Vörösmarty Mihály: Álom és való

Álmaim a csalfák, éjfélkor adák meg ölemnek
    A kedvest, s forró csókjait itta tüzem.
Még boldogságom soha ekképp nem vala teljes:
    A szív kéjeiben lelkem örömre hajolt.
Serkentem; tündér javaim kisuhantak eszemből,
    S most a csók helyein gyenge könyűke remeg.

rodinacsok2

szozattv


szozat a tiszta hang ajovovarosa hunyadikonf jankocsm Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf