Károlyi Amy: A végtelen küszöbén

    1.
A végtelen küszöbén, ha ülsz,
mit se számít,
hogy megszámlálják-e
a molekuláid

Vegyelemzik-e lelkeden
a pírt,
megpirosítja-e
a lakmusz papírt

Mit bánják testvéreim,
a felhők,
hogy angyal vagy zsiráf-formában
lesznek eljövendők

És pipettában töltenek
vagy kiöntenek
a végtelen küszöbén
egyremegy

    2.
Levetik a díszes Vogue-modellt,
levelenkint válik le az ing,
adrapériák.
Csontjukig vetkeznek
a fák.
Íme itt van a lényeg.
A zömök, a karcsú, a szétágazó,
itt vannak a gótikus ívek,
itt van az üres templomhajó,
amiben elhallgatott az ének,
nincs istentisztelet.
Ami maradt a tervrajz,
a fának ideája
kibírja a telet.

    3.
A titok vonz azőrültekhez
mi nem tudjuk, amit ők tudnak
sziklán állok és vonz az űr
az üres és tömör
lám ebből készültünk
ez a kezdet
ebből vannak, kik voltak, lesznek
ez az ősanyag, a van.
Üres és tömör.
A csillag helye.
Az ősanyagtalan.
Az üdvösséget az anyag akarja
a lélek régen elszakadt
az anyag nem akar szakadni
a burok üres és steril
már nem szennyezi gondolat
mi az, amit még itt akar?
Csillag helyének itt maradni.

Csillag helyének.
Megmaradni, csak elváltozva
a visszájára elfordulva
egy másik létre szenderülve
hol fény a semmi, hol sötét

    4.
Micsoda könnyűség, mint madár röpte,
hogy nem késve és bűntudottan.
A szeretet bérét visszaadtam.

Ennek melege olthatatlan.
Vörösbe mártott arany-szikrák –
a szívetekre odatűzöm,
ha eljönnek a hideg órák,
pattognak majd mint rőzsetűzön

    5.
Ez a mennyország előszobája
a matéria üdvözöl
szakad a kívül és körül
de odabenn még zakatol
sejtet sejttel szembesít az űr

még gombócokat nyel a száj
s újra új gombócra les
de már csak testsúlyt gyarapít
a kelt tészta és a leves

magától megindul a láb
a szem nem néz, a test nem lát
derékszög-falnak nekimegy
és persze, megüti magát

Az ütés elől menekül
útjába rács-csoport akad
rázza-rázza a rudakat
talán két rács-köz utat ad

nem veszi észre: gyerekágy
mit szellőzni a napra tettek
benyomulna a zárt ketrecbe
akárha kitörő madár
ha kalitkába menekülne

Különben békés,
gondolattalan
napsütésben sugárzik a test
az ember-lét már embertúliban

Olykor, akár mint egykoron
még hívást hall, simítást érez
és hozzá érinti hideg kezét
egy ismeretlennek kezéhez

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf