Nehéz sor
Magyar népballada
Szivárványhavasán
Felnőtt rozmarin szál,
Nem szereti helyét,
El akar bujdosni.
Ki kell onnan venni,
Új földbe kell tenni,
Rózsám ablak’ alá
Kéne palántálni.
Vásárhelyi torony
Körül van kerítve,
Három szál rozmarin
Van belé ültetve.
Öntözzétek lányok
Hogy ne hervadjon el,
Szeretőtök szíve
Hogy ne hasadjon el,
Megéltünk volna mi
Még a kősziklán is,
Elfeküdtünk volna
Ketten egy párnán is.
Szerethettél volna,
Ha szép nem voltam is,
Mert én szerettelek,
Ha szegény voltál is.
Könnyebb a kősziklát
Lágy iszappá tenni,
Mint két egyes szívnek
Egymástól elválni.
Mikor két egyes szív
Egymástól megválik,
Még az édes méz is
Keserűvé válik.
Endrődi Sándor: Magyar népballadák