Kiss Menyhért: Szüretkor
Eljöttél hát újra vidám, boldog szüret,
puttonyban, mint a fürtök,
az érett örömök aranylón csüngnek;
minden kínt most hozzád küldök,
oldozd fel őket a mámor malasztjával.
Ó, szüret, sanyarú éltem
hívő túláradása, dalom hozzád szárnyal;
adja hitet újra remélnem!
Érett már a lelkem és tele mézzel, vággyal;
leve bölcs és édes, vajon, mikorra jő,
lemetszeni fürtjeit aranyos bicskával,
a nagy égi Szüretelő?
Eredj lassan bennem Istennek szent vére
s méltó leszek meghajolni
színe előtt, kiforr valóm minden vétke
s így fogok megújulni.
Ó, szüret e bűnös, esztelen, vad földön
add, nyújtsd a Megváltó vérét,
kiben hiszünk e vad kínok közt örökkön
és kinek zengjük igéjét.