Turczel Lajos: Gyóni Géza és pozsonyi kapcsolatai

Gyoni Geza1/részlet/

Gyóni költészetében a nagy művészi változást a Przemyślben írt Csak egy éjszakára… jelentette, mely – angol, német, szlovén, finn és szlovák fordításai révén – a költő nevét külföldön is ismertté tette. Szlovákra ketten is lefordították: Štefan Krčméry és Július Lauštiak. A magyar költészet lelkes rajongója, Emil Boleslav Lukáč a Cézár, én nem megyeket ültette át szlovák nyelvre.
A Przemyślben és a hadifogságban írt háborúellenes Gyóni-versek egy része már 1916-ban két kiadásban megjelent Budapesten Levelek a Kálváriáról és más költemények címen. Ezt a kötetet Rákosi Jenőék már természetesen nagy megütközéssel fogadták, és elhallgatták. Ellenségessé vált magatartásuknak bizonyára része volt abban is, hogy az osztrák-magyar és orosz rokkantcserékből Gyóni kimaradt. 1916-ban Krasznojarszkban írt Gőgös Hunniában című versében kemény ítéletet mondott a „vers-gyilkos kufárok”-ról, akik – miután kihasználták – kövekkel dobálták meg őt:

Gőgös Hunniában
De olcsó az ének!
Még haza sem értem,
Hajlékot se kértem
S már elküldenének.

Mucsai magyarnál
Mert nagyobbat mertem,
Szememre ki hányja?
Mágnások lakája
Nyelvet ölt megettem.

Kinek kellett babér?
Kinek kellett bankó?
Hisz én odalöktem.
S öklöt ráz mögöttem
Szájas fűzfa-jankó.

Amit én megúsztam,
Véres volt a hullám,
Széles volt az árok.
S vers-gyilkos kufárok
Átka, szitka hull rám.

Vértavakon úszó
Tépett, riadt hattyú
Pihenőre szállnék.
S kövekkel dobál még
Fajtámbeli fattyú.

Tépett, riadt hattyú,
Csak egy zugra vágytam
Csöndnek szigetében...
Szabad-e még kérnem
Gőgös Hunniában?

A kívánt „zugot”, „csöndes szigetet” Gyóni már nem kaphatta meg hazájában. A przemyśli pokol nehéz hónapjai és a hadifogság nélkülözései, szenvedései testét-lelkét felőrölték. A Magyar Hírlap riportere, Rehorovszky Jenő Pozsonyban is rátalált azokra, akik a fogságban sorstársai voltak a költőnek. Förster Viktor, volt városi másodpolgármester és Palencsár János minisztériumi tisztviselő részletesen beszámoltak Gyóni fogolyéletének körülményeiről, viszontagságairól: a kezdeti nagy szellemi, költői aktivitásról és a későbbi fokozatos összeomlásról. Az utolsó súlyos ütést Mihály öccsének halála jelentette számára…

1984.

In: Turczel Lajos: Tanulmányok és emlékezések. Pozsony, Madách Könyv- és Lapkiadó, 1987; p. 125-137.

szozattv


szozat a tiszta hang csurkaszentmihályi Egy az Isten 1117 Fényességes csillagok 1124 bevonulás A5 Matyas 1129 szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf