Moravcsek Mária: A lázadó vers

    /Gyóni Géza: Cézár, én nem megyek. Tanulmányrészlet./

    A Balkán-háborúk közvetlen közelében, 1912. augusztus 19-től Korneuburg a szolgálati helye 28 napig. Az előző, majd a mostani élmények hozzák felszínre lázadó versét: „Cézár, én nem megyek”. A költő maga olvasta fel Sopronba való visszatérése után a Frankenburg-kör előadóestjén, de kötetben – a harmadikban – csak öt év múlva jelent meg. („Élet szeretője”, 1917.) A költemény beleéléses helyzetkép, Caesar légióinak egyik katonája tagadja meg a parancsot. Nem akar Hispániába menni, hiszen Rómában tartja feleség, gyermekek, az otthoni föld, a békeidő búzája, bora, vidámsága és a remény zöldje a Róma-közeli, Tiberis-menti Soracte-hegy ormán. A költemény alapján joggal hihetjük, hogy Gyóni most eligazodik a politikában. A szarvasi és békéscsabai evangélikus gimnázium hajdani kitűnő diákja klasszikus műveltséggel rendelkezik; tudja, hogy Caesar hadvezér a főhatalomra tört, és Pompeiust, vetélytársát akarta megverni Hispániában. Meg is tette. A Balkán is nagyhatalmak sakkjátszmáinak színhelye 1878 után és a Balkán-háborúk idején (1912-13, 1913.). A nemrég függetlenné vált kisállamok háborúi mögött angol és orosz érdekek húzódnak meg. Gyóni azt kérdezi a vers főhősének szerepébe bújva – mert Oroszország monarchiaellenes pánszláv politikájáról talán nem tud -, mi közünk mindehhez, hiszen Bosznia-Hercegovina Ausztriáé lett 1908-ban, nem pedig Magyarországé.

    A későbbi, érett Gyóni-költészetnek már nem egy jellemzője feltűnik itt az erős érzelmi töltés, az ellentétező szerkezet, a hangulat kettőssége, a figyelemirányító, lényegkiemelő ismétlések, a megszólításos verstípus, amely majd a Kálvária-versekben teljesedik ki, s néhány tömör metafora – esetleg Ady keze nyomával. A béke állóképének ellentétpárja a lehetséges hadba vonulás mozgóképe. A Szembenállás ugyanakkor időbeli is, és általánosításra ad alkalmat. A békevilág marasztaló hangulata nemcsak a vers hősének magatartását indokolja, hanem jelzi a mindenkori katona hazavágyásának motívumait is. Ami ezen kívül van, azt a przemysli versek mutatják majd meg.

    A vers dinamikáját a katona magatartásának változása adja az engedelmességtől a szembenálló érvelésig, majd a parancsmegtagadó lázadásig.

Vérben úszik vad hegyek orma,
Paskolja vér; paskolja ár.
S engem a halál-dáridóra
Cézár parancsa vár.

…….

Cézár parancsa nem kegyelmez.
Kell a halál-cseléd.

…….

Már összeszedtem kis cókmókom.
Indulni kell. Jaj, hogy lehet.

    A megérlelődő belső ellenállás tagadásba, majd ennek indoklásaként érvelésbe megy át: „Cézár, én nem megyek.”, „Cézár, nem mehetek.”, „…énnekem asszonyom van…”, „Kicsi. szegény, ijedt fiókák / Fogják, lásd, erős térdemet”. A békét és háborút, a munkát és harcot ugyanaz a kép mutatja, a szüreté: „Cézár, lásd, épp a szüret áll már, / Gerezd hegyén tömött gerezd. / Vérben úszhat vad hegyek orma, / A földem nem ereszt.” És „Bús fürtnek a halálszüretre / Cézár, nem mehetek.” Végül megérlelődött a visszavonhatatlan elutasítás:

Vagy küldj hamar pretóriánust
Üsse szét e dacos fejet,
De bitangul a mészárszékre
Cézár, én nem megyek.

 

Az áthallás Ausztria felé annyira egyértelmű volt – „Nekem nem házam a te házad” -, hogy a fővárosi lapok mind elutasították a közlést („túl éles”).

In: Bedécs Gyula, Trukáné Katona Zsuzsa : Az I. világháború emlékeztetői Pozsony vármegyétől a Muravidékig. Győr, Universitas Nonprofit Kft., 2010; p. 115-117.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf