Málnási Ferenc, dr.: »CSAK EGY ÉJSZAKÁRA…«

/Gyóni Géza [1884-1917] költeménye 100 éves…/

 

Lengyel mezőkön, tábortűz mellett. 1914-1917.

Őrangyalomnak ajánlom,

aki a gránátok földjén, orosz nyava-
lyák közt, észak vészes és hajszás
éjszakáin, füstölgő falvakon, fagyban
és sárban, ostromlott várban, hősök
avatásán, árulók ítéletén és az életért
vívott szent háborúnak ezer halálos
szépségében és veszett nyomorúságá-
ban előttem és fölöttem járt s nem en-
gedte, hogy e versek elvesszenek, ha-
nem az Ítélet Istenét kegyelemre síró
asszonyakarattal akarta, hogy haza-
érjenek és új életet hirdessenek.

Przemysl, 1914. december hó.

                                     Gyóni Géza

 

Gyóni Géza huszadik századi magyar költő, aki maga vallotta: „Utam magyar poéták / Áldott, átkozott útja”, 1914-ben a háború költőjeként indult a lengyel mezőkre, 1917 nyarán, mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vártanúja esett el.

    Gyóni Géza: Csak egy éjszakára… című szövege lírai alkotás, költemény. A szövegmondatok 7-7 soros, hét szakaszba tagolódnak…

    A szövegkohéziót azzal teremti meg a költő, hogy megrajzolta a háborúba küldött emberek „kálváriáját”, az otthoni emlékképek és a valóság ellentétére építve. Azt érezte, amit körülötte éreztek az emberek, s a halálba küldött bajtársai közt egyszerre átélte a félelmüket, a borzalmat, de a haragot is azok ellen, akik a halni küldték őket…

    A költemény szövegmondatai mellé- és alárendelő viszonyban álló, egyetlen hatalmas tiltakozásba kapcsolódnak össze. Bennük birtokos személyragos (-jeles) szavak hozzák közelebb az olvasóhoz a verset: felettünk, gyomrát, fénye, vize, fogukhoz, torka, fiam, feleségem, Istenem, anyjuk kínjára, ingét, mellét, Krisztusom…. A személyragos igék között az egyes szám harmadik személyűek vannak túlsúlyban, egy-két többes szám második és harmadik személyű ige mellett, talán nem véletlen, hogy a „nem felejtünk” (T/1.) és a „csak én megmaradjak” (E/1.) egyszer szerepelnek.

    Az olvasót a határozott névelős szavak is a vers világába vezetik el: a pártoskodókat, a vitézkedőket, a halálgép, a gránát, a véres föld, a vén Visztulának, a falevél, az üzérkedőket. Egy általános érvényű utalás mellett - „Csak egy éjszakára küldjétek el őket”; – a határozott névelős szavak egyben konkrét utalások is a háborúra, illetve a költemény keletkezésének színhelyére: a vén Visztulának, a San-folyó.

    A grammatikai kohézió mellett jelentéstani elem a címbe is beemelt, a mind a hét versszakban ismétlődő (hat szakaszkezdő és az utolsó szakot záró) „Csak egy éjszakára küldjétek el őket”; és a hat szakasz harmadik sorába is visszatérő „Csak egy éjszakára”   sorismétlés, refrén, amely azóta szállóigévé nemesedett. A két utolsó szakaszban a „Krisztusom, mi kell még!” sor ismétlése talán a költemény csúcspontja.

    Rokon értelmű szavakként olvashatjuk a pártoskodókat, vitézkedőket, szálka—keresőket, uzsoragarast fogukhoz verőket, hitetleneket, üzérkedőket, hazaszeretőket… szavakat, amelyek egyben felsorolásként is szerepelnek, a háború borzalmait, iszonyatait felsoroló szavak mellett: halálgép, ólom-fecskék, gerendatörés, gránát, véres föld, golyó, csontváz, vér. A rokon értelmű szavak mellett a felsoroltak egyben kulcsszavak is a versben. Ellentétes szavak is segítenek az olvasónak a költő megrajzolta világkép megértéséhez: piros vitézből - fekete csontváz, és két ellentét, amelyiknek az első felét az olvasó képzeletére bízza a költő:? - csak egy éjszakára küldjétek el őket,? -   bujnának, fetrengne, tépné, verné..

