Takáts Gyula: Fenyőcske

Nincs hold, se nap és mily csoda
tündöklő mély az éjszaka.
A fákon fény a glória,
s mint tömjén száll a füst szaga.

Bátyád tüzéhez jer velem.
Melledig ér a margarét.
Tested ölembe emelem,
hol vizenyősre vál a rét.

Fenyőcske jer! Ott ég a tűz.
Bátyád fogott pisztráng halat.
Egyet nekünk is nyársra fűz,
parázson sült hal jó falat.

Fenyőcske jer. Te kékszemű.
Kicsiny finn lány, szép szöszhajú.
Hallod, hogy hív a hegedű?
S az éj dúdol, mint méhodú.

Ha vélem jössz az epresen,
borókák, fenyők illatát
palástként húzva csendesen
hajadba fonják karcsú fák.

Törzsüknél sziklaóriás
hamvas mohában heverész.
Árnyéka, mint egy kék tojás
a földfészkéről égre néz.

S e föld puha, akár a rét.
Tejes mellére ülj velem.
Itt ránk hajlik a margarét,
s a hold úgy kél, mint szerelem.

szozattv


szozat a tiszta hang csurkaszentmihályi Egy az Isten 1117 Fényességes csillagok 1124 bevonulás A5 Matyas 1129 szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf