Oláh Gábor: Anyám dalol

Anyám dalol. Halkan egy ajtó nyílik
Lelkemben s hosszú folyosók megett
Látok virágos domboldalt, verőfényt,
Látom: a gyermekségemet.

Anyám dalol. Nekem aranyos szőkén
Hullámozik hajam a vállamon.
Szememből apró tündérek kacagnak,
Rózsák nyílnak az arcomon.

Anyám dalol. Hajnal-utáni álom
Gyönyörű mámorából ébredek.
Karjaimban szorítom az álmokkal
Hozzám leszállott kék eget.

Anyám dalol. Márványszín homlokára
Kis mécsesünk aranysugára hull.
Játékban tépett köntösömet varrja,
Ő nagy szolgám, én vagyok a kis úr.

Anyám dalol. Ez a dal ringet engem
Fehér ágyamban, halkan, boldogan.
Koszorúba kulcsolom két karom,
Az idő megcsókol és elsuhan.

Anyám dalol… Mintha csak húsz esztendő
Távolából repülne vissza lelkem.
Oh szép tudatlanságok mennyországa!
Most benned magamat öleltem.

Anyám dalol, és sírok csendesen.
Elmúlt szép hajnalok, ártatlanságok!
Fehér kis ing, fehér lélek, piros arc,
Elhullt virágok és elhullt világok!

szozattv


szozat a tiszta hang nyiro pl Fényességes csillagok 1124 trianonest A5 Matyas 1129 szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf