Szakács Gábor: A stroke és a rovásírás

Egy könyv, cikk, zenemű akkor fejti ki hatását leghasznosabban, ha műfaján belül gondolatokat ébreszt, tanácsokat ad. Célját úgy éri el leginkább, ha szerzői saját örömteli, vagy keserű, de mindenképp tanulságos tapasztalataikat osztják meg másokkal. Ezt általában nem szívesen teszik, attól tartva, hogy a róluk addig alkotott képet árnyaltabb, esetleg kimondottan kedvezőtlen színben tüntetik fel. Pedig éppen az teszi őket hitelessé, ha nem mások elmondásaiból, történeteiből válogatnak szemléletüknek megfelelően, hanem saját életükből merítenek. E sorok írója 2013 májusában súlyos stroke-kal került kórházba.

    A betegség akár egyidősnek is tekinthető az emberiséggel, még ha kiváltó okát annak idején nem ismerték. A szélütés elnevezés nem túl régi, csak 1797-ben írták így először, előtte a gutaütés terjedt el, ami ebben az alakban a Biblia Apostolok cselekedeti [9:32,33,34.] című fejezetében is olvasható. A gutaütéssel évek óta ágyban fekvő Éneást Jézus gyógyította meg, ami természetesen csodának számított akkoriban.

    E tájékoztatónak nem célja a betegség részletes orvos-szakmai leírása, gyógykezelése, csupán egyetlen, de saját tapasztalatom szerint a részleges gyógyulás meghatározó részletére hívja fel a figyelmet.

    Két kifejezést már az elején külön kell választanunk! Az orvostudomány agyvérzésnek nevezi, amikor az említett testrészben az ér megreped, szélütésnek, gutaütésnek pedig, ha érelzáródás következtében az agy vérellátása csökken. Bár súlyos esetben mindkettő okozhat halált is - ennek bizonyítására számos világhírű személyiség esetét lehetne említeni -, a másodikra inkább a testrészek teljes vagy egyes részeinek bénulása jellemző. Mindkét betegség az életévek során többször ismétlődhet.  

    A szakorvosok - hála és köszönet szakmai tudásukért - napjainkban már sokat segítenek a betegeken. Ezúttal azonban gyógyulásomhoz vezető utam sajátos módozatára hívom fel a figyelmet, amit feleségem, Friedrich Klára segítségével végeztem nap, mint nap. Mindjárt leszögezem, a stroke következtében bénult testrészek teljes gyógyítása jelenleg még nem lehetséges, szerencsére egyre

    gyakrabban hallani olyan kísérleti, orvosi beavatkozásokról, amelyek éppen e téren jelentenek komoly előrelépést. Én azonban még nem tapasztalhattam eme fejlődést.

    A kórházi rehabilitáció [=egészséges állapot visszaállítása] első és legfontosabb feladata a betegségtől gyengített, de el nem pusztított testrészek eredeti feladatvégző képességének beindítása volt. Ez naponta többször, különféle mozgatási gyakorlatokból állt, amit gyógytornász szakmai irányítása mellett magam is végeztem.

    Balról jobbra haladó latin betűs folyóírásom a második napon igen riasztó képet mutatott. Nem is lehetett másként, hiszen a bal agyféltekét támadó betegség a jobb oldali testrészeket (láb, kéz) károsította. Ez azt jelentette, hogy a balról jobbra történő írás számomra csak úgy volt lehetséges, ha bal kezemmel odébb helyeztem a jobbost, amikor azt már egy helyben tartva, lehetőség szerint 180 fokkal balról jobbra elfordítottam. Mivel még a toll, ceruza megtartása is nehézséget okozott, nem csoda, hogy az írás szinte olvashatatlan volt. Fontos azonban, hogy ennek ellenére folytattam az írásgyakorlatot.

szakacs1. ábra

Fénykép 1: Négy hónappal a betegség után

    A harmadik napon Klári az orvositól eltérő módszert próbált ki. Szakavatott fejlesztő tanárként és rovásíró oktatóként két feladat típust gyakoroltatott: egyrészt a rovásírásnak megfelelően jobbról balra íratta velem az önálló betűkből álló szavakat, másrészt egyenes és kanyargós vonalak között úgy kellett húznom egy harmadikat, hogy közben ne érjek a két szélsőhöz.

