket.
augusztus 8. – október 26. – Uszta Gyula partizánegységeinek harcai Kárpátalján.
szeptember 4. – Megindult a 4. Ukrán Front támadása az Északkeleti-Kárpátokban kiépített Árpád-vonal ellen.
szeptember. – Ungváron megjelent Kiss László: Magányos csillag című verseskötete.
október 29. – A szovjet csapatok elfoglalták Csapot, s ezzel egész Kárpátalja területét.

„ A pár hónapig tartó [1944. október–1945. január] szovjet katonai és a Husztról irányított csehszlovák polgári közigazgatás is külön fejezet Kárpátalja történetében. A kárpátaljai magyarság előtt három út állt: Csehszlovákia, vagy a Szovjetunió, vagy a menekülés az anyaország belsejébe. Százakat gyötört a kétség: menni vagy maradni? Aki hallomásból ismerte a bolsevik terrort, az menekült előle. A reménykedők egy része Prága felé tekintett, másik része a szovjethatalomban, azaz Moszkvában bízott, a többség viszont közömbösen vette tudomásul az eseményeket. Helyettük a nép közé szervezetten beszivárgott, a kommunista küldetéstudattal felvértezett Sztálin-fiúk a hadsereg mindenható oltalma alatt döntöttek, cselekedtek. Kárpátalja sors-rendezői a Moszkvában előre megírt forgatókönyv alapján, kézi vezérléssel honosították meg a szovjethatalmat, hogy Kárpátalját emberi áldozatok árán is a Szovjetunióhoz, azaz Ukrajnához csatolják”. *

In: »Kissebségi ének a beregi rónán« és *részlet Dupka György: »Népünk temetője Szolyva« dolgozatából, KKMMI füzetek VI., Ungvár 2009.                          

összeállította-cspb-

– folytatjuk –

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf