Sajó Sándor költő, tanár, drámaíró
Sajó Sándor 1868. november 13-án, Ipolyságon, Hont vármegyében született. Tankerületi királyi főigazgató, az Országos Középiskolai Tanáregyesület főtitkára, majd tiszteletbeli tagja, a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének elnöke. A Kisfaludy Társaság és a MTA. levelező tagja. Verseit 1885-től közölték a fővárosi és vidéki újságok, folyóiratok. Az elemi iskolát Ipolyságon, középiskolai tanulmányait a selmecbányai evangélikus líceumban végezte. Egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, majd 1895-ben nyert tanári oklevelet. Előbb a polgári és középkereskedelmi iskolában Nyitrán, 1893-tól Újverbászon a gimnáziumban tanított, egy ideig a Verbász és Vidéke című lapot is szerkesztette. Budapestre került 1903-ban. A kőbányai Szent László Gimnázium igazgatója 1917-től 1930-ig. Budapesten hunyt el 1933. február 2-án.
*
Emlékezetét Kárpát-medencei magyar diákok szavalóversenyével tartja ébren minden évben születésnapján, november 13-án, szülővárosában Ipolyságon a Palóc Társaság, Z. Urbán
Aladár szervezésében. A Szózat havilap 2014-ben az esemény fővédnöke volt, a tudósítás és a Sajó- szobornál elhangzott beszéd alább olvasható:
Munkái:
Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben.
Verseskönyvei:
Fiatal szívvel. Budapest, 1898.
Útközben. U. o. 1904.
Gordonka. U. o. 1910.
Tegnaptól holnapig. Franklin Társulat. 1920.
Magyar versek. Zászlónk könyvtára. 1922.
Muzsikaszó. Budapest, 1925.
Gyertyaláng. Budapest, 1930.
Szép szülőföldem Felvidék [Sajó Sándor versei] Palóc Társaság, szerkesztette Z. Urbán Aladár 2012.
Bibliográfiák:
Sajó Sándor, a honszerető költő és pedagógus, [»Nemzeti sorskérdések a XX. század Európájában« című konferencia előadásai, 2008, Ipolyság] Palóc Társaság évkönyv-sorozat, 2009.
Tanulmányok Sajó Sándorról:
http://www.kodolanyi.hu/nevelestortenet/?act=menu_tart&rovat_mod=akt&eid=38&rid=3&id=347
Pintér Jenő Sajó Sándor verseiről:
A társtalan magyar faj búsongásának, nemzetünk nagyratörő, de annyiszor meghiúsult ábrándjainak megkapó szárnyalással adott költeményeiben kifejezést… Verses könyvei költői módon fejezik ki azokat az érzéseket, melyek nemzetünket a trianoni béke idején gyötörték. Hazafias elégiái és ódái valósággal hétfájdalmas magyar énekek. Ez a költészet a maga mély erkölcsi értékén és nemzetindító hatásán kívül nagybecsű esztétikai kincs is. Prófétai áhítatú magyar érzés és rajongó elszántságú fajszeretet izzik benne. A költő az érzések, gondolatok, képek és kifejezések gazdag gyöngyhalmazát önti elénk. Hangja férfias zengésű, kedélye csupa lángolás. Hatalmas nyelvi ereje finom árnyalatokkal változik. A hazafias tűz mellett az emlékek és álmodozások finom színei s előkelő kifejezésmód az előadásnak párját ritkító magyarságával párosulva. Sajó Sándor tehetsége a forradalmak óta bontakozott ki teljes erejében. Végvári mellett ő a magyarság legkiválóbb irredenta költője.