    Jelentéstani elem a szöveg címe, amely témamegnevező, rámutat a versre.

    A költemény Przemysl-ben, az 1914. október 6-án az orosz támadások során elszenvedett keserves élmények hatására született, amikor „a föld epéjét okádta el”. Talán előzménye ennek a versnek az 1909-ben megfogalmazott, és az 1912-ben megjelent Caesar, én nem megyek című hatásos antimilitarista költemény.

    A vers a szerző párbeszéde (visszhang nélküli kérése, vádbeszéde) azoknak, akik anyagi, gazdasági, politikai érdekekből őt és bajtársait a háborúba küldték, akik a józanul gondolkodó Bernard Shaw, Romain Rolland, Jean Jaures, a mi Ady Endrénk és mások figyelmeztető, intő szavai, verse ellenére háborúba sodorták népünket is.

    A költeményben a költő a háború minden borzalmát és saját, személyes élményeit, a bajtársaival együtt átélt emlékképeit, elképzelt világképét a valósággal ötvözve, egymással szembeállítva építette fel. S az olvasó ma, 100 év után is iszonyodva olvassa a verssorokat, s én elképzelem, hogy a Don-kanyarban eltűnt, honvéd édesapám is felsóhajthatott: fiam… feleségem…. Az édesanyám szíve alatt növekvő emberpalánta, a húgom születését már nem érte meg.

    A költemény szövege magyar nyelvű, mai, írott, szavalva szóbeli, kapcsolatteremtő, érzelemkifejező, felhívó, szépirodalmi mű.

    Stílusa is szépirodalmi. Az egész költeményben eluralkodnak a rosszhangzású szavak, amelyekkel a költő követelését, annak jogosságát támasztja alá. Talán ezért szerepel csupán négy, díszítő alliteráció: véres vize… a vén Visztulának, forog a férfi, mint a falevél, fiam…feleségem…, sírva sikoltsák. A költemény rímei: a a x b b c c.

    Verselése:   Csak egy éjszakára küldjétek el őket;

                       U   U / _   U/_ U /_   _/U U /_ U

    A költemény szavainak szótári jelentésére ráépül a szövegösszefüggésből adódó érzelmi-hangulati többletjelentés. Az összetett szavak tömörségükkel segítik a szövegértést: halálgép, ólom-fecskék, gerendatöréskor, szálka-keresőket, uzsoragarast, gránát-vulkán, falevél, csontváz.   A szófajok stílusértékei között a cselekvést jelentő igéket soroljuk előbb: küldjétek, hirdetik, röpködnek, forog, sóhajt, sikoltsák, illetve az utolsó két szakaszban a bujnának, fetrengne, tépné, verné, kiáltná, hívná… feltételes módú igék. Mellettük a történést jelentő igék: kél, támad, kicsap, omlik, tárul, csurog. Az emberre vonatkozó főnevek között: vitéz, csontváz, honvéd, anyjuk kínja, ing, mellét, gőgjében…. mellett a természet csak sejteti a háborút: éjszaka, köd, föld, Visztula, falevélt, szél, csillag. Ám a melléknévvel párosított főnevek jelentésvilága már csak a háborúról szól: halálgép, golyó, gránit-vulkán, pokol, gyilkos ólom fecskék, véres föld, robbanó golyó, véres vize, piros vitáz, fekete csontváz, csahos nyelvvel, hihetetlen gőgjével. A szóképek is a háborút idézik: halálgép, ólom-fecskék, piros vitéz, fekete csontváz, pokolnak égő torka – metaforák, bőgni kezd a gránát, nyög a föld, véres vize kicsap, sátor nyöszörög a szélben – megszemélyesítések, nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák, forog a férfi, mint a falevél – hasonlatok. Szólásra utal Az uzsoragarast fogukhoz verők említése.

    A költemény mondatfajtái felkiáltó, érzelmet kifejező mondatok. A mondatok ellentétes szerkesztésűek: a valóságos világot leíró, bemutató öt szakasz és az elképzelt világképet megrajzoló utolsó két szakasz mondatai. Egyszerű bővített és összetett mondatok alkotják a verbális szöveget, amely a költő egyenes beszéde.

Kolozsvár

Súrlott Grádics /Marosvásárhely/, 2014. június 2.)

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf