Sajó Sándor: Cigányzene

Ez aztán a nóta!
Legszebb a világon, –
Jaj de szépen húzod,
Az Isten megáldjon!

Úgy sír, úgy megzokog
A hegedűd fája,
Reszketőn, szomorún
Mintha szíve fájna;

Mintha minden hangja
Örök bútól égne,
Belesírja magát
A szív közepébe…

Édes magyar dallam!
Óh, mi van tebenned,
Hogy úgy lángra gyújtasz.
Hamvadó szerelmet?

Ki ad oly hatalmat
Síró száraz fának,
Hogy úgy fölviharzik
Hangjain a bánat?

Te cigány, te cigány!
Hadd égjen a lelkem;
Leány csalfaságán
Csak hadd keseregjen:

Föllángoló vérem
Viharosra váljon:
Óh, te csak húzd tovább,
Az Isten megáldjon!