    Az első próbálkozások így sem sikerültek tökéletesen, de valamire már ekkor mindketten felfigyeltünk: ennél az írásiránynál a számok és betűk lejegyzését balkezem segítsége nélkül be tudtam fejezni, sőt jobb kezemet is odébb tudtam helyezni.

szakacs2. ábraszakacs3. ábra

    Egészséges ember számára talán nincs jelentősége e felismerésnek, ám látva saját balról jobbra történő folyóírásom gyatraságát, valamint igen lassú fejlődését (gyógyulását), a rovásírás gyakorlatok lejegyzése, szinte azonnali sikerélménye bíztatást jelentett. Attól kezdve a kórteremben is csak így örökítettem meg a napi történéseket, étrendeket, gondolataimat, ami egyfajta szellemi lökést adott. Mivel minden cselekvés, késztetés az agyban kezdődik, az ott elindult kedvező szemléleti változás - ennek részletei megelőzik a fizikai cselekvést - a fentiek kiváltotta sikerélmény. A látható eredményt mutatta napi gyakorisággal végzett latin betűs írásom javulása, de még inkább a rovásírásos szavak, szövegek naponta tapasztalt ugrásszerű alaki fejlődése. Az addigi szakirodalomban nem létezett és használt elmélet, valamint gyakorlat napi bizonyítékait feljegyeztem, egy részüket Ha lecsap a stroke… című könyvemben közzétettem.

SzakacsGaborHalecsap

Fénykép 2: A könyv borítója

    Klári elsőként alkalmazott módszere sikeresnek bizonyult, ahogyan az is, hogy a rovásírás használatánál a kézírás híve. Mint említett könyvemben megfogalmazta, az írásmozgás testünk legfinomabb, legösszetettebb mozgásformái közé tartozik, amely oda-vissza hat, tehát a visszacsatolás során más minőségű, magasabb szintű ismeret jut agyunkba. A számítógép billentyűinek nyomkodása nem közvetíti ezt a hatást, a finommozgást nem gyakoroljuk és fejlesztjük vele.

   

    Leírta továbbá:

    -A magyar rovásírás a magyarság szellemi öröksége. C.G. Jung szerint, aki a lélek legnagyobb ismerői és gyógyítói közé tartozik, létezik a kollektív tudattalan, ami egy nép, népcsoport hosszú időkre visszamenő emlékezetének, tapasztalatainak sűrítménye, mely öröklődik a népcsoport tagjai között. [A kollektív tudattalannak ez a megfogalmazása a sajátom, Jung műveinek és munkásságának sokévi tanulmányozása alapján. - Friedrich Klára megjegyzése ] Amit Jung kollektív tudattalannak nevez, azt a néprajz népünk nagy emlékezetének nevezi. Tehát a magyar rovásírás gyakorlásával ezekhez a hosszú idő óta tárolt, sok nemzedéken át örökölt tudattartalmakhoz érünk el. Ez feltétlenül gyógyító hatású, a stroke által kikapcsolt agyterületek helyett más, addig nyugvó agyterületeket mozgósít.

   

    -Ugyancsak jó hatású az évtizedeken át megszokott balról-jobbra írás

    helyett a jobbról - balra írás, szintén a pihenő, használaton kívüli agyterületek munkába állítása miatt.

    Így tehát nálam megmutatkozott a rovásírás fejlesztő hatása. Persze semmiképp nem állítom, hogy ez lenne az egyetlen célravezető megoldás, de nekem mindenképp segített. Hozzá kell tennem, hogy kitűnő orvosok, gyógytornászok, logopédusok gyógyítottak, tehát a rovásírással elért eredmények csupán ráépülnek az ő szakszerű munkájukra.

    Köszönöm mindazon személyek segítségét, akik önzetlen orvosi, ápolói tudásukkal, munkájukkal egészségileg olyan állapotba hoztak a kórházban, hogy gondolataimat képes voltam megfogalmazni, lejegyezni.

    A könyv Előszavában gyógyulásom három fontos feltételeként az alábbiakat összegeztem:

    Az élet minden területén szükséges, de betegség idején még inkább:

    Hinni Istenben, az orvosokban és önmagunkban!                

 

szozattv


szozat a tiszta hang szentkorona OMLI Meghívó Hazatért liliomok aversereje Horthy szobor avatás arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo